A generatív mesterséges intelligenciának köszönhetően ma már nem kell mindent a robot „szájába rágni”, önállóan is képes felmérni a környezet változásait.
Az elmúlt években rengeteget fejődött a robotika. A robotok képesek lépcsőzni, különböző trükkökre és akár dobozokon is átugrálnak. Ezeket anélkül hajtják végre, hogy be lennének rá programozva: az új mesterségesintelligencia-modellek segítségével alkalmazkodnak a környezetükhöz.
Korábban a kiképzésükhöz és programozásukhoz a mérnököknek mindent meg kellett tanítaniuk a robotoknak, az adott környezetre specifikusan. A mélytanulási modellek megjelenése viszont az elmúlt években lehetővé tette, hogy olyan mesterségesintelligencia-szoftvereket képezzenek ki, amelyek segítségével a gépek maguktól tanulnak, így képesek reagálni a környezetükre és alkalmazkodni a változásokhoz.
Carina Namih, a Plural, egy londoni székhelyű korai fázisú befektetési alap partnere szerint ebben a fázisban olyanok ezek a robotok, mint a kisgyerekek. Mivel magukat képzik, így nem kell mindent megtanítani nekik, ezzel pedig a mérnökökre szánt költségek is csökkentek.
A Financial Times szerint a legnagyobb változásokat az ipar területén és gyárakban tapasztalhatjuk majd, emellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik az emberhez hasonló humanoid robotokra.
A ChatGPT-t megalkotó OpenAI a múlt hónapban létrehozott egy robotikai kutatócsoportot, és korábban startupokba is befektetett. Ezek közé tartozik a Figure, amely februárban 2,6 milliárd dolláros értékelés mellett 675 millió dollárt gyűjtött olyan befektetőktől, mint az OpenAI, a Microsoft, Jeff Bezos és az Nvidia. Az OpenAI befektetett az oslói székhelyű 1X Roboticsba is, amely idén több mint 100 millió dollárt gyűjtött. A vállalat a háztartási feladatokra szánt mindennapi robotok létrehozásán dolgozik.
A McKinsey friss elemzése a humanoid robotok globális piacát valamivel több mint 1 milliárd dollárra becsülte, ami a teljes robotikai piac töredéke. Az elemzés szerint azonban ez a terület évente több mint 20 százalékkal nő, háromszor gyorsabban, mint a hagyományos ipari robotok piaca. Az áruk azonban egyelőre borsos, például a kínai Unitree Robotics 16 ezer dollárért, azaz körülbelül 5,8 millió forintért árulja saját humanoid robotját.
Elon Musk azt mondta, hogy a Tesla jövőre kezdi el használni és gyártani a humanoidokat, 2026-tól pedig szélesebb körben értékesíti azokat.
A startupok is igyekeznek meglovagolni ezt a hullámot. A PitchBook adatai szerint a robotikával és a drónokkal kapcsolatos ügyletek értéke az idén elérte a 6,5 milliárd dollárt, és jó eséllyel túlszárnyalhatja a 2023-as év egészében elért 9,7 milliárdot.
A teljes befektetés azonban 2021 óta folyamatosan csökken az ágazatban. Luciana Lixandru, a Sequoia Capital kockázatitőke-cég partnere – aki számos MI-robotikai startupba fektetett be – szerint azért, mivel a robotikai iparág igazán komoly kihívások elé állítja a szakértőket. Hozzátette, a mesterséges intelligencia fejlődése azonban segíthet leküzdeni néhány korlátot.
A befektetések nagy része korai fázisban lévő vállalatokba irányul. A Mytra, a raktárak automatizálásával foglalkozó robotikai cég júliusban bejelentette, hogy három körben összesen 78 millió dollárt gyűjtött be. A müncheni székhelyű RobCo pedig februárban 42,5 milliót szedett össze robothardverkészleteinek támogatására. A San Franciscó-i székhelyű Tetsuwan Scientific pedig nemrég zárt le egy 2,5 millió dolláros finanszírozási kört, és
célja egy olyan, mesterséges intelligenciával felruházott robottudós létrehozása, amely saját maga képes kutatni egy laborban.
A cég vezérigazgatója, Cristian Ponce szerint a robotok nagyobb pontossággal lennének képesek reprodukálni a kísérleteket, mint az emberek, akik így fókuszálhatnának a munka kreatív részére, például az ötletelésre.
Sonali Fenner, a Slalom vezetési tanácsadó cégtől elmondta, hogy az egyre népszerűbb MI-eszközök, például a chatbotok enyhítették a fogyasztók robotika iránti ellenszenvét, így egyes vállalatok fontolóra veszik a robotok nyilvános használatát. Fenner egy nagy kiskereskedelmi ügyfél példáját hozta fel, amely a Google Gemini Pro modelljével működő Spotot, a Boston Dynamics robotkutyáját használja a raktárkészlete felmérésére.
Ahti Heinla, a Skype társalapítója és a Starship Technologies futárrobot startupcég vezérigazgatója, aki több mint száz európai és brit városban vetett be élelmiszerszállító robotokat, azt mondta, meglepte, hogy az emberek manapság milyen természetesen állnak hozzájuk.
Az év elején a Google DeepMind bejelentette, hogy számos előrelépést tett a kutatásában, beleértve a nagy nyelvi modellek hasznosítását a humanoid robotok képzéséhez, hogy azok jobban és biztonságosabban megértsék a környezetüket és eligazodjanak benne. Mindez előrevetíti, hogy hatalmas potenciál rejlik a humanoid robotokban, és a piac is kíváncsian szemléli a fejlesztéseket.
Borítókép: Dreamstime
