Csak lassan áll helyre az ingatlanpiac – makronom.eu
2025. február 16., vasárnap

Csak lassan áll helyre az ingatlanpiac 

Budai utcarészéet - a lakásépítsek és felújítások az ingatlanpiac fotos összetevőti, a kép illusztráció . fotó: Unsplash

A második negyedévben 3248 lakás épült, ami 13,2 százalékos csökkenés az előző évhez képest, és a kiadott építési engedélyek száma is 24,5 százalékkal zsugorodott. Bár a kamatok mérséklődése serkenti a lakáscélú hitelezést, az új lakások piacán ennek hatása egyelőre kevésbé érzékelhető, igaz, az ingatlanárak is tovább növekedtek.

Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

A második negyedévben 3248 lakás épült, ami 13,2 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. A természetes személyek által épített ingatlanok száma esett vissza nagyobb mértékben, 21,5 százalékkal, de a vállalkozások körében is 11,7 százalékos mérséklődést mért a KSH. Az első félévet nézve a lakásépítések száma országosan 18 százalékkal csökkent, ezen belül a fővárosban volt a legkisebb a visszaesés, 8,3 százalékos, miközben a nem vármegyei jogú városokban a csökkenés mértéke megközelítette a 30 százalékot is. 

Kedvezőtlen képet fest az ingatlanpiac jövőjét illetően a lakásépítési engedélyek számának alakulása. A második fél évben kevesebb mint 4500 engedélyt adtak ki, ami 24,5 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest.

Némiképp árnyalja a képet, hogy a korábbi időszakokban is rengeteg olyan engedélyt adtak ki, ami után nem került sor a lakás átadására. 

A lakáscélú hitelezés dinamikusan bővül

Az adatok azt mutatják, hogy az ingatlanpiac csupán lassan áll helyre, és bár a kamatok csökkenésének köszönhetően a lakáscélú hitelezés dinamikusan bővül, az újlakás-piacon ennek a hatása csak kevésbé jelenik meg.

A problémát egyrészről az jelenti, hogy habár jelentősen visszaesett az ingatlanpiaci tranzakciók száma, a lakásárakban nem következett be korrekció. A KSH adatai szerint az első negyedévben negyedéves alapon 6,1, míg éves alapon 20,4 százalékkal nőtt a használt lakások ára, az újaké pedig 1,1, illetve 7,5 százalékkal.

Utóbbi esetében viszont a tiszta éves árváltozás, vagyis az összetételhatástól megtisztított, 14,5 százalék volt, amit ugyanakkor nem indokol az építési költségek növekedése. Ebben a tekintetben a KSH a tavalyi harmadik negyedév óta 10 százalék alatti költségindexről számol be.   

Mi várható a közeljövőben?

A kormányzati intézkedések, a falusi CSOK, a CSOK Plusz, valamint az új lakásokra vonatkozó kedvezményes 5 százalékos áfakulcs hatályának kiterjesztése érdemi segítséget jelentenek az építőipar részére, ugyanakkor ezek mellett is a szükségesnél kevesebb új ingatlan épül, illetve van tervbe véve. 

Közelít a mélyponthoz a lakásépítések száma
A KSH mai lakáspiaci gyorsjelentése szerint az első fél évben az új ingatlanok és építési engedélyek száma egyaránt jelentős, 18-18 százalékos visszaesést mutatott az előző esztendő azonos időszakához képest. A Mapei Kft. szerint a piac átrendeződik, a hangsúly a felújítások és az energetikai korszerűsítések irányába tolódik, és mivel ezt a folyamatot az új Otthonfelújítási Program is segíti, így a cég visszapattanásban bízik.
A magas kamatok, a hektikus energiaárak és a sokáig magas infláció jelentősen korlátozta a lakosság szabadon elkölthető pénzeszközeit, ami visszaesést eredményezett a lakásépítési és otthonfelújítási piacon. Az inflációs nyomás, illetve az energiaválság nemcsak az építési és felújítási kedvet rontotta, hanem az építőipari költségeket is növelte, erősítve ezzel ezt az ördögi kört. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője bízik benne, hogy a piac a mélypontjához közelít, azonban a vállalat szerint az idén a tavalyi 18,6 ezernél is kevesebb új lakás építésére kell számítani, míg a nagyobb lakóingatlan-felújítások volumene arányosan csökkenhet. 
Egy ilyen helyzetben minden támogatási program áldás a szektornak. Sajnos az Otthonfelújítási Program startjának a csúszása miatt annak kedvező hatása még nem érezhető. Az indulás késlekedése elbizonytalanította a piacot, a támogatások ősztől kezdődő kiutalása becsléseink szerint felével-harmadával csökkentheti a felújítási ágazat tényleges volumenét, amellyel egy korábbi indulás esetén számolhatott volna a szektor. Várhatóan hónapról hónapra egyre jobb számokat fogunk látni, különösen szeptembertől, októbertől, amikor nagyobb tömegben megindulhatnak a kifizetések” – mondta Markovich Béla. 
A szakember bízik abban, hogy az otthonfelújítási támogatási program elindulásával az építkezések és a felújítások üteme felgyorsul, a piac pedig újra lendületet kap. A várakozások szerint jövő tavasszal már teljes gőzzel működhet a program, elérve azokat a számokat, amelyeket a szakértők jósolnak. Azonban egy erősebb 2025-ös lakásépítési és -felújítási adathoz több tényező együttállására van szükség. Az optimistább lakossági várakozások, az infláció felett növekvő jövedelmek és jó kamatszintek mellett elengedhetetlen egy gördülékenyen lehívható, széles körben reálisan elérhető támogatási kínálat, amely a meglévő energetikai támogatásokat újabbakkal egészíti ki. 

Fotó: Unsplash

KAPCSOLÓDÓ:

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat