Az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzést tett közzé a német gazdaság növekedési problémáiról. Az ottani bővülési modell a globalizációra és az olcsó energiahordozókra támaszkodott a bérek és az életszínvonal emelkedése érdekében. Németország gazdasága erősen exportorientált, és erősen összefonódik az amerikai, valamint a kínai piaccal. A strukturális kihívások és a geopolitikai ellenszél azonban veszélyezteti e modell életképességét. A protekcionizmus erősödik, az orosz–ukrán háború pedig megemelte az energiaköltségeket. Ezek a problémák gyengítik Németország növekedési kilátásait, de ezt ellensúlyozhatja azzal, hogy a képzett munkaerejét és a csúcstechnológiai infrastruktúráját új zöld- és digitális beruházásokkal ötvözi. 

A német gazdaság erősen a feldolgozóiparra épül. Az ipar a GDP közel 30 százalékát adja, ami meghaladja az összes többi nagy nyugat-európai gazdaságét, Olaszországban ez az arány 24, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig 18 százalék környékén mozog.

A munkaerő magasan képzett, az államadósság viszonylag alacsony, és a gazdaságnak szilárd intézményi alapjai vannak. A kilátások azonban nem túl derűsek. Ha megnézzük az adatokat, a német reál-GDP-növekedés a világjárvány óta a G7-ek rangsorának végén áll, és az ország növekedési modellje négy alapvető kihívással néz szembe: az USA-tól és Kínától való kereskedelmi függőség, a magas energiaárak, a beruházási kiadások hiánya és a romló demográfiai feltételek. 

1.ábra

Forrás: EIU

Németország nagymértékben függ az USA-tól és Kínától 

Németország Európában kiemelkedik a Kínával folytatott kereskedelemtől és beruházásoktól messze a leginkább függő államként, ami szöges ellentétben áll a többi uniós országgal és az Egyesült Államokkal.

Az ázsiai nagyhatalom Németország negyedik legnagyobb exportcélpontja, és az ország legnagyobb importpartnere, ez pedig kihívást jelent a Kínától való „kockázatmentesítés” összefüggésében.

A németek Kínával szembeni áruforgalmi egyenlege az elmúlt években erősen negatívba fordult, ami az importált termékek árának a pandémiás időszak utáni inflációjának és a belföldi kereslet fellendülésének köszönhető. Emellett az ázsiai országból származó jövedelmek, amelyek a német közvetlen külföldi befektetésekből (FDI) származó nyereségből állnak, az elmúlt években a kínai piacon megvalósuló német invesztícióknak köszönhetően emelkedtek. 

Annak ellenére, hogy a német cégek keményen fellépnek a Kínával szembeni kereskedelmi korlátok ellen, az EU továbbra is a hazai ipar védelmére törekszik, és június elején több helyen 50 százalékos vámokat jelentett be az ázsiai országban gyártott elektromos járművekre.

Ezek magukban foglalják a kínai vegyesvállalatokkal együttműködve Kínában elektromos kocsikat gyártó nyugati márkákra kivetett 21 százalékos súlyozott átlagvámot, amely eltörli az ázsiai országban előállított, az EU-ba irányuló exportra szánt elektromos járművek amúgy is csekély haszonkulcsát. 

Az EIU azzal számol, hogy Donald Trump a jelenlegi közvélemény-kutatási adatokkal összhangban megnyeri az amerikai elnökválasztást, és arra számít, hogy az amerikai vámok súlyozott átlaga 2025 végére 5 és 10 százalék közé emelkedik (a jelenlegi 2 százalékról). Az európai acél- és alumíniumágazatban pedig valószínűleg újra bevezetik a jelenleg felfüggesztett 25 és 10 százalékos vámokat. 

A magas energiaárak veszélyeztetik a termelékenység növekedését 

A német ipar versenyképességét gyengítették a háborút követő magasabb energiaköltségek. Az olcsó orosz energia hiánya megemelte az inputköltségeket, ami gyengítette a feldolgozóipar kilátásait. Ez felgyorsítja Németország strukturális eltolódását az ipari tevékenységtől való függőségtől a szolgáltató iparágak, nevezetesen az üzleti szolgáltatások felé.

Csakhogy ez problémás az általános növekedés szempontjából, mivel a szolgáltatási ágazatok termelékenységének a bővülése jellemzően elmarad a feldolgozóiparétól.

Az ifo Intézet, egy német agytröszt szerint az elmúlt évtizedek növekedési lassulásának 40 százalékát a szolgáltatási szektor felé történő strukturális eltolódás teszi ki. Várakozások szerint Németország a termelékenység bővülése tekintetében továbbra is elmarad a hasonló gazdaságoktól (különösen az Egyesült Államoktól). 

Az állami beruházások hiánya a hasonló gazdaságokkal szemben 

Az elmúlt évtizedben a német beruházási ráták Nyugat-Európában a legalacsonyabbak közé tartoztak. Az egymást követő kormányok idegenkedtek a közkiadásoktól, helyette következetesen a szövetségi költségvetési többletre helyezték a hangsúlyt.

Az IMF szerint még a beruházásokra előirányzott pénzeket is rendszeresen alulköltik az önkormányzatoknál tapasztalható létszámhiány miatt, míg az egyes területeken (például az építési engedélyek megszerzése) az uniós átlag kétszeresét kitevő bürokrácia elriasztja a magánszektorbeli befektetőket.

A következmények közé tartozik az infrastruktúra romlása, különösen a vasúthálózatban, valamint az e-kormányzati szolgáltatások bevezetésének lassú előrehaladása. Németországban az idén visszaállították a szövetségi adósságféket, amely a szövetségi költségvetés éves strukturális hiányát a GDP 0,35 százalékában korlátozza, ami csökkenti a zöldátmenetbe, a digitális infrastruktúrába és a védelembe történő beruházások mozgásterét. 

2. ábra

3. ábra

Rossz demográfiai kilátások 

Az ország munkaképes korú népessége az ENSZ szerint 2024–50 között évente átlagosan 0,6 százalékkal fog csökkenni, ami Olaszországnál is gyorsabb ütemű mérséklődés. A munkaerő-állományt az elmúlt évtizedben a migránsok erősítették, de arra számítanak, hogy a bevándorlási hullámok a következő években szűkülnek, mivel a mainstream pártok szigorúbb politikát folytatnak. A baby boomer generáció kezdődő nyugdíjazási hullámával együtt ez jelentősen gyengíteni fogja a munkaerő-kínálatot. A munkaerőhiány az elkövetkező évtizedekben egyre égetőbbé válik, és ez növeli a dolgozók adóterheit az egyre növekvő nyugdíjkifizetések finanszírozása érdekében, miközben az egészségügy iránti nagyobb kereslet más, termelékenyebb iparágakból vonja el a munkavállalókat. 

4. ábra

Forrás: EIU

Ellensúlyozó hatások: erősségek és lehetőségek 

Ezek a kihívások jelentősek, és szintén érdemi lépésekre van szükség a kezelésükre. Németország üzleti környezete továbbra is a világ tíz legjobbjának egyike. Erős intézményi hatékonysága és hosszú távú politikai stabilitása támogatja az üzleti beruházásokat és tevékenységeket. Földrajzi szempontból az EU szívében található, és az USA után a világ második legnagyobb fogyasztói piaca. Az ország a gépgyártás, az elektrotechnika, az elektronika, a vegyipar és az autógyártás köré csoportosuló kulcsfontosságú ipari klaszterek központja. 

Jó helyzetben van ahhoz, hogy a zöldátállás élére álljon Európában. A közelmúlt sikere a Tesla döntése, miszerint az európai gigagyárát Berlinben építi fel, hogy kihasználja a magas helyi képzettségi szintet és a pánregionális ellátásilánc-kapcsolatokat.

A legfrissebb FDI-tendenciák a zöld- és digitális projektek erőteljes növekedésére utalnak Németországban. 

5. ábra

Forrás: EIU

Az energiaágazatban a szövetségi költségvetésben 160 milliárd eurót is elkülönítettek a hidrogén-infrastruktúrára.

Bár még nem tesztelték nagy léptékben, ez a megoldás alkalmas lehet arra, hogy Németország energiaigényes iparágai – például az acél- és alumíniumkohók, amelyek eddig az olcsó földgázimportra támaszkodtak – jövőjét biztosítsák.

Ezenkívül az EU szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusa (CBAM) a tervek szerint 2026-ban lép teljes mértékben életbe, ami gazdaságosabbá teszi az unión belüli energiatermelést, különösen a megújuló energiaforrások esetében. Ez középtávon hozzájárulhat ahhoz is, hogy Németország energiaköltségei jobban összhangba kerüljenek versenytársaiéval. De addig a jelenlegi problémákat el kezdeni kezelni, ami eddig nem túl sikeres a jelzőlámpa-koalíció részéről. 

Kapcsolódó:

Borítókép: dreamstime