Bécs az etalon, Budapest a harminckettedik a legélhetőbb városok rangsorában. De milyen lehet a hely, amelyik tizenegy éve gyakorlatilag minden kategóriában az utolsó helyen végez?

Évről évre kiadják a 173 országot vizsgáló indexet a világ legélhetőbb városairól. Az élbolyban nagy változások nem szoktak történni, Bécs a csúcsfavorit, rajta kívül az idén Koppenhága, Zürich, Melbourne, Calgary, Genf, Sydney, Vancouver, Oszaka és Auckland került a top 10-be. Budapest javított a pozícióján, így már a harminckettedik.

Sokkal kevesebb figyelem jut a lista végén kullogó városokra, amelyek a globális index öt vizsgált kategóriájának (stabilitás, egészségügy, kultúra és környezet, oktatás, valamint infrastruktúra) valamelyikében, ha nem mindegyikében a leggyengébben teljesítettek.

Ne költözz Szíriába!

Mint azt az Economist kiszúrta, az utolsó helyen álló város 2013 óta tartja nem túl megtisztelő pozícióját. A tizenhárom éve tartó polgárháború megtette hatását: Szíria fővárosa, Damaszkusz tudhatja magáénak e nem túl büszke címet. Az országban hatalmas gazdasági válság tombol, a helyzeten a tavalyi pusztító földrengés pedig csak rontott. A város annyira kétségbeejtő helyzetben van, hogy összesített pontszáma a listán mintegy tíz ponttal rosszabb, mint a második legrosszabbul teljesítő líbiai fővárosé, Tripolié.

A legélhetőbb közel-keleti városok Abu-Dzabi és Dubaj az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvait (Kuvait fővárosa) és Doha Katarban. A régió tíz legjobb városa közül nyolc az öböl menti országokban található, ezeknek ráadásul egyre nagyobb a befolyásuk a világ geopolitikai színterén.

A lista alján Damaszkuszon kívül a Közel-Keletről és Afrikából Zimbabwe fővárosa, Harare, a nigériai Lagos, Algír, a pakisztáni Karacsi és a már említett Tripoli áll. Algír, Lagos és Harare hanyatlása jól jelzi a szubszaharai Afrika gazdasági zsugorodását, amely egy népességrobbanással párhuzamosan zajlik. A problémák az egész kontinensen jelentősen nőnek: az éllovasnak tekintett Dél-Afrika városai, Johannesburg és Pretoria feljebb kerültek ugyan az éves élhetőségi listán, de így sem tudtak bekerülni a legjobb száz közé. Az oktatás területén javulás tapasztalható (még így is rendkívül gyengék az iskolai végzettségi mutatói), a munkanélküliség azonban 32 százalékon áll, a közbiztonság pedig tragikusnak mondható – csak a gyilkosságok aránya 20 éves rekordot döntött.

Ami Izraelt illeti, a háború alaposan megtépázta a renoméját: Tel-Aviv tavalyhoz képest húsz helyet zuhant a listán, jelenleg csak a 112. pozíció jött neki össze, ám ha valóban eszkalálódik a közel-keleti konfliktus, jövőre borítékolhatóan az alsó részben fog kikötni.

És ha már háború: Kijev immár második éve szerepel a lista záró tízes csoportjában: a 173 helyből a 165.-en áll.

***

Fotó: Mark Lowen