Már közel 9 ezer álláskereső helyezkedett el a 30 év alattiak és 30 év felettiek foglalkoztatását támogató, tavasszal indított uniós finanszírozású programokkal. Az Ifjúsági Garancia Plusz, illetve a Munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése munkaerőpiaci pillér programra eddig több mint 10 milliárd forintnyi igényt adtak be a munkáltatók és munkavállalók, többségében bértámogatásra.
A kormány által indított munkaerőpiaci programoknak köszönhetően a regisztrált álláskeresők száma tovább csökkent, és ez érdemben hozzájárult a foglalkoztatás további növekedéséhez is. A kabinet célja, hogy a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalékot mozgósítsa, ennek érdekében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indított uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat. Ennek is köszönhetően
2024 júliusában rekordalacsony szintet ért el a regisztrált álláskeresők száma, így a rendszerváltás óta a legkedvezőbb júliusi adatról beszélhetünk.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 224 ezer embert tartottak nyilván álláskeresőként, ami az elmúlt három évtized második legjobb adata.
Az aktivitást növelő intézkedések célja, hogy a 20–64 évesek körében a jelenlegi 81-ről 85 százalékra nőjön a foglalkoztatottság,
ennek érdekében a vállalkozások és a munkát keresők mindkét uniós finanszírozású kormányzati program esetén részesülhetnek bér- és képzési támogatásban, lakhatási, illetve utazási térítésekben. Az Ifjúsági Garancia Plusz programmal 2029-ig mintegy 84 ezer munkanélküli és inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, ami érdemben növelheti a korosztály aktivitását. A 30 év felettieket támogató programmal pedig közel 77 ezer álláskereső és inaktív munkaerőpiaci beilleszkedését támogatja a kormány az elkövetkezendő időszakban.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Derencsényi István
