Németország egyre kevesebb árut ad el Kínába, az USA-ba és más, nem uniós országokba. E csökkenés mértéke már akkora, hogy egyes elemzők szerint Európa motorjának az egész „üzleti modellje” megkérdőjeleződik.
A német gazdaság „reményoszlopai” fokozatosan omlanak össze. Európa legnagyobb gazdaságának 2024-ben újra fel kellett volna gyorsulnia a fogyasztói bizalom és a világgazdaság fellendülése miatt. Egy évvel ezelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt jósolta, hogy az idén 1,3 százalékkal nő az ország gazdasága, sőt a kormány is úgy vélte még tavaly ősszel is, hogy ezt a bővülési ütemet el lehet érni.
Ám jelenleg minden a stagnálás felé mutat, és a német GDP növekedése már az IMF szerint is alig fogja meghaladni a nullát.
A labdarúgó-Európa-bajnokság ellenére a fogyasztói lelkesedés továbbra is stagnál. Most a gazdaság második pillére – a Németország számára oly fontos nemzetközi kereskedelem – is repedéseket mutat, az ugyanis jelenleg nem igazán akar fellendülni, épp ellenkezőleg, az EU-n kívüli országokba (más néven harmadik országokba) irányuló kivitele csökkent júniusban.
Euróban számolva a júniusi export munkanapok és szezonális kiigazítások után 2,6 százalékos visszaesést mutat havi összevetésben, sőt éves szinten mintegy 4,5 százalékkal csökkent.
Egyre kevesebb a megrendelés
Az egyhavi exportadatok nem túl meggyőzők, de a külföldi kereslet visszaesése már tavasszal megmutatkozott. Minden jel arra mutat, hogy a külkereskedelem várhatóan nem ad nagy lendületet a gazdaságnak. „A harmadik országokba irányuló kivitel visszaesése összhangban van a megrendelések lassú forgalmával” – mondta Thomas Obst, a Német Gazdaságkutató Intézet közgazdásza a német Welt portálnak.
A koronavírus-válság idején tapasztalt visszaeséstől eltekintve a német iparvállalatok megrendelései idén tavasszal 12 éves mélyponton voltak.
Ez a helyzet most a gyenge külső exportban is megmutatkozik. Júniusban éves összevetésben 6,2 százalékkal esett vissza Németország kivitele az Egyesült Államokba, a legfontosabb kereskedelmi partnerországába. A második legnagyobb partnere, Kína felé irányuló export csökkenése még nagyobb volt, éves szinten közel 10 százalékkal esett vissza. Egyetlen fontos állammal bővült az áruk iránti kereslet évről évre: Dél-Koreával. A Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az oda tartó kivitel 9,4 százalékkal nőtt.
Az EU-n kívüli országokba irányuló export összértéke júniusban 58 milliárd euró volt, ami ugyan továbbra is magas, ám az már most nyilvánvaló, hogy ez az idénnem fogja ösztönözni a gazdasági növekedést.
Változik a világ, és ez nem kedvez a német modellnek
Egyes szakértők úgy vélik, hogy Németország egész „üzleti modellje” kétségessé vált, mert az ország felemelkedése a globális szabadkereskedelemre épült.
„A protekcionizmus erősödését és a globális gazdaság egyre töredezettebbé válását tapasztaljuk” – magyarázta Obst. Emiatt Németország mint exportáló ország egyre jobban veszít a lendületéből.
A legfontosabb kereskedelmi partnerek egy része a saját maguk okozta problémákkal küszködik. Például 10 évvel ezelőtt az Egyesült Királyság volt a német áruk egyik legfontosabb exportcélpontja, a brexit óta azonban egyre kevesebb ilyet importált, így Németország az exportpartnerek rangsorában a nyolcadik helyre csúszott – még Lengyelország, Olaszország és Ausztria is megelőzi.
Ennél is meglepőbb az Egyesült Államokba irányuló kivitel gyengesége. A statisztikák szerint ráadásul a gyorsan növekvő feltörekvő országok, például India és Mexikó is kevesebb árut vásárolnak Németországból, amelynek a legfontosabb exportcikkei hagyományosan a gépek, autók, autóalkatrészek és gyógyszeripari termékek.
Az elmúlt évek geopolitikai megrázkódtatásai és konfliktusai miatt a német vállalatok számára nagy jelentőségű globális kereskedelem elvesztette a korábbi erejét. Az ugyanis a koronavírus-járvány kitörése előtt az inflációval kiigazítva általában éves ütemben 3-4 százalékkal bővült, de az idei reálnövekedés már csak 1-2 százalék.
A Deloitte Center for Global Economics és az Oxford Economics a globális kereskedelem mintegy 2 százalékos bővülésére számít 2024-ben, míg más szakértők szerint ez az előrejelzés túl optimista. Az idei év legkedvezőtlenebb hatása a fuvardíjak meredek emelkedése volt. Például a hamburgi székhelyű Hapag-Lloyd Shipping Co. Ltd. nemrég tette közzé a 2024-es költségvetési profit-előrejelzését, amely szerint a rövid távú fuvardíjak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek.
Ez jó a logisztikai cégeknek, de terhet jelenthet Németország teljes exportjára nézve. Tavaly októberben a Hamász megtámadta Izraelt, majd húszi támadások következtek a Vörös-tengeren, és a hajózási társaságoknak néhány útvonalukat meg kellett változtatniuk. Ez az emelkedő biztosítási díjakkal együtt növeli a tengeri kereskedelem összköltségét, ráadásul ezen tényezők összeadódnak.
Bár a német termelői árak az energiaárak csökkenésével enyhültek, összességében Németországot továbbra is magas költségű termelési országnak tekintik.
Ha Európa legnagyobb gazdaságának a versenyképessége tovább romlik, az export a jövőben még kevésbé lesz megbízható.
A vállalati fizetésképtelenség 2016 óta a legmagasabb szinten
A KPMG elemzése szerint 2016 óta a legmagasabb a fizetésképtelenségek száma Németországban, ez a gyengülő gazdaság miatt az év első hat hónapjában csaknem 30 százalékkal nőtt a vállalati fizetésképtelenségek száma az előző évhez képest. A Creditreform hitelügynökség mintegy 11 ezer cégcsődöt regisztrált. Különösen a szolgáltatási ágazat volt érintett, ahol ez az a szám elérte a 6500-at, ami közel 35 százalékos növekedés. Jelentősen emelkedett a fizetésképtelenség a kereskedelmi ágazatban (20,4 százalékkal), az építő- (27,5) és a feldolgozóiparban (21,5). A nagyobb vállalatok körében a fizetésképtelenségek száma jóval magasabb, mint a korábbi években.
(Források: e-library; Destatis; Die Welt; Euronews)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pickpik
