Az olimpiákat, akármennyire is szeretnék fenntartani az „apolitikus” játékok eszményét, mindig is befolyásolták az éppen aktuális politikai és geopolitikai események. Így van ez a párizsi olimpia esetében is, amit mi sem példáz jobban, mint az orosz és fehérorosz zászlók betiltása.
A Freidrich Naumann Foiundation elemzése szerint az olimpiai játékok gyakran a politikai véleménynyilvánítás és a viták színtere. Kezdve a moszkvai és a Los Angeles-i játékok bojkottjától a hidegháború idején egészen az olyan országok, mint Oroszország (2014) és Kína (2022), vitatott bel- és nemzetközi politikával rendelkező országok olimpiai pályázatainak odaítélése elleni tiltakozásokig.
A most kezdődő párizsi nyári olimpiai játékok újabb példa arra, hogy a politika és a sport összefonódása elválaszthatatlan része az olimpiai történelemnek.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a nemzeti olimpiai bizottságok és a világ olimpiai mozgalmának irányító testülete azonban nem ezt a képet szeretné közvetíteni. A jelenlegi geopolitikai feszültségek, konfliktusok, emberi jogi kérdések, valamint a politikai semlegesség eszményét folyamatosan megkérdőjelező környezetvédelmi és társadalmi igazságossági mozgalmak ellenére a NOB még mindig megpróbálja megvalósítani az „apolitikus játékokat”. A párizsi olimpiai játékok a globális fenntarthatóság kezelésével, a nemzetközi terrorizmus változó fenyegetettségének elismerésével, a nyilvános diplomácia gyakorlásával és a házigazda ország ingatag politikai terepén való manőverezésével egyértelműen azt mutatják, hogy ez nem fog megtörténni.

A nyitóünnepség: ezúttal a Szajnán (Forrás: flickr)
A valaha volt legfenntarthatóbb Olimpia
Amikor Anne Hidalgo párizsi polgármester hónapok óta tartó várakozás után kilenc nappal ezelőtt megmártózott a Szajnában, egy évszázados politikai ígéretet teljesített: újra (eléggé) tisztává akarta tenni a Szajnát. A Szajnában úszni 1923 óta tilos. Amikor Jacques Chirac, a korábbi francia elnök volt Párizs polgármestere, hasonló ígéretet tett, de nem tartotta be.
A szervezők 2015 óta legalább 1,4 milliárd eurót fektettek be, hogy az olimpia idejére tehermentesítsék a Szajnát, és megakadályozzák, hogy elárasszák, valamint hogy a párizsiak a játékok utáni években is tisztább folyót élvezhessenek.
A beruházás magában foglalta egy hatalmas földalatti esővíztároló medence, a Bassin d’Austerlitz építését Párizs központjában, a csatornázási infrastruktúra felújítását az egész régióban, valamint nyilvános szennyezésellenes kampányokat. Az, hogy a folyó úszható lesz-e, nagyban függ az időjárástól. Egy esőzés a verseny napján a szennyvíz túlfolyását okozhatja, és a folyóban a székletindikátor baktériumok szintje megugorhat, ami komoly egészségügyi kockázatoknak teheti ki a sportolókat.
Az időjárás kiszámíthatatlansága ellenére a szervezők igyekeznek zöldebbé tenni a játékokat azzal, hogy a korábbi kiadásokhoz képest felére csökkentik a játékokhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást. Az új és felújított helyszíneket úgy tervezik, hogy a lehető legkisebb legyen a szénlábnyom (a helyszínek 95 százaléka már meglévő vagy ideiglenes), zöld építési szabványokat és megújuló energiaforrásokat alkalmaznak.
Az egyszer használatos műanyag és az élelmiszerhulladék csökkentése, valamint a helyi mezőgazdasági termelésre támaszkodó, növényi alapú étkeztetési lehetőségek növelése szintén hozzájárul ehhez a célhoz.
Emellett az olimpiai falut a játékok után új lakó- és üzleti negyeddé alakítják át. A közlekedési infrastruktúra is zöld korszerűsítésben részesül, a tömegközlekedési hálózat bővítésével csökkentik az autóktól való függőséget és a károsanyag-kibocsátást. Elektromos buszokat, továbbfejlesztett metróvonalakat és kiterjedt kerékpárutakat vezetnek be, hogy hatékony és környezetbarát mobilitást biztosítsanak a sportolók, a látogatók és a lakosok számára egyaránt.

Az Eiffel-torony az olimpiai fényekben tündököl (Forrás: dreamstime)
Példátlan biztonsági készültség
Egyes párizsiak fel vannak háborodva amiatt, hogy a játékok előkészületei hogyan befolyásolják mindennapi életüket. A francia vállalkozások gazdasági fellendülésben reménykedtek az olimpia idején, de a szigorú biztonsági intézkedések miatt most el vannak zárva a potenciális vásárlóktól. Fémkorlátok, ellenőrzőpontok és falak láthatók minden sarkon, a nagyobb metróállomásokat lezárták, és egész forgalmi sávokat zártak le kizárólag az olimpia idejére. Párizs ikonikus városközpontjába, amely magában foglalja a Louvre-t, a Notre-Dame-ot és az Eiffel-tornyot, a bejutást korlátozták, és csak egy speciális QR-kód felmutatásával lehet bejutni, amelyet a folyóhoz közeli területen lakók és dolgozók kaptak. Ennek oka, hogy az olimpiai és paralimpiai játékok történetében először a megnyitó ünnepségre nem egy stadionban, hanem a folyón került sor.
A megnyitó parádé a Szajna folyását követi, keletről nyugatra, 6 kilométer hosszan, és a biztonsági erők legnagyobb békebeli bevetése lesz a francia történelemben: 45 ezer rendőr és csendőr teljesített szolgálatot a megnyitó ünnepségen, és 35 ezer dolgozik majd minden nap a játékok alatt.
A párizsi olimpia szigorú biztonsági intézkedései, amelyeket külföldi katonai és rendőri támogatással erősítettek meg, érthetőek, tekintve a város terrorizmussal kapcsolatos múltját és azt, hogy az olimpia sajnálatos módon vonzza a terroristákat. Párizsban számos terrortámadás történt már. Történelmileg az olimpiai játékok is célpontok voltak, amire az 1972-es müncheni mészárlás is emlékeztet.
A semlegesség mítosza
Bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt állítja, hogy a játékok túlmutatnak a politikán, a történelem ezt cáfolja. Az 1936-os berlini olimpiától kezdve, amelyet a náci Németország propagandaeszközként használt fel, az 1980-as és az 1984-es játékok USA és Szovjetunió általi bojkottálásáig a politikai indítékok gyakran árnyékolták be a sportteljesítményeket. Már a rendező városok kiválasztása is politikai töltetű lehet, amint azt a 2008-as és 2022-es játékok megrendezésére Peking vitatott kiválasztása is mutatja, az emberi jogok megsértése miatti aggodalmak ellenére. Emellett a sportolók a globális színpadot politikai nyilatkozatok megtételére is felhasználták, mint például Tommie Smith és John Carlos ikonikus Black Power-köszöntése 1968-ban. A közelmúltban az olyan kérdések, mint az orosz államilag támogatott doppingbotrány és a transznemű sportolókra vonatkozó szabályok és előírások körüli viták rávilágítanak a folyamatos politikai és etikai vitákra.

Habár a radikális baloldali Új Népfront választási szövetség nyerte a francia választást, az Olimpiára tekintettel Macron nem nevezett ki új miniszterelnököt (Forrás: flickr)
Az orosz–ukrán háború miatt Oroszország és Fehéroroszország sportolóit kitiltották a világ sportágaiból, de a NOB megszervezte a fokozatos visszatérésüket egyéni semleges sportolóként (AIN), szigorú feltételek mellett.
Párizsban 36 orosz és 22 fehérorosz kapott meghívást, míg a 2020-as tokiói olimpián 330 orosz és 104 fehérorosz vett részt, de körülbelül a felük visszautasította a meghívást.
A NOB emellett a két országot kizárta a csapatversenyekből, sportolóik nem viselhetnek nemzeti színeket vagy emblémákat, nem vehetnek részt a Szajnán a megnyitó ünnepségen, és nem szerepelhetnek az éremtáblázatban sem.
A jelenleg is zajló gázai háború szintén árnyékot vet a játékokra. A Palesztin Olimpiai Bizottság azt kéri, hogy az izraeli sportolókat tiltsák ki az eseményről az ostromlott Gázai övezet bombázása miatt, és ezt a felhívást radikális baloldali francia parlamenti képviselők is megfogalmazták.
Emmanuel Macron elnök elutasította az izraeli küldöttség szankcionálására irányuló felhívásokat, és kijelentette, hogy szívesen látják őket Párizsban, és a saját színeikben kell versenyezniük. Thomas Bach, a NOB elnöke szintén azt mondta, hogy nem fog belekeveredni a politikai ügyekbe.
Az olimpiai játékok jó alkalom arra, hogy rávilágítsanak az emberi jogok helyzetére a világban, erre példák azok a felhívások, amelyek Afganisztán kitiltását követelték a 2024-es párizsi olimpiáról. A tálibok elnyomó rezsimje köztudottan különösen szigorú korlátok közé szorítja a nőket és lányokat a sport és az oktatás terén.
A NOB világossá tette, hogy egyetlen tálib tisztségviselő sem vehet részt a játékokon, míg Afganisztánnak a párizsi olimpián három női és három férfi versenyzővel kiegyensúlyozott nemi összetételű csapata lesz.
A megállapodás a jelenleg száműzetésben lévő, a NOB által elismert afgán nemzeti olimpiai bizottsággal (NOB) jött létre. Annak ellenére, hogy a NOB igyekszik politikamentes álláspontot képviselni, a játékok elkerülhetetlenül összefonódnak a világpolitikával, és tükrözik a szélesebb körű társadalmi konfliktusokat és a hatalmi dinamikát. Így a politikailag semleges olimpiai játékok eszménye továbbra is inkább törekvés marad, mint valóság, mivel a sport és a politika összefonódása továbbra is elkerülhetetlen.

Macronéknak egy elveszített választás után jókora kihívás lesz Olimpia megrendezése (Forrás: flickr)
A politikai instabilitás fenyegető felhője
Franciaország politikai válsága hosszú árnyékot vet a világ legnagyobb sporteseményére. Az előrehozott parlamenti választások második fordulója után egyértelmű, hogy Franciaországnak nehézségekbe ütközik az új kormány megalakítása.
A választási győzelmet követően a baloldali szövetség, az Új Népfront (NFP) megállapodott Lucie Castets közös miniszterelnök-jelöltről. A 37 éves nő a párizsi városháza vezető pénzügyi tisztviselője és közgazdász. Castets független. A négy párt – a radikális baloldali „Engedetlen Franciaország”, a szocialisták, a zöldek és a kommunisták – méltatta Castets adócsalás és pénzügyi bűnözés elleni küzdelmét, valamint a nem kormányzati szervezetekkel való együttműködésben szerzett tapasztalatait.
Castets azonnali bejelentése, miszerint az egyik legfontosabb prioritása a Macron-kormánya által keresztülvitt nyugdíjreform visszavonása és egy jelentős adóreform végrehajtása, hogy mindenki fizesse meg a méltányosan a maga részét, minden bizonnyal nem hangzik jól Macron fülének.
Macron kijelentette, hogy a párizsi olimpia utánig nem hoz döntést a miniszterelnök kinevezéséről. A mi felelősségünk, hogy a játékok jól sikerüljenek – mondta Macron a France 2 csatornán. Az olimpia ideje alatt Macron centrista kormánya ügyvivő jelleggel marad hivatalban, hogy elkerüljék a rendbontást.
A politikai zavargások azzal fenyegetnek, hogy beárnyékolják a kiváló sportolók ünneplését, mivel a kormány a rend fenntartásával és Franciaország világszínvonalon való bemutatásával zsonglőrködik. A tét nagy, hiszen az olimpia Franciaország ellenálló képességének és vezetői képességének kritikus tesztje Macron kormánya alatt.
Kapcsolódó:
Borítókép: dreamstime