A törvényt önkéntesen bizonyos iparágakban alkalmazhatják – ezek közé tartoznak a hét minden napján, 24 órában szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások is.  

Ez jogot biztosít a munkaadóknak, hogy a dolgozókat egy hatodik munkanapra is kényszerítsék. Erre a napra a szokásos napibéren felül 40 százalékos pótlék jár.  

A törvény értelmében a munkáltatóknak az új műszak kezdete előtt legalább 24 órával tájékoztatniuk kell az alkalmazottaikat, és az aznap megengedett nyolc órán túl nem lehet további túlórákra kötelezni őket. A munkavállalók ezenfelül második részmunkaidős állást is vállalhatnak, és összesen napi 13, azaz akár heti 65–78 órát is dolgozhatnak. E jogszabályt tavaly szeptemberben fogadták el a Kiriákosz Micotákisz jobboldali, üzletpárti kormánya által bejelentett új munkaügyi törvények részeként. 

Mindezt a munkaerőhiánnyal indokolták. A görög társadalom öregszik, ami egy időzített bomba lehet a jövőben. Ezenkívül az Eurostat adatai szerint több mint félmillióan hagyták el az országot 2010-es adósságválság óta. Ez a folytatódó krízis az európai migrációs válság hatásaival párosulva – amelyben Görögország igencsak érintett – megbénította az ország gazdaságát. 

Ez a törvény egy olyan időszakban jelent meg, amikor a kormány a gazdaság fellendítésének és a versenyképesség növelésének a módját keresi. A kabinet abban is bízik, hogy a hatnapos munkahétre vonatkozó szabályok egyszerűsítése segít felszámolni a be nem jelentett munkavégzést, és növeli a munkavállalók jövedelmét. A szakszervezetek erőteljesen kritizálták a javaslatot, egy nappal a jogszabály elfogadása előtt Athénban a közszférában dolgozók ezrei, köztük tanárok, orvosok és közlekedési alkalmazottak vonultak fel.  

Az Eurostat szerint a görögök már most is többet dolgoznak, mint a legtöbb európai állam munkavállalói. 

Míg a támogatók azzal érvelnek, hogy a hatnapos munkahét növeli a termelékenységet, a szakszervezetek aggódnak amiatt, hogy a hosszú távú következményei negatívak lesznek, ami magasabb egészségügyi költségekhez és a kiégés miatt a termelékenység csökkenéséhez vezet. 

Négynapos munkahét 

Az új törvény egy olyan időszakban lép életbe, amikor több országban is vizsgálják a 4 napos munkahét bevezetését.  

2022-ben a világ egyik legnagyobb kísérlete a rövidebb munkaidővel kimutatta, hogy azok a munkavállalók, akik négy napot dolgoztak ki, ugyanolyan produktívak, mint akik ötöt. 

Belgium már 2022-ben egy olyan jogszabályt fogadott el, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy öt nap helyett négybe sűrítsék a ledolgozandó óráikat. Idén áprilisban Szingapúr engedélyezte, hogy a munkavállalók rövidebb munkaheteket és rugalmasabb munkaidőt kérhessenek. Ugyanezzel kísérleteztek az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Japánban, Dél-Afrikában, Kanadában, Spanyolországban, Írországban és Izlandon. 

Az Egyesült Királyságban a négynapos munkahetet kipróbáló 61 vállalat közül 54 kitartott e mellett, 31 pedig azt mondta, hogy véglegesítené azt. 

A hatnapos munkahét elsősorban Ázsiában megszokott, és gyakori volt számos kínai vállalatnál, ahol néhány alkalmazott a „996” elnevezésű beosztás szerint dolgozik, azaz reggel 9-től este 9-ig, a hét hat napján.  

Kapcsolódó: