Akár a Google egyeduralma is meginoghat.

Az OpenAI a saját keresőmotorján dolgozik, amely generatív mesterséges intelligencia segítségével végzi a rászabott feladatokat. A SearchGPT névre keresztelt megoldás egyelőre csupán néhány felhasználó számára elérhető, a tesztelések után viszont megnyitja kapuit a nagyközönség előtt is. Jelenleg fel kell iratkozni a várólistára ahhoz, hogy kipróbálhassuk. 

Bár a keresési funkciót később a ChatGPT-be is beépítenék, a céljuk elsősorban egy önálló termék létrehozása. Az új szolgáltatással az OpenAI versenybe szállhat a legnagyobb keresőmotorokat működtető cégekkel, például a Microsofttal és a Google-lel. 

Megingatható a Google egyeduralma? 

Az OpenAI-nak nem lesz egyszerű dolga. Az idei év elején a Google globális piaci részesedése közel 91,4 százalék volt, tehát a felhasználók többsége ezt a keresőt részesíti előnyben. Minimális csökkenés azonban észlelhető, hiszen júniusban ez az arány már „csak” 91,06 százalékot tett ki.  

A Google keresőmotor-dominanciája több mint egy évtizede fennáll: a cég piaci részesedése már hosszú ideje 90 százalék felett van. 

A második legnépszerűbb keresőmotor a Microsoft Bing, amelynek a piaci részesedése sokkal kisebb, globálisan körülbelül 3,72 százalék volt júniusban. Bár ez az arány enyhe ingadozásokat mutatott, az elmúlt év során viszonylag stabil maradt. 

A jelentős keresőmotorok közé tartozik még az 1,45 százalékos piaci részesedésű Yandex, amely elsősorban Oroszországban népszerű. A Yahoo! körülbelül 1,26, míg a Kínában domináns Baidu körülbelül 0,87 százalékos globális piaci részesedést tudhat magáénak. 

Forrás: StatCounter Global Stats – Search Engine Market Share

Tud olyat mutatni, amit még nem láttunk? 

Ha generatív MI-ről beszélünk, talán elsőre mindenkinek a ChatGPT jut eszébe – valljuk be, az OpenAI eddig jó munkát végzett és úttörő a technológiában. Azonban nem ez a cég az első, amely mesterséges intelligenciával ruház fel egy keresőmotort. A Microsoft Binget már tavaly február óta felszerelték MI-vel, a számok azonban azt mutatják, hogy 2022-höz képest a piaci részesedése inkább csökkent, 2023-ban pedig nagyjából stagnált. Tehát bár ez egy nagy fejlesztői lépés volt, valószínűleg ennél kicsit nagyobb sikert várt volna tőle a Microsoft.  

Így felmerül a kérdés, hogy vajon mivel tud majd többet a SearchGPT, mint a Bing. Akár az is elképzelhető, hogy az OpenAI népszerűsége miatt a vállalat keresőmotorja is felkapott lesz.  

A CNBC videójában be is mutatták a SearchGPT-t, amely elsőre úgy tűnik, hogy nem sokban különbözik sem a Bingtől, sem pedig a ChatGPT-től, amelynek az előfizetéses 4o verziója szintén képes keresni az interneten, és aktuális hírekkel, valamint adatokkal szolgálni.  

Az eltérés annyi lehet, hogy akárcsak a Google-t, talán be lehet majd állítani alapértelmezettnek, így a böngészőnk megnyitásakor egyből az OpenAI termékével találhatjuk szemben magunkat. 

A Google sikerének titka az egyszerűség 

A Google-nek már több évtizedes tapasztalata van a keresőmotor-piacon. A vállalat alapítói, Larry Page és Sergey Brin által kifejlesztett PageRank algoritmus meghatározza a weboldalak fontosságát és relevanciáját, és így rakja azokat sorba. Ezt az algoritmust pedig azóta is fejlesztik, csiszolják. 

A vállalat hatalmas adatközpontokat és fejlett technológiai infrastruktúrát használ, hogy gyorsan és pontosan szolgáltassa a keresési találatokat. Sikeréhez az is nagyban hozzájárul, hogy a kereső egyszerű, letisztult, emiatt könnyen átlátható. Emellett folyamatosan vezet be új funkciókat, mint például a kép- és hangalapú keresést, valamint helyi és személyre szabott találatokat is produkál. 

Még gyerekcipőben jár a SearchGPT 

Az OpenAI egy blogbejegyzésben azt írta, hogy egyelőre nehézkes a munka a SearchGPT-vel, mivel gyakran többször is meg kell próbálni kicsikarni belőle a választ, mire valóban hasznos feleletet ad. Hozzátették: remélik, hogy a keresőmotor és a mesterséges intelligencia összekapcsolásával gyorsabban és pontosabban lehet majd keresni az interneten. 

A tartalmaikat védő vállalatok azonban nem biztos, hogy örülnek ennek az új szolgáltatásnak. Több hírportál és kiadó, köztük a The New York Times, a Chicago Tribune, az Intercept és számos helyi lap, az elmúlt hónapokban jogi lépéseket tett a cég ellen a szerzői jogok állítólagos megsértése miatt. Azt állítják, hogy az OpenAI jogellenesen, hozzájárulás vagy ellenszolgáltatás nélkül képezte ki MI-modelljeit az általuk közzétett cikkeken, hasznot húzva a szerzői jogilag védett anyagokból és tulajdonképpen plagizálva a munkájukat. Az OpenAI elutasította azt az állítást, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló adatok felhasználása a ChatGPT-hez hasonló termékek képzéséhez jogellenes lenne.  

A Google szintén nemrég indította el saját MI-alapú keresési funkcióját, az AI Overviews-t, amely összefoglalja a keresési eredmények tartalmát. Bár a vállalat az eredménybeszámolójában sikerként könyvelte el az új szolgáltatást, a bevezetést egyes szolgáltatók kritikusan fogadták, hiszen attól tartanak, hogy az AI Overviews elvonja a forgalmat és a hirdetési bevételeket a webhelyeiktől. 

Az OpenAI közölte, hogy a SearchGPT esetében együttműködik a kiadókkal, és lehetőségeket kínál nekik arra vonatkozóan, hogy a tartalmuk hogyan jelenjen meg a találatokban, valamint igyekszik biztosítani, hogy a megbízható forrásokat népszerűsítse. 

Teljes uralomra törekszik az OpenAI? 

Bármennyi is a technológiai hullám, úgy tűnik, az OpenAI igyekszik minél többet meglovagolni. Keresőmotorja és chatbotja mellett videógeneráló szoftvere is van.  

A cég egy olyan programot tervezett, ami meghaladja a ChatGPT képességeit – legalábbis egy bizonyos területen. A Sora például a mesterséges intelligencia segítségével akár 60 másodperces klipeket is készít szöveg vagy kép alapján.   

Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman az X-en megkérte a felhasználókat, hogy küldjenek prompt ötleteket. Az azokból alkotott videók pedig nagyon valósághűek voltak, annak ellenére, hogy igen abszurd javaslatokat adtak meg a rendszernek.   

A cég részéről hozzátették, hogy bár az új eszköz nagyon ígéretes, még vannak hiányosságai. Például egy videóban „előfordulhat, hogy egy sütibe beleharapnak, de a sütin nem lesz harapásnyom”. 

A program létrehozásának módjáról és a betanításhoz használt anyagokról nem sok információt osztott meg a cég, azonban a korábbi szerzői jogvédelmi problémák miatt feltételezhető, hogy ez esetben körültekintőbben jártak el.