Argentína a mesterséges intelligencia (MI) technológiájának bevezetésével kívánja megelőzni a jövőbeli bűncselekményeket. Az új intézkedés azonban aggodalmakat váltott ki az emberi jogi szervezetek körében, amelyek attól tartanak, hogy a technológia bevezetése veszélyeztetheti a polgárok jogait és magánéletét. 

Az argentin biztonsági erők bejelentették, hogy mesterséges intelligenciát terveznek alkalmazni a jövőbeli bűncselekmények előrejelzésére. Ez a lépés azonban komoly aggodalmakat váltott ki a szakértők körében, akik szerint ez veszélyeztetheti az állampolgárok jogait. Az ország elnöke, Javier Milei a héten létrehozta a Mesterséges Intelligencia Alkalmazása a Biztonságban egységet, amely a jogszabály szerint gépi tanuló algoritmusokat fog használni a korábbi bűnügyi adatok elemzésére, hogy megjósolja a jövőbeli bűncselekményeket. 

Az új egység várhatóan arcfelismerő szoftvert is bevet a körözöttek azonosítására, kutat a közösségi médiában, valamint elemzi a biztonsági kamerák valós idejű felvételeit. Bár a biztonsági minisztérium szerint az új egység segít a fenyegetések felderítésében, a bűnözői csoportok mozgásának azonosításában vagy a zavargások előrejelzésében, a bevetése megkongatta a vészharangokat az emberi jogi szervezetek körében. 

A szakértők attól tartanak, hogy a társadalom bizonyos csoportjait túlzottan is ellenőrizhetik a technológia segítségével. Aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy kik és hány biztonsági erő férhet majd hozzá az információkhoz. Az Amnesty International részéről is elmondták, hogy ez az új megoldás sértheti az emberi jogokat. „A nagyszabású megfigyelés hatással van a véleménynyilvánítás szabadságára, mivel arra ösztönzi az embereket, hogy öncenzurázzák magukat, vagy tartózkodjanak az ötleteik, kritikáik megosztásától, ha azt gyanítják, hogy mindent, amit kommentálnak vagy közzétesznek, a biztonsági erők megfigyelik” – mondta Mariela Belski, az Amnesty International Argentína ügyvezető igazgatója. 

Eközben az ottani, szólásszabadsággal és az információhoz való hozzáféréssel foglalkozó tanulmányi központ szerint az ilyen technológiákat hagyományosan arra használják, hogy „profilokat készítsenek akadémikusokról, újságírókról, politikusokról és aktivistákról”, ami szabályozás nélkül veszélyezteti a magánéletüket. 

Milei tavaly év végén került hatalomra, és kemény lépéseket ígért a bűnözés ellen. Biztonsági minisztere, Patricia Bullrich a jelentések szerint El Salvador vitatott börtönmodelljének a másolására törekszik, míg a kormány a jogi és társadalmi tanulmányok központja szerint a biztonsági politika militarizálása felé halad. A kormány a tüntetésekkel szemben is keményen fellépett: a rohamrendőrök nemrégiben könnygázt és gumilövedékeket lőttek közelről a tüntetőkre, a tisztviselők pedig szankciókkal fenyegették meg azokat a szülőket, akik gyerekeket visznek a tüntetésekre. Egy biztonsági minisztériumi forrás szerint az új egység a jelenlegi jogszabályi keretek között fog működni, beleértve a személyes adatok védelméről szóló törvény betartását.  

Kína élen jár a megfigyelésben 

Az ázsiai nagyhatalom világszerte ismert a rendkívül fejlett és kiterjedt megfigyelési rendszeréről, amely számos technológiát és módszert alkalmaz a lakosság ellenőrzésére, a társadalmi rend fenntartására. A kormány a közbiztonság javítására és a bűnözés visszaszorítására hivatkozva működteti ezt a szisztémát, de a széles körű megfigyelés komoly aggályokat vet fel az adatvédelem és az emberi jogok megsértése miatt. 

Kínai központi televízió (CCTV) 

Az országban több mint 200 millió CCTV-kamera üzemel, amelyeket különböző helyekre telepítettek, megtalálhatók utcákon, közlekedési csomópontokban, bevásárlóközpontokban és kormányzati épületekben. 

A kamerarendszer célja a bűnmegelőzés, a bűnüldözés támogatása, valamint a közbiztonság fenntartása. Az elmúlt években a CCTV-kamerákat egyre gyakrabban integrálják más technológiákkal, például arcfelismerő szoftverekkel, amelyek lehetővé teszik az emberek azonosítását és valós idejű nyomon követését. Ezek az integrált rendszerek nemcsak a bűnözők azonosításában játszanak szerepet, hanem a közlekedési szabályok betartásának ellenőrzésében is, például a gyorshajtók kiszűrésére. 

Arcfelismerő technológia 

Kína világszerte vezető szerepet tölt be az arcfelismerő technológiák alkalmazásában. Az ezeken alapuló rendszerek képesek valós időben azonosítani és követni az embereket, ami különösen hasznos a nagy tömegek megfigyelése során. A technológia felhasználási területei közé tartozik a körözött személyek azonosítása és a közlekedési szabályok megsértésének észlelése. 

Az egyik jelentős projekt, amely ezt a technológiát alkalmazza, a „Sharp Eyes” kezdeményezés. Ennek keretében vidéken is telepítenek kamerákat, így a helyi lakosok mobilapplikációk segítségével nyomon követhetik a környék eseményeit. Az arcfelismerő rendszerek azonban számos etikai kérdést vetnek fel, különösen a magánélet védelme és az egyéni szabadságjogok tekintetében. 

Szociális kreditrendszer 

Az ázsiai ország egyik leginkább vitatott megfigyelési eszköze a szociális kreditrendszer, amely az állampolgárok viselkedésének pontozására szolgál. Ennek a célja, hogy ösztönözze a „jó” állampolgári magatartást, és büntesse a „rossz” viselkedést. A lakosok pontszámát különböző tényezők, például a közlekedési szabályok betartása és a szociális médiában tanúsított magatartás alapján határozzák meg. 

A rendszer működésének következményei komoly hatással vannak az emberek mindennapi életére. A magas pontszámúak előnyökhöz juthatnak, mint például jobb hitelfeltételek vagy gyorsabb ügyintézés, míg az alacsonyak hátrányos helyzetbe kerülhetnek, például korlátozott utazási lehetőségek formájában. A szociális kreditrendszer kritikusai szerint ez a megoldás az állampolgárok állandó megfigyelésére és kontrollálására szolgál, ami súlyosan sérti a magánélethez való jogot. 

Internetes megfigyelés és cenzúra 

Mindezek mellett az ország kiterjedt internetes megfigyelési és cenzúrarendszert működtet, amelyet gyakran a „Nagy Tűzfal” néven emlegetnek. Ez szűri és blokkolja a külföldi weboldalakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, így például a Google, a Facebook és a Twitter nem érhető el Kínában. Az online tartalmakat, beleértve a blogbejegyzéseket, híreket és közösségimédia-posztokat, szigorúan ellenőrzik és cenzúrázzák, hogy eltávolítsák a kormánykritikus vagy érzékeny tartalmakat. 

A kommunikáció ellenőrzése is központi szerepet játszik Kína megfigyelési stratégiájában. Az online üzenetküldéseket és e-maileket folyamatosan figyelik. 

Mobiltelefon-követés 

Ez egy igencsak elterjedt módszer az állampolgárok mozgásának és tevékenységeinek nyomon követésére. A mobilok helyadatait valós időben követik, ami lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy pontosan megfigyelhessék az emberek tartózkodási helyét és mozgását. Az alkalmazások és a szolgáltatók adatgyűjtése révén részletes információkat gyűjtenek online viselkedéséekől és szokásokról. 

Drónok 

Kína egyre gyakrabban alkalmaz drónokat megfigyelési célokra, különösen nagyobb rendezvények során. Ezek használhatók a tömegek és a közlekedési helyzetek figyelésére, valamint a határok és érzékeny területek ellenőrzésére. A drónok a mozgékonyságuk és a könnyű kezelhetőségük miatt hatékony eszközök a nehezen elérhető helyeken. 

Ezek az ellenőrzések jelentős hatással vannak a társadalomra és az emberek mindennapi életére, ugyanakkor a kormány szerint a megfigyelési rendszerek hozzájárulnak a közbiztonság javításához és a bűnözés visszaszorításához. A hatóságok szerint az állampolgárok megfigyelése lehetővé teszi a gyorsabb reagálást a közbiztonsági fenyegetésekre és a bűnözői tevékenységek megelőzésére.