Az IMF jelentése szerint 2023-ban 2,5 százalékkal növekedett a spanyol GDP, és 2025-re meghaladhatja a teljes eurózóna várható bővülését. Szakértők szerint a fellendülés többek között a munkaerőpiaci mutatók szárnyalásának és a szolgáltatásexport fellendülésének köszönhető. De valós a fellendülés akkor is, ha a GDP-mutatók mögé nézünk?
A spanyol gazdaságot illetően a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a legfrissebb jelentésében 2,5 százalékos GDP-növekedést regisztrált 2023-ban, és további 2,4 százalékos emelkedést helyezett kilátásba 2024-re, illetve 2,1 százalékos bővülést 2025-re. Ez azt jelenti, hogy
az ország gazdasága túlszárnyalhatja a teljes eurózónát, amelynek a 2025-ös növekedését csupán 0,7 százalékra várják.
Az euróövezet két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország jócskán elmarad a spanyol előrejelzésektől. Az előbbi 2024-ben csak 0,1 százalékkal nő, 2025-re pedig 1 százalékos emelkedés jósolható. Franciaország esetében 0,7 százalékos bővülésről beszélhetünk az idén, a 2025-re való előrejelzés pedig 1,3 százalékos.
A spanyol mutatók szárnyalása a fellendülő turizmusnak, a külföldiek és a bevándorlók gazdasághoz való hozzájárulásának, a magas munkaerőpiaci részvételi aránynak és a szolgáltatási ágazat erős teljesítményének köszönhető – mutatott rá a BBVA Research vezető közgazdásza, Miguel Cardoso.
A turizmus által termelt bevételek jelentősen növekedtek. A külföldi hitelkártyaadatok az idei év elejére negyedévente 5 százalékos bővülést jeleznek a költekezések terén.
Ezzel párhuzamosan az információs technológiák, a pénzügyi, kommunikációs és tanácsadói szolgáltatások exportja is emelkedő tendenciát mutat. Ez összefügghet azzal a tendenciával, hogy a fejlett országokban a háztartások egyre többet költenek szolgáltatásokra. Friss uniós adatok szerint az éttermekre, szállodákra, szabadidős tevékenységekre és kommunikációra fordított kiadások ugrásszerűen megnőttek.
A spanyol szolgáltatásexport bővülése kiemelkedő, ez a szektor az ország gazdaságának 70 százalékát teszi ki.
A fogyasztás szintén magas, amelyet Cardoso a munkaerőpiac javulásának tulajdonít. Annak ellenére, hogy az Európai Unión belül a spanyol munkanélküliség aránya a legmagasabbak között van – 11,27 százalék volt 2024 júliusában, ami a német 3,3 és a francia 7,7 százalékhoz képest még mindig jóval nagyobb –,
a munkaerőpiaci részvételi arány a koronavírus-járvány óta tartósan növekszik. Jelenleg 58,9 százalék (21,68 millió fő)
a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) aktív lakossági felmérése szerint. Ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta csökkent, és az előrejelzések azt mutatják, hogy a 2023-as 12,2 százalékról 11,1-re eshet 2025-ben.
Az Institute of Economic Studies szabad vállalkozást ösztönző gazdasági kutató-elemző magáncég nemrég közzétett jelentése szerint azonban félrevezető lehet a gazdasági virágzást kizárólag a GDP növekedése alapján megítélni. A kutatásukból kiderül, hogy
Spanyolországban az egy dolgozóra jutó GDP – amely a rendelkezésre álló erőforrásokhoz viszonyított munkavállalói termelékenységet vizsgálja – 2019 óta 1,9 százalékkal csökkent, míg az EU egészében ez a szám 1,3 százalékkal nőtt.
A jelentés az egy főre jutó jövedelem visszaesését is megállapítja az uniós átlaghoz képest. Míg a spanyol munkavállalók 2018-ban az EU-s átlagjövedelem 92,5 százalékát keresték, addig 2023-ban már csak a 89,2 százalékát.
Spanyolországban a munkanélküliség aránya 11,27 százalék volt 2024 második negyedévében – április és június között a legalacsonyabb az elmúlt 16 évben. A Nemzeti Statisztikai Intézet pénteken közölte, hogy 2,75 millió embert tartanak nyilván munkanélküliként és 21,68 millióan dolgoznak. Utóbbi az eddigi legmagasabb adat.
Az előző három hónaphoz képest az állástalanok száma 222 600 fővel csökkent, ami többek között a vendéglátóiparban és az idegenforgalomban szezonálisan foglalkoztatottaknak köszönhető. Ez 188 700 új munkahelyet jelentett, ami a negyedévben létrehozott állások 43,4 százalékát tette ki.
Az előző negyedévhez képest a Baleár-szigeteken csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség, 15,48-ról 7,95 százalékra. Az állástalanság az 1,02 százalékos átlag fölé emelkedett Andalúziában (1,51 százalék), a Valenciai Közösségben (1,74), La Riojában (1,9) és Extremadurában (2,21) is. A nők és a külföldiek egyre nagyobb szerepet kapnak: a nem spanyolok és a kettős állampolgárok az új állások felét töltik be.
Az állástalanok számának csökkenése ellenére Spanyolországban továbbra is a legmagasabb a munkanélküliségi ráta Európában, az uniós átlag mintegy kétszerese. Pedro Sanchez miniszterelnök így nyilatkozott a munkaerőpiaci helyzetről: „Jó irányba haladunk..”
(Források: The Olive Press; The Olive Press)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
