A Bloomberg bennfentes embereket idézve megállapítja, hogy több európai ország fontolgatja az afganisztáni nagykövetségének újranyitását, csaknem három évvel a csúfondáros nyugati kivonulás után. Igaz, ez a tálibok diplomáciai elismerését vonná maga után. Persze nagy a kísértés, az országnak ugyanis érdekes a geopolitikai fekvése, és nem megvetendő az ott lévő ásványi kincs, amiért Kína és Oroszország már be is jelentkezett.
Az érdeklődést az is mutatja, hogy Olaszország az elmúlt hetekben hírszerző szolgálataival felderítő küldetést hajtott végre Kabulban. Antonio Tajani külügyminiszter is megerősítette, hogy Róma nagykövete, aki jelenleg a katari Dohában tartózkodik, az afgán fővárosba látogatott, bár hozzátette, hogy az országban vannak emberi jogi problémák, amelyek megoldása nagyon bonyolult és időbe telik. Francia, német és brit tisztviselők ugyanakkor azt mondták, hogy nem tervezik a kabuli missziójuk azonnali újbóli megnyitását.
Az Egyesült Államok és vele a nyugati koalíció 2021-ben hagyta el Afganisztánt, sietve evakuálták az állampolgárokat és a biztonsági személyzetet. Húsz év után Kabul a tálibok kezébe került. (Beigazolódott, amit korábban mondtak az amerikaiaknak: „Nektek órátok van, nekünk időnk!”). A megszállás alatt civilek tízezrei haltak meg.
Jelenleg egyetlen európai nagykövetség sem működik Afganisztánban, igaz, az Európai Uniónak van itt delegációja, az Egyesült Államok pedig érdekvédelmi részleget tart fenn a katari képviseleten. A G7-ek közül Japán az egyetlen, amely nagykövetséget működtet Kabulban.
Az EU szóvivője elmondta, hogy a 27 tagországnak a misszió volt az egyetlen jelenléte, és nem kívánta kommentálni az egyes tagállamok esetleges visszatérését, mondván, hogy ez a kormányok döntése. Láthatóan az unió nem szeretné legitimizálni a tálibok uralmát.
Spanyolország külügyminisztere, José Manuel Albares egy múlt heti interjúban azt nyilatkozta, hogy „amint meglesznek a minimális biztonsági feltételek, visszaküldjük a nagykövetünket”. Már egy hónapja készültek, csakhogy három honfitársa is az életét vesztette egy ISIS-terrortámadás során Afganisztánban. Albares hozzátette, hogy a spanyol nagykövet az eseményt követően néhány napra Kabulba érkezett. Tehát van az afganisztáni külképviselőjük, de jelenleg biztonsági okokból a katari Dohában él.
A Bloombergnek egy magas rangú európai diplomata elmondta, hogy a brüsszeli tisztviselők egyre inkább hajlanak arra, hogy szükség van az afganisztáni jelenlétre a fejlesztési projektek lebonyolítása, a nők jogainak védelme és a stratégiai jelenlét megteremtése érdekében.
Németország is dilemmában van. A hatóságok ugyanis nyilvánosan vitáznak arról, miképp lehet visszaküldeni a bűncselekményt elkövető vagy terroristaként elítélt afgán menedékkérőket, akiket jelenleg nem lehet visszatoloncolni, mert Németországnak nincs diplomáciai kapcsolata a tálib rezsimmel.
Franciaország nem tervezi a nagykövetség újranyitását, de úgy vélik, hogy ezzel a kérdéssel előbb-utóbb foglalkozni kell. A jelenlegi helyzet, azaz a „nulla helyszíni jelenlét” a végtelenségig nem tartható fenn – állította egy francia tisztviselő.
Az Egyesült Királyság Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatala közölte, hogy „megfontolják diplomáciai jelenlét létrehozását Afganisztánban, amint azt a biztonsági és politikai helyzet lehetővé teszi”.
Az amerikai adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője szerint az Egyesült Államoknak nem áll szándékában politikailag elismerni a tálibokat, vagy újból nagykövetséget nyitni Kabulban. Hozzátette, hogy országa egyértelművé tette a tálibokkal, hogy továbbra is vannak olyan aggályaik – elsősorban a nőkkel és lányokkal szembeni méltánytalan bánásmód –, amelyek megakadályozzák, hogy ebbe az irányba mozduljon el. Persze ebbe belejátszik, hogy nem olyan kellemes visszaadni az afgánoknak a befagyasztott 7 milliárd dolláros vagyont sem.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: X/NewsToday
