A Threat Matrix nevű mesterséges intelligenciával szűrik az olimpiával kapcsolatos káros posztokat. 

A közösségi média térhódítása új dimenziókat nyitott a sportolók életében, akiknek ezáltal már nemcsak a pályán, hanem az online térben is meg kell küzdeniük. Az internetes platformok lehetőséget nyújtanak a szurkolóknak, hogy kapcsolatba lépjenek kedvenceikkel, ugyanakkor teret adnak azoknak is, akik bántalmazásra és gyűlölködésre használják a digitális világot. Az online zaklatás különböző formái – beleértve a rasszista, szexista vagy egyéb diszkriminatív megjegyzéseket, valamint a fenyegetéseket – komoly pszichológiai terhet jelentenek a sportolók számára. 

Hatalmas a közösségi média ereje 

A közösségi médiában tapasztalható zaklatás mértéke és hatása gyakran sokkoló. Sloane Stephens amerikai teniszező például egy mérkőzés után több mint kétezer gyalázkodó üzenetet kapott. Jude Bellingham, az angol labdarúgó pedig rendszeresen szembesül rasszista támadásokkal. Ezek nemcsak a sportolók lelki egészségét veszélyeztetik, de a teljesítményüket is befolyásolják. 

A 2022-es téli olimpiai játékokon például a kínai műkorcsolyázót, Zsu Jit is támadták, miután elcsúszott a verseny közben. Egyetlen gyalázkodó hashtag több mint 200 millió megtekintést generált néhány óra alatt a kínai Weibo közösségimédia-platformon. Zsu Ji elmondta, igencsak megérintették ezek az üzenetek és posztok. 

Egy kanadai teniszezőt sem kíméltek. Rebecca Marino 2013-ban úgy döntött, hogy visszavonul a profi sporttól, részben az online zaklatás miatt. Elmondta, hogy a bántalmazás és a negatív kommentek jelentős szerepet játszottak ebben a döntésben. Évekig távol maradt a sporttól, mielőtt visszatért volna.  Shireen Limaye, az indiai női kosárlabda-válogatott csapatkapitánya a német DW Newsnak adott interjújában elmondta, hogy az internetes bántalmazás súlyos depresszióba taszította. Arról számolt be, hogy a netes támadások miatt elkezdett kételkedni önmagában, és gyűlölni kezdte a testét. Owen Farrell angol rögbijátékos, a Hat Nemzet Bajnoksága ideje alatt döntött úgy, hogy törli a közösségi média fiókjait, hogy megvédje magát a negatív kommentektől. Bár a döntés nem kizárólag az online zaklatásra vezethető vissza, Farrell elismerte, hogy a közösségi média elhagyása fontos lépés volt a mentális egészségének megőrzése érdekében. 

Emily Hayday, az angliai Loughborough Egyetem sportüzletágának vezető oktatója vezette a sportolók netes zaklatásáról és a hozzájuk kapcsolódó gyűlölködésről szóló tanulmány elkészítését, amely több mint 240 ezer olyan tweetet gyűjtött össze, amelyet a korábbi olimpiai és paralimpiai játékok során az online zaklatást kiváltó eseményeket követő 72 órán belül tettek közzé. 

A tanulmány szerint az internetes bántalmazás esetén a hivatásos sportszervezeteknek és edzőknek biztosítaniuk kell, hogy a sportolók megkapják a szükséges támogatást. Hayday a kutatás során az egyik legnagyobb gondot abban látta, hogy egyes sportszervezeteknek egyáltalán nem volt olyan megoldásuk, amellyel kezelni tudták volna az online támadásokat. Ez még mindig probléma, bár a helyzet szerinte javulóban van. 

Technológiával a zaklatás ellen 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a mesterséges intelligencia (MI) segítségével igyekszik megvédeni a sportolókat az online zaklatásoktól. A Threat Matrix rendszer feladata a közösségimédia-bejegyzések átvizsgálása és az ártalmas tartalmak azonosítása. Az MI által támogatott megoldás képes több mint 35 nyelven feldolgozni a szövegeket, felismerni a szarkazmust, valamint megérteni, hogy a képek és az emodzsik hogyan változtatják meg a posztok jelentését. A rendszer az azonosítás után jelenti a káros posztokat a vele dolgozó emberi munkaerőnek. A Threat Matrixot az olimpiai eSport-tornán is kipróbálták, a NOB szerint nagy sikerrel. Ám mint tudjuk, a mesterséges intelligencia is tévedhet, éppen ezért emberek is utóellenőrzik és felülbírálják a problémásnak ítélt tartalmakat, hogy a rendszer esetleges hibáit korrigálják.  

Tanfolyamok 

A sportvilág egyre nagyobb hangsúlyt fektet a sportolók mentális egészségének védelmére, és ebben a NOB és más sportszervezetek is partnerek. Közösségimédia-tanfolyamokat és -képzéseket indítanak, amelyek célja, hogy segítsenek nekik megérteni, hogy a közösségi médiában megjelenő tartalmak milyen hatással lehetnek a lelki egészségükre. Emellett támogatási rendszereket hoznak létre, hogy a sportolók megkapják a szükséges segítséget ahhoz, hogy megküzdjenek az online zaklatásokkal. 

Néhány sportszervezetnél a kommunikációs osztály is részt vesz a sportolók online bántalmazás elleni védelmében. Segítenek nekik a közösségi média használatában és útmutatást nyújtanak arra vonatkozóan, hogyan kezeljék a negatív kommenteket. 

A vállalatok is igyekeznek 

A közösségimédia-vállalatok is kísérleteznek a platformjaikon megjelenő negativitás mérséklésével. Az Instagram és a TikTok például olyan értesítéseket vezetett be, amely arra ösztönzi a felhasználókat, hogy kedvesebb szavakat válasszanak a kommentekhez – írja a BBC. 

A technológia ugyan nem oldhatja meg egyedül a társadalmi problémákat, de hozzájárulhat a sportolók védelméhez és egy mentálisan biztonságosabb környezet megteremtéséhez. Összességében a NOB és a közösségimédia-vállalatok folyamatos erőfeszítései reményt adnak arra, hogy a jövőben a sportolók jobban védve lesznek az online zaklatások ellen. 

Kapcsolódó: