Az energiatárolóknál néhány évvel ezelőtt hiányzott a szükséges teljesítménysűrűség, a technológia viszont ugrásszerűen fejlődött az elmúlt években. Tény, hogy ezen a területen az Egyesült Államok lemaradt. Jobban mondva az amerikai kormány nem látta előre a terület fontosságát, így későn lépett be az akkumulátorforradalomba.
Az Asia Times szerint ezt a hibát potenciálisan döntő történelmi tényezőnek minősíthetjük, mivel az energiatárolók alapozzák meg az elektromos közlekedés fejlődését, sőt, segítségükkel a napenergia is hirtelen egyenletesebbé és megbízhatóvá vált.
Az amerikai kormány kétségkívül támogatta a Tesla fejlődését, Barack Obama pedig az ottani akkumulátorgyártó cégeket is próbálta támogatni, de igazából nem álltak az ágazat mögé, mint azt tették a DNS-szekvenálás, a repesztéses fúrás vagy akár a napenergia esetében.
Ha megnézzük a lítiumion energiatárolók történetét kiderül, hogy e technológia annak alapjait elsősorban a brit és japán egyetemeken alkották meg. A kulcsfontosságú felfedezésekre a 70-es, 80-as és 90-es években került sor, az ezeken a területen folyó kutatásokhoz az Egyesült Államok kormánya csak a 2000-es években adott jelentősebb hozzájárulásokat, és csak ez után kezdte támogatni a gyártást.
Az Asia Times megállapítja:
az energiatárolók ágazata volt az első nagy technológiai forradalom, amelyről az Egyesült Államok lemaradt.
Pedig voltak jó példák a korai csatlakozáshoz: számítógépek, űrkutatás, atomenergia, félvezetők, napenergia, internet, repesztéses fúrás, genetikai kutatások vagy a mesterséges intelligencia.
Az energiatárolókat érintő technológiák Amerikában nem kaptak nagymértékű támogatást. A kulcsfontosságú találmányok nagy részét Japánban és az Egyesült Királyságban alkották meg, az első termékeket pedig Japánban állították elő, és innen került először kereskedelmi forgalomba.
Az elmúlt években azonban Kína ragadta magához a vezető szerepet az akkumulátor- és a napelemgyártásban is. Ez lehetővé tette az ázsiai nagyhatalom számára, hogy sokkal gyorsabban állítsa át zöld energiára a gazdaságát, mint a világ többi része.
Sőt, a fejlesztések területén is feszegetik a határokat. Úgy tűnik, hogy a CATL, az ország vezető energiatárolórendszer-gyártó cége feltalált egy újfajta félszilárd lítiumion-akkumulátort, amelynek elegendő az energiasűrűsége akár egy repülőgép meghajtásához. Az ország emellett sokat dolgozik az első kereskedelmileg értékesíthető szilárdtest akkumulátorok létrehozása érdekében is.
Legutóbb a Kínai Tudományos Akadémia csingtaói energiaintézete jelentette be, hogy fontos áttörést ért el a szilárdtest lítiumakkumulátorok terén. A kutatócsoport sikeresen szintetizált egy nagy ionvezető, nagy elektronikus vezető képességű és nagy kisülési fajlagos kapacitású eszközt. Állításuk szerint az anyag ionos és elektronikus vezetőképessége több mint 1000-szer nagyobb, mint a hagyományos rétegelt oxid katódanyagoké, a fajlagos kapacitása pedig meghaladja a jelenlegi magas nikkeltartalmú katódanyagokét. Ugyanakkor csak 1,2 százalékos térfogat-deformáción megy keresztül töltés és a kisütés során, ami jóval alacsonyabb, mint a hagyományos rétegelt oxid katódanyagoké. A kis térfogatú deformáció pedig biztosítja az akkumulátor szerkezeti stabilitását töltés és kisütés során. A magas, 390 Wh/kg-os energiasűrűsége 1,3-szorosa a jelenleg bejelentett hosszú ciklusú szilárdtest akkumulátorokénak.
Hogy az USA miért nem lépett idejében? Az Asia Times két hipotézist is felállított magyarázatul.
Ellátási láncok
Az energiatárolók innovációja az ellátási láncokból származik. Az akkumulátorgyártást Kína uralja, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy
ez egy alacsony árréssel rendelkező, tőkeintenzív és erősen szennyező iparág.
Az ázsiai nagyhatalom először az akkumulátorokhoz használt alkatrészeket és anyagokat előállító elsődleges iparágakat uralta le, majd elkezdett előrelépni a sok energiatárolót használó elektronikai iparban is, mint a fogyasztói elektronikában, a drónoknál és legutóbb az elektromos járműveknél. Úgy tűnik, hogy a kevés haszonnal kecsegtető energiahordozók ágazata abban is segítette Kínát, hogy az űrben is gyorsabban újítson, mint Amerika.
Persze akkor is érthetetlen, hogy Egyesült Államok miért nem látta meg a technológiához kapcsolódó további lehetőségeket, pedig az USA régóta domináns a telefonok és laptopok tervezésében, amelyek szintén akkumulátorokat használnak.
Politikai és ipari ellenzők
A másik hipotézis kicsit összeesküvés-elméletnek tűnik. E szerint a republikánusok akadályozták meg Amerikát abban, hogy az Obama-években nagy erőfeszítéseket tegyenek az energiahordozókért. Többen felvetik az olajtársaságok ellenállását, amelyek megpróbálták elodázni az elektromos járművek bevezetését.
Persze erre nem találni információt, és ha igaz lenne, akkor ugyanúgy akadályozniuk kellett volna a napenergia területén végzett kutatásokat is.
