Tapshullámok közepette a Kínai Kommunista Párt hivatalosan is elfogadta a gazdasági reform további átfogó elmélyítéséről szóló határozatát – adta hírül a Guancha hírportál. A párt harmadik plenáris ülése július 18-án további fontos gazdasági kérdésekről is határozott.
A Guancha kínai hírportál komoly szóvirágokban tudósított az ülésről, amelynek célja az volt, hogy „tartsa magasan a reform zászlaját, és válaszoljon a kor kérdéseire – összpontosítson a kínai modernizációt érintő intézményi problémák megoldására, használja ki jól a reform és a nyitás fontos varázsfegyverét, és vigye a reformot a végsőkig”.
Ahogy a kínai portál fogalmaz: „a Kínai Kommunista Párt 20. Nemzeti Kongresszusának lezárása után Hszi Csin-ping főtitkár mélyen elgondolkodott azon, hogy milyen témákat tanulmányozzon, milyen döntéseket hozzon, milyen intézkedéseket tegyen, továbbá milyen jelzéseket küldjön ezen a harmadik plenáris ülésen”.
Mert
„Hszi Csin-ping főtitkár ítélete józan és határozott, ha a magasba tör és a távolba néz, eloszlatja a felhőket és látja a napot”.
Hszi azt ígéri, hogy újratervezi Kína pénzügyeit, és segít az eladósodott régióknak
Talán hagyjuk is a kínaiak interpretációját a plénumról, amelynek állásfoglalását röpke 22 ezer szóban tették közzé. Inkább hagyatkozzunk a Bloomberg elemzésére, amely szerint a harmadik plénum határozatai elsősorban azt jelzik, hogy nincs elmozdulás a felső vezető nagy jövőképétől, de mégis: jelentős adóreformokat jelentettek be az önkormányzatok adósságterheinek enyhítésére.
Tehát a Kínai Kommunista Párt nemcsak a világ második legnagyobb gazdaságának hosszú távú tervét jelentette be, amely kevés meglepetéssel szolgált, hanem Hszi Csin-ping elnök végre átfogó terveket mutatott be az eladósodott kínai önkormányzatok pénzügyeinek megerősítésére.
Az elképzelések szerint több bevételt helyeznének át a központiból a régiók, önkormányzatok kasszájába, például a helyi területi önkormányzatok nagyobb arányban részesülnének a fogyasztási adókból.
Ezt a javaslatot Bloomberg elemzői egy harmadik, igen jelentős adóreformnak minősítették. Az ezt megelőző fontos intézkedések egyike 1994-ben történt, amikor növelték a központi kormányzat bevételi részesedését a regionális helyhatóságokkal szemben. Valamint ide sorolható a 2013-tól kezdődő reformdöntések sorozata, amelyek lehetővé tették a települések számára, hogy önállóan bocsás sanak ki kötvényeket.
Kína helyi önkormányzatai rossz állapotban vannak
Látható az alábbi ábrán, hogy a központi kormányzat bevételeit túl magasan határozták meg, és most ezt igazítják ki. A változtatások enyhítik a központi és a helyi kormányzat kiadási kötelezettségei és bevételei közötti egyensúlyhiányt.

A bejelentésre a jüan árfolyama alig változott a határidős devizakereskedés során, mivel a befektetők feltehetőn még emésztik a párt nyilatkozatát és a rövid távú kamatlábak meglepetésszerű csökkentését. Persze kivárnak a konkrét lépések kapcsán, amit a hónap végén a 24 fős Politikai Hivatal júliusi ülése mutathat majd be, amely az év gazdaságpolitikájára fog összpontosítani.
Most körülbelül 400 magas rangú tisztviselő támogatta az elképzelést a fejlett gyártásról Kína 17 ezer milliárd dolláros gazdaságának előmozdítása érdekében, ami azt sugallja, hogy átfogó terveik nem változnak jelentős mértékben.
Hszi Csin Ping legutóbb 2013-ban használta fel ezt a találkozót a gazdasági reform felvázolására, amikor a piacok kiemelése reményeket keltett egy liberálisabb politikában. Azonban a legfelsőbb vezető azóta jól megmutatta a gazdaság feletti nagyobb állami ellenőrzésre vonatkozó elképzeléseit, és azt az eltökélt szándékát, hogy a nemzettel kikerülje a fellendülésekről és a visszaesésekről szóló adósságciklusokat. A mostani állásfoglalás is megerősíti ezt a hosszú távú elképzelést.
A Bloomberg idézi Alicia Garcia Herrero, a Natixis Asia Pacific vezető közgazdászát, aki szerint egyértelműnek tűnik, hogy Kína vezetése nagyon elégedett kínálatközpontú növekedési modelljével, függetlenül a világ többi részéről érkező panaszoktól. Az ok valószínűleg abban a sietségben rejlik, amellyel Hszi Csin-ping csökkenteni szeretné Kína technológiai függőségét az Egyesült Államoktól, és önellátóvá válna.
A Bloomberg szerint Hszi Csin Ping a kockázatok kezelése érdekében jelenleg finomhangolja a kínai gazdaságpolitikát. Egyrészt meg kell oldani az önkormányzatok 66 billió jüanos (9 100 milliárd dolláros) rejtett adósságválságát, mégpedig a gazdaság egyensúlyának helyreállítása érdekében. Az Egyesült Államok és Európa vezetői azzal vádolják Pekinget, hogy exportdömpinggel kompenzáljaa gyenge belső keresletet a gazdasági növekedés fenntartása érdekében.
A kínai reformjavaslatok főbb pontjai
Ingatlan – A lakásrendszer átalakítása, amely elősegíti a bérbeadást és a vásárlást. Teljes mértékben autonómiát adna minden városnak a helyi ingatlanpiacok szabályozásában.
Piacok – Hagyják, hogy a piacok „döntő szerepet játsszanak az erőforrások elosztásában”.
Nyugdíjkorhatár – „Önkéntes és rugalmas módon”, ám mégis fokozatosan emelni fogják.
Közös jólét – Szabályozzák a vezetők bérét az állami tulajdonú cégeknél, valamint a vagyonfelhalmozás ellenőrzési mechanizmusait.
Magánszektor – Letörik a piacra lépés korlátait az infrastrukturális szektor további megnyitásával, és lehetővé teszik a cégek számára, hogy részt vegyenek nagyobb nemzeti építési és technológiai projektekben. Javítanák a magáncégek finanszírozáshoz való hozzáférését is.
Mit lehet tudni a reformok részleteiről?
Bár a részleteket kihagyták a széles körű állásfoglalásból, az árukra kivetett további adókkal kockáztatják a fogyasztói kedv további javulását, mivel az ingatlanpiac visszaesése a polgárok elsődleges megtakarításait amúgy is sújtja. A kiskereskedelmi forgalom a múlt hónapban nőtt a leglassabb ütemben 2022 decembere óta, ám Kína második negyedéves növekedési adatai alulmúlták a várakozásokat.
A párt tisztviselői ígéretet tettek arra is, hogy nagyobb autonómiát biztosítanak a városi önkormányzatoknak a helyi ingatlanpiacok szabályozásában. Ez összhangban van az elmúlt két év politikájával, amely lehetővé tette a települések számára, hogy jobban megfékezzék az ingatlanpiaci visszaesést. Azt is megfogadták, hogy több támogatott lakást építenek, valamint megreformálják az elharapózott előértékesítési modellt, ami ahhoz vezetett, hogy
a fejlesztők egyszerűen nem tudták átadni a lakók által már kifizetett lakások millióit.
Hszi Csin Ping külön magyarázatban jelentette ki, hogy a nemzetbiztonságot a négynapos pártgyűlés „előkelőbb” pozícióba helyezte, ami arra utal, hogy ennek elsőbbsége van a nemzetgazdaság erősítésével szemben. A hivatalos állásfoglalás ugyanakkor kimondta, hogy Peking törekedni fog a fejlődés és a biztonság közötti „pozitív kölcsönhatások elérésére”.
A 2024-es dokumentum körülbelül 2 százalékkal hosszabb
Ám nem csak hosszabb. A Bloomberg szerint az egyes fogalmak gyakorisága jelzi, miképp változnak a prioritások.
Hszi a technológiát, a minőségi fejlesztést hangsúlyozza a Harmadik Plénumon

A párt tisztviselői a pekingi felügyeleti rendszer potenciális bővítését is jelezték, megfogadva, hogy „feltárnak és létrehoznak egy nemzeti egységes népességgazdálkodási mechanizmust”. Ez volt az első, amikor ezt a kifejezést használták a felsővezetők.
A „magas színvonalú fejlesztés” előmozdítása a várakozásoknak megfelelően hangsúlyosan szerepelt a jelentésben – ez egy homályos szlogen, amelyet általában úgy értelmeznek, hogy a gazdasági növekedés minőségét hangsúlyozzák az abszolút ütemmel szemben. Hszi azon ambícióira összpontosul, hogy a technológiai innovációk – például elektromos autók és napelemek – révén a kínai gazdaság felfelé haladjon az értéklánc mentén, elmozdulva a nagyobb hozzáadott értékű termelés felé.
A párt plénuma egyben felszólította a magánvállalkozásokat, hogy fokozzák a nagyobb nemzeti technológiai projektekben való részvételt, ám közben ígéretet tettek arra, hogy „megnyitják a tudományos kutatás jelentős nemzeti infrastruktúráját a magánvállalkozások előtt”. A Bloomberg szerint ez a kifejezett felhívás a magánszektor részvételére új utat mutat, és növelheti a magáncégek szerepét.
Kína emellett politikai fejlesztéseket is ígért a fejlődő ágazatokban, beleértve a mesterséges intelligenciát, az új anyagokat és a kvantumtechnológiát. Ellenőrizhetőbb ellátási láncokat fejlesztenének ki olyan területeken, mint az integrált áramkörök és a fejlett anyagok.
A chipek és a mesterséges intelligencia fejlesztése központi szerepet játszik Peking tágabb elképzelésében, eszerint a mindennapokban is felváltaná az Egyesült Államok technológiáját, amelyet egyre inkább elzárnának Kína elől. A közgazdászok a technológiai önellátást a három legfontosabb gazdasági kérdés közé sorolták, amelyekkel a kínai vezetőknek közép- és hosszú távon meg kell küzdeniük.
A harmadik plénum vélhetően nem változtatta meg alapvető módon a kormány politikai célkitűzéseit, mégis: számos új intézkedést határozott meg e célok elérése érdekében – von konklúziót a Bloomberg elemzése.
(Forrás: Bloomberg)
Kapcsolódó: