A Financial Times cikke szerint Olaszország megduplázta az új lakosok külföldi jövedelmére kivetett átalányadót, ami nem kíméli a gazdag külföldieket, akik ezért a magasabb adók kilátásba helyezése elől más európai országokba menekülnek. Giorgia Meloni kabinetje szerdán jóváhagyta, hogy az Olaszországban újonnan letelepedők külföldi jövedelmére kivetett éves illeték 200 ezer euróra emelkedjen. A jelenlegi 100 ezer eurós adókedvezmény bár népszerű a tehetős magánemberek számára, ellentmondásos volt az olaszok körében, különösen Milánóban, ahol a szupergazdagok közelmúltbeli beáramlását okolták az ingatlanárak és a megélhetési költségek emelkedéséért. 

Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter, aki szerdán az illetéket a milliárdosok úgynevezett átalányadójának nevezte, egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a megemelt adót továbbra is olyan szinten állapították meg, amellyel Olaszország vonzó marad a tehetős külföldiek számára. Később a Financial Timesnak nyilatkozva tisztázta, hogy a magasabb közteher csak azokra vonatkozik, akik mostantól kezdve vesznek fel adóügyi illetőséget Olaszországban, és azokra nem, akik már korábban is odaköltöztek. Róma azt is el akarta kerülni, hogy más államokkal versenyezzen a magánemberek és vállalatok adókedvezményekkel való elcsábításában. 

„Ha ez a verseny elkezdődik, az olyan országok, mint Olaszország – amelynek nagyon korlátozott az adózási mozgástere – elkerülhetetlenül vereségre vannak ítélve” – mondta a pénzügyminiszter. 

Meloni a közösségi médiában megvédte a döntést, mondván a kormány „helyesnek tartotta” a gazdag külföldiekre kivetett adó megduplázását, mivel enyhíteni akart egy rendkívül nagylelkűnek tűnő intézkedést.  

Olaszországban tavaly a GDP-arányosan 7,4 százalékos költségvetési hiányt regisztráltak, ami több mint kétszerese az EU által meghatározott 3 százalékos határértéknek. 

Az ország kedvelt célállomássá vált a világ szupergazdagjai számára, köszönhetően a 2016-ban indított nagyvonalú adókedvezményeknek, amelyekkel az olaszok hosszú távú „agyelszívását” igyekeztek megfordítani. 

Az átalányadó-rendszert az után indítottak el, hogy a brexitszavazást követően sok brit illetőségű európai hazatért. Ez lehetővé teszi, hogy az Olaszországban újonnan letelepedő külföldiek, illetve a legalább kilencéves külföldi tartózkodásból visszatérő olaszok 15 évig átalányadót fizessenek minden külföldi jövedelem vagy vagyon után. 

Eddig legalább 2730 multimilliomos érkezett Olaszországba letelepedési szándékkal. 

„Ez határozottan csökkenteni fogja azoknak a számát, akik Olaszországba akarnak menni” – mondta Tim Stovold, a Moore Kingston Smith könyvelőcég partnere, bár becslése szerint a 7 millió fontnál nagyobb vagyonnal büszkélkedők még mindig „érdekesnek” találnák az ottani rendszert. Az adókedvezményeket sok olasz nehezményezte, különösen Milánóban, ahol a gazdagok beáramlását okolták az elmúlt öt évben az ingatlanárak 43, és a márciusig tartó két esztendőben a bérleti díjak közel 20 százalékos emelkedéséért.   

Sok befektető arra számított, hogy a beáramlás Olaszországba folytatódik, mivel Nagy-Britannia új munkáspárti kormánya arra készül, hogy eltörli a britek vitatott „non-dom” rendszerét, amely lehetővé tette a gazdag külföldiek számára, hogy ne kelljen adót fizetniük a külföldi jövedelmük után.  

A Three Hills Capital Partners, egy londoni székhelyű magántőke-befektetési társaság a múlt hónapban közölte, hogy ősszel privát tagsági klubot készül indítani Milánóban, amely a legújabb a városban nyíló előkelő helyek sorában. Más európai és közel-keleti célpontok továbbra is népszerűek a gazdag külföldi lakosok körében, köztük Dubaj, ahol a magánemberek nem fizetnek személyi adót, és Svájc, ahol a „forfait” rendszer működik, amelynek keretében a gazdag magánszemélyek megállapodnak a helyi hatóságokkal az általuk fizetendő közteherről. 

Görögországban egyes expatriáltakra akár 15 éven át évi 100 ezer eurós átalányadót is kivethetnek. A magánembereknek az elmúlt nyolc évből hetet az országon kívül kellett tölteniük, és legalább 500 ezer eurót kellett görög ingatlanba, kötvényekbe vagy részvényekbe fektetniük. 

A vagyonkezelők szerint Olaszország lépése jól szemlélteti az adóügyi kedvezményeken alapuló országváltás kockázatait, rámutatva, hogy ezek az uralkodó politikai széljárástól függően gyorsan változhatnak.  

Emmanuel Macron hét évvel ezelőtti megválasztását követően a franciák hazatértek, a nemzetközi vállalatok pedig bővítették a tevékenységüket, mivel vonzották őket a kormány vállalkozásbarát elvei és adócsökkentései. Csakhogy a júniusi előre hozott választásokat követő adóemelések és az évek óta tartó politikai patthelyzet kilátásaival szembesülve sokan meggondolták magukat, és vészterveket készítenek. 

Egy francia befektető, aki épp most költözik Londonból Milánóba, hogy kihasználja az olasz rendszer előnyeit, azt mondta, hogy bár nem változtat a tervein, de az új olasz rendelkezés drágítja a dolgokat, és az irány számára aggasztó. 

Hozzátette: „Ez azt jelzi, hogy ez nem egy stabil rendszer, ami szerintem borzalmas”. Az átalányadó növekvő mértékére bólintva azt mondta: „Elgondolkodtató, hogy most 100 ezer, aztán 200 ezer, majd 400 ezer euró lesz?” 

Kapcsolódó:

Borítókép: dreamstime