Kína kifejlesztette első nagy mesterségesintelligencia-modelljét, amely földrengések előrejelzéséhez gyűjt adatokat. 

A DiTing nevű modell a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű adathalmazán alapul, és fejlesztői szerint a földrengésjelek észlelésére, a szeizmikus aktivitás megfigyelésére és a földmozgásokra való gyors reagálás támogatására használható. 

Ez az új megoldás a Kínai Földrengés-megfigyelő Hálózat hatalmas adatmennyiségére, illetve a fejlett mesterségesintelligencia-technológiára támaszkodik, és jelentősen javította a szeizmikus jelek felismerésének pontosságát, valamint sebességét”

– mondta Csen Si, a Kínai Földrengésügyi Hivatal Geofizikai Intézetének igazgatóhelyettese a modell július 28-i bemutatóján, Csengtu városában. 

A modell bemutatása egybeesett az északkínai tangsani pusztító földrengés 48. évfordulójával, amely legalább 300 ezer halálos áldozatot követelt és a földdel tette egyenlővé a várost. 

Mérföldkő a mesterséges intelligencia betanításában 

A projekt a Csengtui Nemzeti Szuperszámítógépes Központ, a Kínai Földrengésügyi Hivatal Geofizikai Intézete és a Csinghua Egyetem közös munkájának eredménye. Nevét a kínai buddhizmus egyik állatistenéről kapta, és a világegyetem minden tájáról képes jeleket fogni. 

A szuperszámítógépes központ szerint

ez volt az első alkalom, hogy Kínában ilyen nagyságrendben gyűjtöttek össze szeizmikus információkat mesterséges intelligencia kiképzéséhez, átlépve a hagyományos vagy kisebb megoldások korlátain. 

A modell már 100 millió paramétert – azaz változót – tud értékelni, amelyek alapján előre jelez vagy döntéseket hoz, és ez a szám augusztusban várhatóan eléri az egymilliárdot – idézte az állami Science and Technology Daily a központ elnökét, Guo Lit. Minél több paraméterrel tud dolgozni egy ilyen megoldás, annál jobban képes részleteket kiragadni az adathalmazból és annál jobban tudja javítani a teljesítményét. 

A modellt a Kínai Földrengés Hálózati Központ hétévnyi szeizmikus jelentéseinek alapján képezték ki – olvasható a kutatócsoportnak az Earthquake Science-ben – a Kínai Szeizmológiai Társaság vezető folyóiratában – megjelent tanulmányban. 

A szerzők szerint az információk számos földrengéssel kapcsolatos kutatás alapjául szolgálhatnak, és „követendő példát jelentenek a gépi tanulási modellek fejlesztésében, valamint az adatvezérelt szeizmológiai kutatásokban” az olyan területeken, mint a földrengések észlelése, az erősségének és a talajmozgásoknak a prognózisa. 

Pontosabb és többféle előrejelzések  

Liu Hszin, a Hongkongi Egyetem földtudományi tanszékének adjunktusa szerint a DiTing és a mélytanulási eszközök nagyban javítanák a földrengések előjeleinek és utórengéseinek észlelését. 

„A modell adatkészletét felhasználhatjuk a földrengés-elhárító algoritmusok következő generációjának betanítására, hogy javítsuk a valós idejű földmozgásfigyelést a nagyobb földrengésveszélynek kitett városokban, például Csengtuban, Vencsuanban, Csungkingban és a Tangsan–Peking–Tiencsin térség közelében lévő ismert repedéseknél” – tette hozzá. 

Elmondta, hogy a DiTing több adaton alapul, mint a STEAD-modell, ez az általánosan használt szeizmikus adatsor, amelyet a Stanford Egyetem kutatói fejlesztettek ki 2019-ben. Míg az utóbbi 1984 és 2018 között mintegy 450 ezer földrengésre terjedt ki, a DiTing 787 010 2013 és 2020 közötti földmozgásra vonatkozó adatot használt fel.  

A kutatók szerint a modell olyan területeken is használható, mint a bányászati szeizmikus megfigyelés, a palagáz kitermelése, a városi föld alatti térszerkezetek felderítése és a víz alatti földrengések megfigyelése. 

„A világon felfedezett olaj- és gázmezők több mint 95 százaléka főként a szeizmikus feltáráson alapult. A DiTing az olajtároló területek hullámformaprofiljának megismerésével következtetni tud arra, hogy a föld alatt található-e olaj és gáz” – mondta Vang Csien-po, a szuperszámítógépes központ igazgatóhelyettese. 

(Forrás: South China Morning Post) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dombormű a tangsani földrengés múzeumában.  
Wikimedia Commons/董辰兴