A kriptovalutával oldaná meg problémáit Oroszország a nemzetközi kereskedelemben. A másodlagos szankciók miatti importfizetési problémák rendhagyó megoldásra kényszerítik az orosz pénzügyi hatóságokat. A jegybankjuk úgy döntött, hogy lehetővé teszi a külkereskedelmi tranzakciók kriptovalutával történő fizetését. Az állami duma nemrég zöld utat adott a valutatípusnak.  

Nem megszokott, hogy kriptovalutával oldják meg az államok a kereskedelmi elszámolásokat. Elvira Nabiullina jegybankelnök szerint még az év vége előtt megtörténhet az első kísérlet a határokon átnyúló, kriptovalutával való fizetésre. Ezt támogatja az orosz állami duma is, amely lehetővé teszi a kriptovalutákkal való elszámolást. A kísérlet feltételeiről a nemzeti bank még egyeztet a minisztériumokkal és a vállalkozásokkal.  

Nabiullina mindezt azzal indokolta, hogy megnőtt a másodlagos szankciók kockázata, ami nagymértékben megnehezíti az elszámolást az importtermékek széles körénél. Az üzlet általában megtalálja a kiutat, de a láncok, a határidők hosszabbodnak, a költségek pedig emelkednek. A fizetések ki vannak téve a szankcióknak mindaddig, amíg dollárban és euróban, valamint SWIFT-csatornákon keresztül teljesítik azokat. Az orosz jegybank vezetője egyben jelezte azt a stratégiai irányvonalat is, miszerint a nemzeti valutában történő elszámolások felé haladnak, és független csatornákon keresztül továbbítanák a pénzügyi üzeneteket. 

Oroszországban az elmúlt három évben a külkereskedelmi utalások szerkezete drámaian megváltozott. Még 2021-ben főként dollárban és euróban fizethettek az importért, de 2022-ben a rubel részaránya 28,1 százalékra nőtt, és idén tavasszal az import rekordszintű, közel 42 százalékát számolták el az orosz valutában. Az év végére a rubelért importált áruk vásárlása elérheti az 50 százalékot, vagy még ennél is többet. Mindebből jól látszik, hogy a dollár és az euró részesedése az importkifizetésekben történelmi mélypontra, kevesebb mint egyharmadára esett. 

Hasonló tendencia figyelhető meg az orosz exportszerződéseknél is. 2022-ig főleg dollárt és eurót kaptak a kivitt termékeikért, viszont 2024 májusában már közel felét a „baráti országok” valutáival rendezték (45,4 százalék). Ezek közül kiemelkedik elsősorban a jüan, de fontos a rúpia és a török líra is. 

Az oroszok azonban látják, hogy továbbra sem tudnak áttérni 100 százalékban az import és az export  nemzeti valutában történő kifizetésére. India például tiltja valutájának kivonását az országból, ezért tisztes mennyiségű orosz profit ragadt ott a kőolajtermék-exportból, amit az oroszok az indiai tőzsdén terveznek befektetni.  

Másrészt Oroszország külgazdasági partnerei közül nem mindegyik hajlandó áttérni a nemzeti valutában történő kölcsönös elszámolásra. Ezért tartják szükségesnek az oroszok, hogy új utakat keressenek, amelyekkel ki tudják kerülni a nyugati pénzügyi infrastruktúrát, amely szinte az egész pénzügyi világban egyeduralkodó.  

A nem nyugati világ saját pénzügyi rendszert hozna létre a nyugatival szemben 

A BRICS-partnerekkel egyetemben Oroszország aktívan dolgozik ezen. Egyik legelőrehaladottabb kísérlet a BRICS Bridge, ami egy multilaterális digitális elszámolási és fizetési platform lenne, ahol a BRICS-országok jegybankjainak digitális valutáit használhatnák, amelyek árfolyamát a nemzeti fizetőeszközök értékéhez kötnék.  

Az új platform decentralizált lenne, vagyis egyik résztvevő sem korlátozhatná a másik cselekvését. Ezáltal nem fordulhatna elő, hogy újra egyetlen valuta kerüljön monopolhelyzetbe. Arra számítanak, hogy ez az intézkedés elősegíti a BRICS-országok piacainak egymáshoz való közeledését és a kölcsönös kereskedelmi forgalom növelését. Persze ennek megvalósulásához még kell némi idő, így nem csoda, hogy az orosz jegybank úgy döntött, hogy még ez év vége előtt tesztelné az import és az export kriptovalutákkal történő fizetését.  

Ehhez az állami duma által elfogadott törvényjavaslat nemcsak a határokon átnyúló elszámolásokat tette lehetővé, hanem a digitális valutával történő tőzsdei kereskedést is.

Azaz Oroszországban a kriptovaluta beváltható lesz a tőzsdén, illetve kereskedni lehet vele.

Ezzel tulajdonképp Oroszország diverzifikálja a kockázatait, és több alternatívát igyekszik létrehozni a SWIFT-rendszerrel szemben a határokon átnyúló átutalások számára. 

Ezt a lépést vehetjük egy köztes lépésnek, míg a valós BRICS-valuta létrejön. Ahogy növekszik a BRICS-tagok száma, ez egyre több lehetőséget biztosít Oroszországnak, hogy kereskedjen a világ nagyobb részével.  

Persze nem lesz egyszerű szabályozni a valutát a szervezet összes országában, de ahol megvan az akarat… 

A fokozódó szankciós nyomást mindenesetre mutatja az orosz központi bank szokatlan kezdeményezése, hogy a külföldi partnereivel megkezdje a kriptovaluta-elszámolásokat. Már sok országban elterjedt, hogy a kiskereskedelmi árukért és szolgáltatásokért kriptovalutával fizessenek, ami bár ugyanúgy használható, mint a Visa vagy a Mastercard kártya, de az export és import ilyetén kifizetésére még nem nagyon volt példa.  

Persze a szükség törvény bont. Azt viszont látni kell, hogy a kriptovaluta árfolyamának nagy volatilitása nehezíteni fogja a kiegyensúlyozott kereskedelmet. Ezért ódzkodnak az államok a használatától, de úgy tűnik, Oroszországnak most egyszerűen nincs más választása. Ráadásul az ottani jegybank joggal tarthat attól, hogy a kriptovaluták és annak bányászatának legalizálása cselekvésre késztethetik a kreatívabb bűnszervezeteket.  

(Forrás: Vzgljad)