Tavaly világszerte ötven százalékkal nőtt a megújuló energiaforrások felhasználása, az újonnan telepített kapacitások háromnegyedét a napelem-technológia adta. A napenergiából származó villamos energia aránya dupla akkora hazánkban, mint az EU-ban, az iparágat ma már Kína dominálja.
Bácsi Attila és Santo Martin elemzőink írása eredetileg a Mandiner hetilapban jelent meg.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint tavaly 50 százalékkal, 510 gigawattra nőtt a megújuló kapacitások globális éves bővítése, ami az utóbbi húsz év leggyorsabb növekedési üteme. A jelenlegi piaci körülmények és szabályozások mellett
a globális megújulóenergia-kapacitások 2028-ra elérik a 7300 gigawattot, ami bár elmarad a megháromszorozandó célértéktől, mégis jelentős, két és félszeres emelkedés 2022-höz képest.
Ezen belül is a fotovoltaikus, közismert nevén napelem-technológia az iparág kulcseleme, amely 2023-ban már az újonnan telepített kapacitások háromnegyedét adta. Ráadásul a leggyorsabb ütemben bővül mind közül 13,5 százalékos öszetett éves növekedési rátával.
A tíz legnagyobb napelemgyártó vállalat közül nyolc ma Kínában van
Tavaly az Európai Unióban megtermelt villamos energia 44 százaléka megújulókból származott, amihez a napenergia 9 százalékkal járult hozzá. Hazánk kiemelkedik az EU-s átlagból a maga 18 százalékos részarányával. Összehasonlításul: az Egyesült Államokban ez mindössze 3,9 százalék. Mindeközben Kína is rákapcsolt, és tavaly 55 százalékkal növelte napenergia-termelését, elérve a 610 gigawattot, ami a hatalmas ország teljes energiatermelésének a 21 százaléka volt.
Feltörőben Kína napenergiája
Bár a napelemes technológia alkalmazása az Egyesült Államokból indult, Kína látta meg benne először a potenciált, mára pedig szinte az iparág egyeduralkodójává vált. Az eredetileg az űrkutatásban használt megoldás a kínai fejlesztéseknek és a kedvező áraknak hála az Európai Unió zöldátállásának egyik alappillére lett.
Az innovációban továbbra is az USA az első, de a tíz legnagyobb napelemgyártó vállalat közül ma már nyolc Kínában van, és csak kettő található az amerikai kontinensen. Peking itt nem állt meg, tavaly további 130 milliárd dollárt fektetett be a napenergia-iparba, ennek köszönhetően a következő években a világ poliszilícium-, ostya-, cella- és modulgyártási kapacitásának több mint 80 százalékát fogja birtokolni.
A napelemtermelési kapacitás az Egyesült Államokban a tervek szerint a hatszorosára nő, az Európai Unióban pedig megduplázódik
Az Egyesült Államok az innovatív vállalkozásokba és vállalatokba áramló nagy mennyiségű magántőkén keresztül igyekszik tartani a lépést. Csak az ilyen tőkebefektetések 51 milliárd dollárt irányítottak a napenergia-iparba 2023-ban, és ebben hatalmas szerep jut az amerikai ipart ösztönző inflációcsökkentési törvénynek. Bár a napelemtermelési kapacitás az USA-ban a tervek szerint a hatszorosára nő, az Európai Unióban pedig megduplázódik, Kína fölénye jó eséllyel a következő években is fennmarad az ország tudatos, immár negyed évszázada tartó iparpolitikájának köszönhetően.
A napelemes gyártási képesség tervezett növekedése világszerte lehetővé teszi, hogy 2030-ban már több mint 800 gigawattnyi új napelemes kapacitást telepítsenek. Az iparág értékláncának egészében tapasztalható árcsökkenés, amit az éles verseny és a gyártási túlkapacitás okoz, a következő években viszont lassíthatja a telepítés ütemét. A napelemgyártó üzemek ugyanis jóval gyorsabb ütemben létesültek az előző években, mint ahogyan a napelemekből származó energia elszállítására képes elektromos hálózat fejlődött. Éppen ezért mostanra a napelemgyártás kihasználtsági aránya 40 százalék alá esett. Ennek az aránynak a javítása világszerte felgyorsítaná a zöldátállás folyamatát.
Az olajvállalatoknak bealkonyul?
Kína iparágbeli súlyát mutatja, hogy a vezető hét kínai napelemvállalatnak nagyobb a befolyása a 21. század energiaiparára, mint az előző századot uraló nyugati olajipari óriásoknak.
Az ExxonMobil, a Chevron, a Shell és a BP közismert cég, a Tongweiről, a Xinte Energyről és a Trina Solarról azonban eddig kevesen hallottak. A világ energiaellátását tekintve az utóbbiak már legalább annyira meghatározók, mint az olajipar vezető vállalatai. Az olajóriásoknak egy évszázadon át olyan globális befolyásuk volt, hogy képesek voltak kormányokat is megbuktatni vagy felemelni. Csak az államosítások hulláma és az 1973-as olajválság vetett véget ennek. Most azonban egy újabb jelentős átalakulás várható, köszönhetően a zöldátállás és a kínai napenergia-szektor megállíthatatlan felemelkedésének.
A napenergia-vállalatok sok szempontból megelőzték a nagy olajtársaságokat. A két energiaforrás összevethetőségéhez a nyersanyagok mértékegységeit egy energiát leíró mértékegységre, az exajoule-ra kell átváltani. Egy exajoule villamos energia elegendő lenne Ausztrália, Olaszország vagy Tajvan egyéves ellátására. Összehasonlítva a két szektor energiatermelését, látható, hogy a napelemgyártók közelítenek a vezető olajvállalatokhoz, a piac növekedési potenciálja pedig gyorsan felszámolhatja a maradék különbséget. Ráadásul ha figyelembe vesszük, hogy a két vállalati kör mennyi energiát tud előállítani jelentős további beruházások nélkül – összehasonlítva az olajtársaságok geológiai készleteit azzal, amit a napelemgyártók képesek előállítani, mielőtt a berendezéseik elhasználódnak –, a zöldenergia egyértelműen a lista élére kerül.
Van még egy fontos tényező. Egy-egy darab 2024-ben eladott napelem évtizedekig termel majd villamos energiát, a legtöbbjére pedig 25 év a garancia. Az idén eladott olaj és gáz ezzel szemben néhány hónap alatt elhasználódik. Ha megnézzük az egyes napelemek által a teljes életciklusuk alatt a következő 25 évben a világgazdaságba bekerülő energiát, az a sokszorosa annak, mint amennyit a nagy olajtársaságok évről évre biztosítanak. Ennek a folyamatnak azonban még az elején járunk, és mindez nem jelenti azt, hogy a nyugati olajvállalatok elvesztik a jelentőségüket: a legtöbb elemzés szerint a globális kőolaj-felhasználás 2030-ban tetőzik, majd lassan csökken.
Megújuló gazdasági világrend
Az olcsó és könnyen elérhető energia az első ipari forradalom óta a gazdasági felemelkedés alapját jelenti: ez juttatta a szénben gazdag Nagy-Britanniát, Németországot és az Egyesült Államokat nagyhatalmi pozícióba, a nyersolaj térnyerése pedig hatalmat hozott Oroszországnak és a Közel-Keletnek, miközben Amerika globális vezető szerepét is kiterjesztette.
A történelem során elsősorban azon országok előtt nyílt meg a hegemón hatalmi szerep lehetősége, amelyek az új, korszakalkotó energiafolyamok forrásvidékét ellenőrizték, és képesek voltak a gazdaságuk szolgálatába állítani.
Jelenleg hét kínai vállalatnak nagyobb részesedése van a 21. század energiaforrásában, mint a 20. századot uraló, „hét nővérnek” nevezett nyugati olajtársaságoknak. Ha meg akarjuk érteni Washington geopolitikai szorongásának a gyökereit, amely a kínai zöldtechnológiákkal szembeni kemény fellépéseit fűti, nem lehet figyelmen kívül hagynunk ezt a tényt.
Bár a megújuló energiahordozók a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest szélesebb körben elérhetők a világban, a hasznosításukhoz szükséges ellátási láncok továbbra is pár országban, főleg Kínában koncentrálódnak. Az ázsiai óriás ugyanis a szélerőművek, az energiatárolók, az elektrolizátorok, a napelemek és a hőszivattyúk terén is dominálja a piacot. A Kínáról való gazdasági leválás többek között ezért is érintené rendkívül hátrányosan Európát, ugyanis ezeknél a termékeknél rövid időn belül nem lehet alternatív beszerzési forrást találni.
***
Magyar trendek
Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint februárban a saját célra termelő erőművekkel együtt, májusban pedig azok nélkül is
a korábban 2030-ra megcélzott 6000 megawatt fölé nőtt az összes beépített napenergia-teljesítmény.
Tavaly hazánkban a napenergiából származó villamos áram a teljes termelés 18,7 százalékát tette ki, ami hatalmas előrelépés. Ez az energiafüggetlenség elérését is segíti, igaz, a hálózati kapacitások bővítése és a rendszerszintű energiatárolási technológiák fejlesztése elengedhetetlen lesz. Tervben van annak a hazai szivattyús tározós erőműnek a felépítése, amely képes eltárolni a napsütéses órák túltermelésének érdemi részét, nagyobb rugalmasságot adva a rendszernek. E technológia lényege, hogy az olcsó többletáramot, például a napelemekből származót felhasználva vizet szivattyúznak az alacsonyabban fekvő tározóból a magasabban fekvőbe. Ezt a vizet később, amikor a fogyasztási igények megnőnek, leeresztik, így viszonylag kis veszteséggel lehet újra áramot előállítani. Nemrég kutatófúrások kezdődtek Borsodban, hogy felmérjék a talaj teherbíró képességét a leendő szivattyús energiatározókhoz. Megépüléséig a túltermelés kihívásokat okoz, tavaly például megnőtt a nulla- vagy negatív áras órák száma a hazai áramtőzsdén. Közben a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti energia- és klímaterv a következő évtized elejére már 12 ezer megawattal számol.
Ezzel 2023-ban Chile és Görögország után a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt a napenergia aránya az áramtermelésben.
Magyarország 2022 óta a globális élvonalba tartozik a kapacitások éves növelésében. 2022-ben 21, 2023-ban 28 ország tudta legalább 1 gigawattal gyarapítani a napelemes teljesítményét. A hazai mutató rendre 1,1 és 1,6 gigawatt volt, és idén is gigawattos nagyságrendű lehet a bővülés. Hosszabb távra visszatekintve: az EU-ban nálunk nőtt a harmadik legnagyobb arányban, 265 százalékkal az időjárásfüggő megújuló kapacitás 2019-től 2023-ig.
Az utóbbi hónapokban a kormány a Napenergia plusz programmal is segíti a magyar családokat a modern napelemes rendszerek telepítésében. Júniusig több mint 17 ezer háztartásnak ítéltek oda 71 milliárd forintnyi támogatást. A beruházási költségek kétharmadát fedező állami hozzájárulásnak köszönhetően a családok önellátási képessége erősödik, az áramszámlájuk csökken. A vállalkozókat pénzügyi támogatás, adó- és díjkedvezmények ösztönzik a tárolók létesítésére. Az elnyert pályázati források jóvoltából akár már két éven belül a hússzorosára nőhet a hazai ipari energiatárolói kapacitás. A tárolás fejlesztése kulcsfontosságú, hogy a megtermelt energiát hatékonyan és megbízhatóan használhassuk fel, ezzel az éjszakai felhasználás is meg legyen oldva. Ezenfelül az elektromos autózás és az okosmérés gyors terjedése is segíti az energiatárolási hatékonyság javulását.
Ez a cikk eredetileg a nyomtatott Mandiner hetilapban, illetve az alábbi online cikként jelent meg:
Címlapfotó: Sanghaj látképe, előtérben napelem panelekkel. Forrás: Dreamstime