Az eurózóna inflációja nagyot esett azóta, hogy 2022 végén rövid ideig két számjegyű volt, akkor azt nagyrészt a gazdaság vártnál élénkebb újraindulása a Covid–19-járványt követően, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán dráguló üzemanyagárak lendítették fel. 

Ez a fejlődés azonban az elmúlt hónapokban megtorpant, mivel a szolgáltatási szektor árai a magasabb bérek miatt lendületet kaptak. 

Szolgáltatások és energia: a legnagyobb húzóerők 

Az Eurostat legfrissebb előzetes adatai szerint az éves infláció az eurózónában 2,6 százalékra emelkedett júliusban, szemben a júniusi 2,5-tel. Ez különösen azért jelentős, mert az elemzők további csökkenésre, vagyis 2,4 százalékos adatra számítottak. A maginfláció, amely nem veszi figyelembe az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohánytermékek ármozgásait, 2,9 százalékon stagnált, miközben az előrejelzések ott is 2,8 százalékos szintet vártak. 

Az inflációs adatok közül kiemelkedik a szolgáltatások szektora, ahol az árak 4 százalékkal nőttek júliusban. Ez egy kisebb lassulás a júniusi 4,1-hez képest, de továbbra is aggasztó jele a magas bérkiáramlásnak. 

Ebbe a széles kategóriába tartozik például az orvosi ellátás, a színházjegyek, az éttermi étkezés, a szállodai szobák és a szépségszalonok árai. Ennek eredményeként az általános infláció 2 és 3 százalék között ragadt, ami elmarad az EKB 2 százalékos céljától, amelyet a gazdaság számára a legjobbnak tartanak. 

A szolgáltatások drágulása mellett az energiaárak is jelentős szerepet játszanak az infláció emelkedésében. Az energiaárak éves szinten 1,3 százalékkal nőttek, míg az élelmiszerek, alkohol- és dohánytermékek 2,3 százalékos drágulást mutattak. Az iparcikkek ára éves szinten 0,8 százalékkal nőtt, azonban havi szinten már 2,6 százalékos csökkenést látunk. 

Az EKB reakciója: kamatvágás vagy további szigorítás? 

Az EKB a vártnál magasabb infláció ellenére továbbra is kamatvágásokat tervezett szeptemberben és decemberben, hogy támogassa a gazdasági növekedést. Azonban az új inflációs adatok és a gazdasági bizonytalanságok újragondolásra késztethetik a döntéshozókat. 

Az emelkedés felerősíti az EKB következő lépése körüli vitákat a szeptember 12-i ülésen. Az euróövezeti országok központi bankja júniusban hajtotta végre az első óvatos kamatcsökkentését, negyed százalékponttal, 3,75 százalékra csökkentve az irányadó kamatlábát. A hitelintézet irányító tanácsa ezután a júliusi ülésen szünetet tartott, és Christine Lagarde, az EKB elnöke azt mondta, hogy a bank ülésről ülésre hozza meg a következő döntéseit az inflációra és a gazdaság teljesítményére vonatkozó beérkező adatok alapján. 

Az eurózóna gazdasági teljesítménye is vegyes képet mutat. Németország gazdasága a második negyedévben váratlanul zsugorodott, míg Franciaország és Spanyolország jobban teljesített a várakozásoknál, Olaszországban pedig enyhe lassulás tapasztalható. 

Ráadásul az inflációs adatok között is jelentős eltérések vannak az egyes tagállamok között. Belgiumban például éves szinten 5,5 százalékos volt, míg Finnországban és Lettországban 1 százalék alatti.  

Ezek az eltérések további feszültséget okozhatnak az EKB-n belül, mivel különböző monetáris politikai intézkedésekre lehet szükség az egyes országokban. 

Globális dilemma 

Az infláció csökkenése globális jelenség, és ennek köszönhetően a világ vezető jegybankjai különböző kihívásokkal néznek szembe. Az amerikai Federal Reserve (Fed) például már szeptemberben elkezdheti a kamatcsökkentési ciklust, mivel a pénzromlás az Egyesült Államokban is mérséklődött. 

Az EKB mellett más jelentős nemzeti bankok, mint a Bank of England, a Bank of Japan és a kínai jegybank is eltérő stratégiákat alkalmaznak az infláció elleni küzdelemben. Az Egyesült Államokban például a Fed a monetáris szigorítás enyhítésére készül, míg Japánban a laza monetáris politika folytatódik. 

Az inflációs adatok és a gazdasági teljesítmény vegyes képe alapján az EKB döntéshozói nehéz helyzetben vannak: a pénzromlás letörése érdekében szükség lenne további szigorításra, de a gazdasági növekedés támogatása érdekében már a kamatcsökkentés is indokolt lehet. 

Az inflációs kockázatok továbbra is erősek, különösen a szolgáltatások szektorában, ahol a bérkiáramlás jelentős nyomást gyakorol az árakra. Ha a gazdasági növekedés a harmadik negyedévben élénkül, miközben a bérdinamika nem lassul, akkor az EKB elhalaszthatja a kamatcsökkentéseket. Ezzel szemben ha a bérdinamika enyhül, de a gazdaság nem talál magára, a kamatcsökkentések folytatódhatnak. 

Az inflációs adatok nem várt meglepetése új kihívásokat hozott az EKB számára, és a következő hónapok döntők lesznek a monetáris politika alakításában. A pénzromlás és a gazdasági növekedés közötti egyensúly megteremtése komoly feladat, és ez jelentős hatással lesz az eurózóna gazdaságára, valamint az emberek mindennapi életére. Az EKB döntései nemcsak az európai gazdaság, hanem a globális pénzügyi piacok alakulására is kihatnak, így a befektetők és a fogyasztók egyaránt figyelemmel kísérik a fejleményeket. 

A banknak a következő üléséig egy újabb, az augusztusi inflációs adatot kell majd feldolgoznia, ugyanakkor azt is világossá tette, hogy nem hagyja magát befolyásolni az egyes adatpontoktól. Ehelyett a pénzromlás általánosabb trendjére összpontosít, amely az idén várhatóan a jelenlegi szint körül ingadozik, mielőtt 2025-re visszahúzódna a 2 százalékos cél felé. 

Források: Reuters, Bloomberg, Fortune

Borítókép: wikimedia commons