Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

A többlet szűkülésében az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy míg az import értéke euróban számítva 7,8 százalékkal esett vissza, addig az exporté ennél nagyobb, 10,4 százalékos ütemben zsugorodott. Habár az első becslés keretében a KSH még csak értékindexet publikál, a májusi adatok már az import, illetve az export oldalán is a külkereskedelmi árak éves alapú emelkedését mutatták, és a júniusi exportértékesítési ipari termelői árak is számottevően, 4,2 százalékkal nőttek. Így pedig arra következtethetünk, hogy a volumencsökkenés mindkét relációban a fentinél jelentősebb volt. 

Exportoldalon továbbra is a külső kereslet gyengélkedését kell kiemelni.  

A német gazdaság problémái immár hosszabb ideje korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat is, közvetlenül az exportorientált feldolgozóipari ágakon, közvetve pedig az ipari beszállítókon, valamint az ipart támogató szolgáltató ágazatokon keresztül.  

Emiatt az export nem képes támogatni a gazdasági növekedést. 

Mi a helyzet az importtal? 

Importoldalon a visszaesésben szintén szerepet játszik a külső kereslet gyengélkedése, tekintve, hogy a kivitelnek is jelentős az importigénye. Emellett a visszafogott beruházási aktivitás is mérsékli az importszükségletet, miközben a fogyasztói kereslet a korábban vártnál csak lassabb ütemben áll helyre az óvatossági motívum fennmaradása nyomán. 

Milyenek a kereskedelem kilátásai? 

Az export alakulását illetően továbbra is jelentős a bizonytalanság, változatlanul kérdéses, hogy a külső kereslet mikorra fog rendeződni, miközben zajlanak azok a nagyberuházások, amelyek hosszabb távon jelenthetnek támaszt a kivitelnek és a gazdasági növekedésnek.  

Importoldalon várakozásaink szerint a bővülés korábban térhet vissza, amennyiben oldódik az óvatossági motívum és a fogyasztási dinamika is felgyorsul.  

Ezzel együtt is a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg érdemi többlete fennmaradhat. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán