A Polymarket adatai szerint Trump támogatottsága 70 százalékra nőtt a merénylet előtti 60-ról. Ez a 10 százalékpontos növekedés pedig azt feltételezi, hogy minden csatatérállamot megnyer, és jelen állás szerint 312 elektort szerezne.
A július 14-i Donald Trump elleni merényletkísérlet óta mindenki tűkön ülve várja az első közvélemény-kutatási adatokat, hogy az milyen kihatással lesz a további elnökválasztási kampányra. Tegnap óta ez különösen fontossá vált, miután a július 15-én induló Republikánus Nemzeti Konvención Trump hivatalosan is a republikánusok elnökjelöltje lett, megnevezve J. D. Vance ohiói szenátort alelnökjelöltjének.
Az amerikai történelem során az egyes elnökök, elnökjelöltek ellen elkövetett merényletek alapjaiban határozták meg az elnökválasztás kimenetelét. Erre jó példa a Ronald Reagan elleni támadás, amikor Trumphoz hasonlóan az újraindulásáért szállt ringbe. Az incidens akkor 60-ról 68 százalékra növelte a támogatottságát. Vajon Trump esetében is számíthatunk legalább ekkora változásra?
Érdemes rátekinteni a Polymarket nevű oldalra, (érdemes hozzátenni, hogy a támogatottságot nem tudományos alapon mérik ezen az oldalon, mint a hagyományos közvélemény-kutatások esetében, mivel itt fogadásokat lehet kötni az egyes kimenetelekre) ahol külön mérik, hogy az egyes elnökjelöltekre országosan (popular vote) a választók hány százaléka voksolna, külön foglalkoznak a csatatérállamokkal (swing states, az oldal 6 ilyen államot különböztet meg) és térkép formájában folyamatosan frissítik, hogy az egyes államokban várhatóan melyik jelölt nyeri az elektorokat. Ezenkívül vannak méréseik a 2024. november 5-e utáni szenátusi és képviselőházi többségre.
Érdemes tehát összevetni a merénylet előtti és utáni adatokat. A Polymarket közvetlenül a támadás előtt 60 százalék esélyt adott arra, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, míg Joe Bidennek csupán 16-ot. Ez a merénylet után némiképp módosult, és jelen állás szerint 70 százalékot mutatnak Trump és 19-et Biden győzelmére. Ez illeszkedne ahhoz a példához, ami Ronald Reagan esetében is igaz volt: a merényletet túlélő elnök támogatottsága az incidenst követően megugrott.
Ezt szemlélteti az alábbi ábra.
Ám mint tudjuk, az Egyesült Államokban az nyeri az elnökválasztást, aki legalább 270 elektort gyűjt be a megszerezhető 538-ból. Ebből a szempontból érdekes a Polymarket által frissített térkép, amely alapján jelen állás szerint Donald Trump az összes csatatértállamban vezetve 312 elektort szerezne, szemben azzal a 226-tal, amit Joe Bidennek jósolnak.
Jól látható, hogy a térképen olyan, egyébként fő szabály szerint demokrata államokat is republikánus vörös színnel jelöltek, mint Nevada, amelyet Trump 2016-ban és 2020-ban is elvesztett, sőt itt 2004 óta lényegében folyamatosan a demokrata jelöltek szerezték meg az elektorokat. Önmagában már az is érdekes, hogy felvették a csatatérállamok listájára.
A Polymaker egyébként 6 csatatérállamot különböztet meg. Ezek között a már említett Nevadán kívül szerepel Georgia, Arizona, Pennsylvania, Wisconsin és Michigan. A különböző közvélemény-kutatók sokszor más-más államokat tekintenek csatatérnek. A The New York Times például 9 ilyet különböztet meg, amelyek között az előbbi 6-on túl szerepel Minnesota, Észak-Karolina és Virginia. A CBS News ismét más: ők 7 államot tekintenek csatatérnek, az előbbi 9-ből kihagyva Virginiát és Minnesotát.
A Polymaker a kongresszusi összetételt is megbecsülte, és mind a szenátusban, mind a képviselőházban republikánus többségre számítanak. A 2022-es félidős választások óta egyébként az utóbbiban már átfordult a többség a republikánusok javára, de a szenátus demokrata többségű.
Összességében ugyanakkor nem szabad készpénznek venni a Polymaker számításait, és érdemes megvárni a hét második felében folyamatosan érkező különböző közvélemény-kutatási eredményeket, amelyeket értékelve reálisabb összképet kaphatunk arról, hogy a merénylet milyen irányba tolta az elnökválasztási versenyt.
Kapcsolódó:
Borítókép: saját szerkesztés
