A fakéreg fontos szerepet játszik a metángáz légkörből való eltávolításában – fejti ki a Nature című folyóiratban július 24-én megjelent tanulmány. A fákról már régóta tudjuk, hogy jót tesznek az éghajlatnak, mert eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből. Egy új kutatás további meglepő előnyeiket tárta fel. A fakéregben megtelepedett mikrobák ugyanis képesek elnyelni a metánt a légkörből – ami a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegházhatású gáz.  

A Birminghami Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport első alkalommal mutatta ki, hogy a kéregben vagy magában a fában élő mikrobák a talajéval megegyező, vagy annál nagyobb mértékben távolítják el a légkör metánját. Számításaik szerint ezzel a fák mintegy 10 százalékkal jótékonyabban hatnak az éghajlatra, mint azt korábban gondolták. 

Az közismert, hogy a metán a felelős a globális felmelegedés körülbelül 30 százalékáért, és a kibocsátás jelenleg gyorsabban növekszik, mint az 1980-as évek emissziós rekordjainak kezdete óta bármikor. A fokozatos felmelegedés mellett állandó veszélyként hallhatjuk, hogy a felolvadó talajokból egyre több metán szabadulhat ki a légkörbe, megerősítve az üvegházhatást.  

Bár a metán nagy részét a légkörben zajló folyamatok eltávolítják, a talaj tele van baktériumokkal, amelyek elnyelik és lebontják a gázt, felhasználva azt energiaforrásként.

A kutatók eddig úgy vélték, hogy a talaj az egyetlen, amely képes a metán elnyelésére, de most azt mutatták ki, hogy a fák ugyanolyan, sőt, talán még fontosabb szerepet játszanak e folyamatban. 

A tanulmány vezető kutatója, Vincent Gauci, a Birminghami Egyetem professzora elmondta: „A fáknak a klímavédelemhez való hozzájárulása leginkább a szén-dioxid fotoszintézis útján történő elnyelése és szénként való tárolása. Ezek az új, figyelemre méltó eredmények azt bizonyítják, hogy a fák mennyire fontos szerepet játszanak a klímavédelemben. (…) A 2021-ben, a COP26 klímaváltozási csúcstalálkozón elindított Global Methane Pledge célja, hogy az évtized végére 30 százalékkal csökkenjen a metánkibocsátás. Az eredményeink azt mutatják, hogy a több fa ültetése és az erdőirtás mérséklése igencsak elősegíti ezt a folyamatot.” 

A tanulmányban a kutatók az Amazonas és Panama trópusi, az Egyesült Királyságban lévő Wytham Woods és Oxfordshire mérsékelt égövi széles levelű és a svéd boreális erdőkben található tűlevelű fákat vizsgálták. 

A metán abszorpciója a trópusi erdőkben volt a legerősebb, valószínűleg azért, mert a mikrobák az ott található meleg, nedves, számukra legoptimálisabb körülmények között szaporodhatnak. Akutatók szerint az általuk felfedezett metánabszorpció átlagosan körülbelül 10 százalékkal növeli a mérsékelt és trópusi fák éghajlati előnyeit. 

A légkör és a fák kérge közötti metáncserét különböző magasságban vizsgálva kimutatták, hogy míg a talaj szintjén a fák valószínűleg kibocsátanak kis mennyiségű metánt, addig néhány méterrel feljebb e folyamat iránya megváltozik, és elfogy a légköri metán. 

A csoport emellett lézerszkennelési módszerekkel kiszámolta az erdei fák teljes globális kéregfelületét, és e szerint azok hozzájárulása 24,6–49,9 Tg (24,6–49,9 millió tonna) közötti metánmennyiség. Ezek a megfigyelések sokat jelentenek a metán globális forrásainak és elnyelőinek megismerésében. A fák alakjának az elemzése azt is mutatja, hogy  

ha a világ összes fájának a kérgét laposra kiterítenénk, akkor ez a terület megegyezne a Föld felszínével.  

„A fák felülete egy újabb adalék a földi élet és a légkör kölcsönhatásához, és várhatóan további meglepetésekkel szolgál számunkra” – mondta a tanulmány egyik társszerzője. A projekt vezető kutatója, Gauci professzor és birminghami kollégái most egy új kutatási programot terveznek annak kiderítésére, hogy az erdőirtás mennyiben vezetett a légköri metánkoncentráció növekedéséhez. Céljuk az is, hogy többet tudjanak meg a mikrobákról, a metán felvételéhez használt mechanizmusokról, és megvizsgálják, hogy a fák légköri metáneltávolítása fokozható-e. 

Kapcsolódó: