Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

A foglalkoztatás bővülése teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, itt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest 26 ezer fővel nőtt, ami mögött a gazdasági teljesítmény fokozódása húzódik meg. Ezt mutatja az is, hogy ágazati bontásban is elsősorban a szolgáltató szektorban nőtt a foglalkoztatottak száma, amely terület az elmúlt időszakban leginkább támogatta a gazdasági növekedést.

Kismértékben, statisztikai hibahatáron belül emelkedett a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élő munkavállalók száma is, azonban a második negyedéves 106 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől. Jelentősen, több mint 12 ezer fővel, 60 ezerre csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is.

Emelkedett az aktivitás is: a második negyedévben a 15–74 éves korosztálynak már a 68 százaléka megjelent a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként. Az aktívak számának növekedési üteme ugyanakkor fokozatosan lassul, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is már mérséklődésnek indult, a második negyedévben a munkaerőpiacon megjelenőknek csak a 4,3 százaléka nem rendelkezett álláshellyel.

A gazdasági növekedés fokozódásával várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet.

Ennek forrását egyrészről a munkanélküliek jelenthetik, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta az idei év átlagában 4 százalék alá, majd jövőre 3,7 százalékra mérséklődhet. Ám az inaktívak között is még jelentős számban található a munkaerőpiacra bevonható munkaerő, a KSH több mint 300 ezer főt tart számon mint potenciális munkaerő-tartalék. Körükben eltérő tényezők, például a képzettségi szint vagy a földrajzi elhelyezkedés jelenti a legnagyobb korlátot, az ő munkaerőpiaci integrációjukban jelentős segítséget jelenthetnek az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati programok, mint a 30 év alattiak számára rendelkezésre álló Ifjúsági Garancia Plusz program.

Czomba Sándor: eredményesek a kormányzati intézkedések, tovább nőtt a munkaerőpiaci aktivitás
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: az idei nyár első hónapjának munkaerőpiaci adatai is a foglalkoztatottság növelését célzó kormányzati intézkedések eredményességét tükrözik. A munkaerőpiacra lépők többsége rövid időn belül el tud helyezkedni, amit a munkanélküliek számában és arányában havi alapon mutatkozó csökkenés is bizonyít.
Az államtitkár emlékeztetett: a kormány 2010 óta töretlenül azon dolgozik, hogy mindenki, aki tud és szeretne, munkába állhasson, legyenek azok fiatalok az egyetem mellett, anyák gyermekeik nevelése közben vagy idősebbek a nyugdíj mellett. Így a 2010 előtthöz képest ma már 1 millióval többen dolgoznak, átlagosan több mint háromszor magasabb fizetésért, miközben a regisztrált álláskeresők száma továbbra is történelmi mélyponton van. Ennek eléréséhez a hazai és uniós forrásból megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is hozzájárultak.
Czomba Sándor hangsúlyozta: a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítása érdekében a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indít uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat. A nyári hónapokban a foglalkoztatottság további növelését, a fiatalok gyors és gördülékeny munkaerőpiaci integrációját a 2013 óta minden évben – nagy érdeklődés mellett – meghirdetett Nyári Diákmunka Program is támogatja. Idén nyáron a program keretei között eddig mintegy 3700 munkáltató 21400 diák foglalkoztatását tudta megvalósítani 4,3 milliárd forintból. A program iránti érdeklődést fokozza a 25 év alattiak SZJA-mentessége, melynek köszönhetően a fiatalok nyári diákmunkával keresett fizetése is magasabb.

Kapcsolódó:

Fotó (illusztráció): Unsplash