A H5N1 nevű magas patogenitású madárinfluenza-törzs 2020 óta tizedeli a vadon élő és a házi madarakat. Amerikában riadalmat keltett, miután megfertőzte a tejelő teheneket és baromfikkal kapcsolatba kerülő amerikai mezőgazdasági dolgozókat. Egy új törzs, a H5N2 fertőzése következtében, amely még nem fordult elő az embereknél, meghalt egy férfi Mexikóban. A Bloomberg összegezte, mit is érdemes tudni a madárinfluenzáról.  

Az influenzavírusok tökéletlenek, instabilak, de épp ez az erősségük. Folyamatosan mutálódnak, új törzseket hoznak létre, amelyek kihívást jelentenek a korábbi fajták elleni küzdelemre felkészült immunrendszer számára. Ezért jelent egy életre szóló fenyegetést az emberre egy sima influenzavírus.  

A WHO szerint a madárinfluenzának a lakosságot fenyegető általános kockázata továbbra is alacsony, de nem árt figyelni az emberről emberre történő átvitelre, ami kiválthat egy világjárványt. 

1. Mikor kezdett el terjedni a H5N1? 

A H5N1-törzset 1996-ban fedezték fel a Dél-Kínában tenyésztett libákban, és később sikeresen ugrált a fajok és a kontinensek között. A kormányzatok a tenyésztett madarak millióinak levágását rendelték el, hogy korlátozzák a fertőzést. Egy 2020-ban megjelent variánsa (a 2.3.4.4b) olyan emlősöknél vezetett fertőzéshez, mint a tenyésztett nyérc Spanyolországban vagy a perui oroszlánfókák. Ugyanez a törzs az Egyesült Államokban a vadon élő madarakban és a baromfiban terjedt, emellett a tejelő tehenek körében is megjelent, sőt felbukkantak a beteg állatokkal foglalkozó embereknél is. Bár nagy volt az ijedtség, az emberek esetén komoly fertőzéshez nem vezetett.  

2. Mit tudunk az új törzsről, a H5N2-ről? 

Még nem sokat. A törzs a H5N1-hez kapcsolódik, mindkettő az influenza A-vírus családjába tartozik, de a H5N2-t még keveset kutatták. Míg a mexikói beteg az első, laboratóriumi vizsgálattal megerősített emberi haláleset, a kutatók már azonosítottak pácienseket olyan antitestekkel, amelyek jelezhetik a korábbi fertőzéseket. A mexikói haláleset azért volt meglepő, mert az 59 éves áldozat, akinek bár volt alapbetegsége, nem élt közvetlenül olyan állatok mellett, amelyek a legnagyobb valószínűséggel terjesztik a vírust.  

3. Mennyire káros a madárinfluenza az emberre? 

A madárinfluenza esetében 2020 elejétől világszerte 32 megerősített H5N1-esetet jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek, amelyek nyolc halálesetet okoztak. Az idén júliusig az Egyesült Államokban a madárinfluenzával diagnosztizált betegek mindegyike enyhe, vírusellenes gyógyszerekkel kezelhető tüneteket mutatott. Egyikük sem halt meg. 

4. Milyenek a tünetek? 

Idén 13 esetet jelentettek az Egyesült Államokban, valamennyi mezőgazdasági dolgozó volt, és közvetlenül érintkeztek tejelő tehenekkel vagy baromfival. Közülük sokan szemirritációról számoltak be. Az egészségügyi hatóságok a madárinfluenzával való fertőzöttség jeleként a kötőhártya-gyulladást, a bevérzett szemeket azonosították. A szem az egyetlen olyan része az emberi testnek, amely a madarakéhoz hasonlatos receptorokat tartalmaz, és ezekhez képes kapcsolódni a vírus. 

A közelmúltban a Coloradóban és Michiganben élő betegeknél felső légúti fertőzéseket is tapasztaltak, ami aggodalmat kelt az átvitellel kapcsolatban. Vagyis figyelemmel kell kísérni a vírust az olyan genetikai mutációk miatt, amelyek még veszélyesebbé tehetik, de szerencsére egyelőre nincs jele aggasztó változásoknak. 

5. Hogyan kezelik a madárinfluenzával fertőzött embereket? 

Amerika Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) protokollja szerint bárkit, akinek a fertőzése gyanítható vagy megerősített, azonnal kezelni kell a neuraminidáz-gátlóként ismert vírusellenes gyógyszerekkel. A pácienseknek a készítményt a betegség súlyosságától vagy a tünetek megjelenése óta eltelt időtől függetlenül kapniuk kell. Ezenkívül sürgősségi alapon utasításokat adtak ki az egészségügyi szakembereknek arra vonatkozóan, hogy a fertőzés megakadályozása érdekében megelőzésképp hogyan adjanak bizonyos gyógyszereket azoknak, akik ki voltak téve a járványveszélyes vírusoknak. 

6. Létezik madárinfluenza elleni vakcina emberek számára? 

A madárinfluenza ellen több oltóanyagot kifejlesztettek, de ezek jelenleg nyilvánosan nem hozzáférhetők. Az Egyesült Államok felkérte a vakcinagyártó CSL Seqirust, hogy állítson elő 4,8 millió adagot ezen a nyáron a már meglévő több százezer adag mellé. A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a vírus egy jövőbeli törzse, amely az emberek között terjed, valószínűleg más oltást fog igényelni. Így a CDC nem javasolja a mezőgazdasági dolgozók immunizálását, mivel a fertőzések viszonylag enyhék voltak.  

Az USA Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériuma egyébként 176 millió dollárt adott a Moderna Inc.-nek egy olyan mRNS-oltóanyag teszteléséért, amely számos influenzatörzset, köztük a jelenlegi madárinfluenza-vírusokat is célozza. Reményeik szerint az újabb technológia szükség esetén gyorsan frissíthető. A Mezőgazdasági Minisztérium eközben vizsgálja a teheneknek szánt lehetséges H5N1-vakcinát.  

7. Hány amerikai tehenet és madarat érintett a vírus? 

Július 26-ig 13 államban 172 tehenészetnél állapítottak meg pozitív eseteket. A hatóságok úgy vélik, hogy a tehenek a tejjel, a fejőgépen keresztül fertőzték egymást, ugyanis a tejcseppek órákon át fertőzőképesek maradhatnak a szennyezett berendezéseken. A korlátozott tesztelési lehetőségek miatt a bejelentett esetek száma valószínűleg alulbecsült. Egyébként a Covid–19 kimutatására használt szennyvízfigyelő eszközöket ma már emberek és szarvasmarhák madárinfluenza-követésére is használják. 

Bár a fertőzött madarakat likvidálják, a tisztviselők nem javasolták a fertőzött tehenek megsemmisítését, mivel azok az esetek többségében meggyógyulnak. Madaraknál, a vírust 48 államban mutatták ki, ami több mint 100 millió egyedet jelent. A fertőzött tehenek tejét, amely elszíneződött vagy besűrűsödött, elvezetik vagy megsemmisítik. Ennek viszont nem szabadna jelentős hatással lennie az ellátásra, és eddig nem is befolyásolták a tej vagy más tejtermékek árát. 

8. A tej, a sajt, a fagylalt és az egyéb tejtermékek biztonságosak? 

Igen, amennyiben azokat pasztőrözték, ugyanis ez a folyamat elpusztítja a vírusokat és a legtöbb baktériumot. Amerikában májusban mintegy 300 tej- és tojástermék mintáját vizsgálták meg – köztük pasztőrözött tejet, tejfölt, túrót és csecsemőtápszert –, amelyek mindegyike biztonságosnak bizonyult. A tesztelt kereskedelmi tejminták körülbelül 20 százaléka tartalmazta a vírus nyomait, de ezeket ártalmatlannak minősítették. A tengerentúli egészségügyi ügynökségek azt javasolják, hogy az amerikaiak kerüljék a nyers tejet és a nem pasztőrözött termékeket, mivel a kutatások azt mutatják, hogy a H5N1 hűtött nyers tejben legalább öt hétig életképes. Eddig nem azonosítottak olyan emberi megbetegedést, amely a pasztőrözetlen tejtermékek fogyasztásához kapcsolódna. 

9. Van kihatása a húsellátásra? 

A madárinfluenza-vírus részecskéit egyetlen tejelő tehén hússzövetében mutatták ki, amelyet megsemmisítettek, így a hús nem került az élelmiszer-ellátásba. A húsmarháknál nem jelentettek fertőzést. Az illetékesek azt mondták, hogy a tesztjeik alapján nagyon bíznak a húsellátás biztonságában. 

10. Mit keresnek a tudósok? 

A kutatók a közelmúltban felfedezték, hogy a tehéntőgy olyan receptorokat tartalmaz, amelyekre rákapcsolódhatnak a madár- és az emberi influenzavírusok. Mindkét típusú receptor megléte lehetővé teszi, hogy más állatok, például a sertések fajok között terjeszthessenek betegségeket, ahogy a 2009-es halálos sertésinfluenza-járvány esetében történt. A felfedezés a vírusok genetikai állományának rekombinálódása miatt aggodalomra ad okot, hogy mi történhet, ha egy tehén egyszerre fertőződik meg madár- és emberi influenzával. 

Megjegyeznénk: Bár Amerikában nagy az ijedelem, de egy eset még nem jelent fertőzést. Igaz, érdemes dr. Bubó örök tételszerű bölcsességét is figyelembe venni: „Állapíts meg bátran bármilyen bajt, előbb–utóbb majd csak beszerzi a beteg!” Persze az egész amerikai őrületnek van némi Covidból itt ragadt felhangja is, amit szintén csak Bubó doktor Náthaláz professzorának bölcs tanításával lehet leírni: „ Ha a kórokozót ismered, nemcsak megfékezni tudod a járványt, hanem elterjeszteni is…” 

(Forrás:  Bloomberg)