Júliusban az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, az éves ráta 4,1 százalékot tett ki, miközben havi bázison 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. A szolgáltatások és az üzemanyagárak növekedése húzta felfelé a rátát. Idén éves átlagban 4,2 százalékot tehet ki az infláció, ami jövőre 3,5 százalékra lassulhat.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Júliusban havi alapon 0,6 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak, ebben ugyanakkor egyszeri hatás játszott szerepet, a kötelező akciózás kivezetésével a korábban árstopos élelmiszereket a kereskedőknek már nem kell beszerzési áron értékesíteniük, és ez egyszeri áremelkedést okozott több termék esetében is. Ezt részben tudta ellensúlyozni az idényáras termékek havi alapú 5,0 százalékos árcsökkenése. Viszont az éves áremelkedési ütem ezzel együtt is visszafogott volt, 2,7 százalékos. Az élelmiszerek esetében sem a mezőgazdasági, sem az élelmiszeripari termelői árak alakulása nem jelzi, hogy érdemi árnyomás lenne, amely a következő hónapokban felfelé hajtaná a fogyasztói árakat.
A járműüzemanyagok ára egy hónap alatt 3,8 százalékkal emelkedett, és ez érdemben felfelé húzta a havi áremelkedési ütemet. Itt ugyanakkor jelentős részben a júniusi drágulás hatása jelenik meg, amely a hónap második felében következett be, így az akkori felmérési időszakból kicsúszott.
A havi és az éves rátát is elsősorban a szolgáltatások árváltozása húzta felfelé, amelyek júniushoz képest átlagosan 1,1 százalékkal drágultak. Itt kiemelendő az üdülési szolgáltatások áremelkedése, amely jelentős részben a külföldi üdülés drágulása nyomán a 10 százalékot is meghaladta, de a postai szolgáltatások árváltozása is pozitív hatással volt a havi árindexre. Ezen termékkörben tehát az látható, hogy a kereslet élénkülésére a vállalatok is reagálnak. Kedvező ugyanakkor, hogy a teljes szolgáltatásinfláció júliusban lassulást mutatott, 9,1 százalékra, ami azt jelzi, hogy bár vannak kivételek, összességében a szolgáltató szektoron belül is a megelőző évinél visszafogottabbak az átárazások.
Mi várható a következő hónapokban?
Várakozásaink szerint a következő hónapokban lassú ütemben, de gyorsulhat az infláció mértéke. Ebben jelentős szerepet játszik a bázishatás, vagyis az, hogy a tavalyi év második felét jellemző havi alapú árcsökkenések kiesnek majd a bázisból, és ez visszafogott áremelkedés mellett is gyorsulást eredményez az éves rátában. Ezzel együtt éves átlagban 4,2 százalékot tehet ki az infláció, ami jövőre 3,5 százalékra lassulhat. Az előrejelzés kapcsán a legnagyobb kockázatot továbbra is az üzemanyagárak jelentik, kérdés, hogy a Közel-Keleten sikerül-e megelőzni az eszkalációt, amely a világpiaci olajárakra is kedvezőtlen hatást gyakorolna.
NGM: a piaci várakozásoknak megfelelően továbbra is alacsony szinten az infláció
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júliusában éves alapon 4,1 százalékot ért el az infláció mértéke, ami a piaci várakozásoknak megfelelően kedvező, az előző hónapokhoz hasonlóan alacsony szinten mozog – értékeli a friss adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. A fogyasztói árak összességében kis mértékben, 0,7 százalékkal nőttek az előző hónaphoz viszonyítva, míg az élelmiszerek ára mindössze 0,6 százalékkal emelkedett. Mérséklődés figyelhető meg a háztartási energia árát tekintve, mely éves viszonylatban 4,5 százalékkal csökkent.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyultak, és a célzott beavatkozások sikeresen letörték és visszaszorították az inflációt.
Az online árfigyelő rendszer működtetése élénk kiskereskedelmi versenyt generál, és támogatja az infláció tartósan alacsony szinten tartását. Ez a rendszer nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon erősíti a kiskereskedelmi piac stabilitását és fenntartja a gazdasági növekedést.
A miniszter kiemelte, hogy az alacsony infláció egyaránt jó a családoknak és a vállalkozásoknak is, az ugyanis pozitív változásokat eredményezett a nemzetgazdaságban, hiszen a reálbérek emelkedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása.
A szeptember óta növekvő reálbérek hozzájárulnak a fogyasztói bizalom erősödéséhez, mely megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom hat hónapja tartó töretlen bővülésében, valamint a turizmus dinamikus növekedésében is, mely az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest.
A reálkeresetek emelkedése teret adna a mostaninál erőteljesebb fogyasztásbővülésre is, mely a következő hónapokban a belső kereslet várható fokozódásával a gazdasági növekedést is élénkítheti.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Wikimedia Commons
