Egyre több zenei kiadó és művész emeli fel a hangját a mesterséges intelligencia által generált tartalmak miatt, amelyek új kérdéseket vetnek fel a szerzői jogi törvények alkalmazása kapcsán. De vajon meddig tart ez a jogi küzdelem, és mi lesz a következménye a zeneiparra nézve? 

Az elmúlt évek technológiai fejlődése az élet számos területét átalakította, a mesterséges intelligencia (MI) terjedése pedig különösen erőteljes hatással van a művészeti világra. Az MI azon képessége, hogy zenéket komponál, festményeket készít vagy szövegeket generál, sok művészt aggodalommal tölt el, mivel félő, hogy e technológia elnyomhatja az emberi kreativitást és innovációt. 

A mesterséges intelligencia lehetőségei szinte határtalanok: az algoritmusai képesek zeneszámokat létrehozni, amelyek alig különböztethetők meg az emberi szerzők munkáitól. A vizuális művészetek terén az MI-algoritmusok már most képesek különféle stílusú festményeket és grafikákat előállítani, miközben az írott tartalmaknál a chatbotok és a szöveggeneráló rendszerek képesek teljesen új szövegeket alkotni. 

Ezek a fejlemények arra késztetik a művészeket, hogy újragondolják a szerepüket a világban. Az MI nem csupán egy új eszköz, hanem potenciális versenytárs is lehet, amely kihívást jelenthet számukra. 

Tift Merritt country zenész szerint mivel a mesterséges intelligencia korábban betanított művek alapján hoz létre új számokat, így azok nem egyediek és kreatívak, sőt egyenesen lopásnak nevezte a történteket. 

Nem ő az egyetlen zenész, aki felszólalt az MI-vel szemben. Áprilisban Billie Eilish, Nicki Minaj, Stevie Wonder és még több tucat művész felszólalt az ellen, hogy a mesterséges intelligencia által generált, a felvételeiken betanított zene háttérbe szoríthatja az emberi művészeket. 

A lemezkiadók is aggódnak 

A nagy lemezcégek is aggódnak. A Sony Music, a Universal Music Group és a Warner Music júniusban pert indított az Udio és egy másik MI-cég, a Suno ellen, ezzel elindítva a pereskedéseket. 

A Suno és az Udio a technológiájuk védelmében a korábbi nyilatkozataikra hivatkozva azt mondták, hogy rendszereik nem sértik a szerzői jogokat. Szerintük a perek csupán a kisebb versenytársak elnyomására irányulnak. A zenei kiadók tiltakozását az olyan, korábbi újítások miatt előtörő iparági aggodalmakhoz hasonlították, mint a szintetizátorok és dobgépek, amelyek szintén helyettesíthetik az emberi zenészeket. 

Jogi kérdések 

A kiadók szerzői jogi perek során felmerült aggodalmai más területeken, például a chatrobotok és a szövegalkotó MI-rendszerek kapcsán is megjelennek. Ezek a perek folyamatban vannak, és számos új kérdést vetnek fel a bíróságok számára. Az egyik ilyen, hogy a jognak kivételt kellene-e tennie a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok MI általi felhasználása alól, ha az valami újat hoz létre. 

A zenéhez kapcsolódó perek különösen összetett kérdéseket vetnek fel, mivel a dallamok, a harmóniák és a ritmusok kölcsönhatása miatt nehezebb meghatározni, hogy mely részeit sértették meg egy szerzői joggal védett dalnak, mint például az írott szövegek esetében. A mesterséges intelligencia által generált tartalmak esetén egyes szerzői jogi követelések azon múlhatnak, hogy a rendszer kimenete és a kiképzéshez felhasznált anyag összehasonlítása milyen eredményre vezet. 

A zenével kapcsolatos MI-ügyek a „tisztességes felhasználás” kérdésére is kiterjedhetnek, amely az amerikai szerzői jog másik vitatott területe. Az ugyanis bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői jogi védelem alatt álló művek engedély nélküli felhasználását. A bíróságok gyakran figyelembe veszik azt, hogy az új felhasználás átalakítja-e az eredeti műveket. 

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerzői jogi ügyek alperesei azzal érveltek, hogy termékeik tisztességesen használják fel az emberi alkotásokat. Szerintük bármilyen ellenkező bírósági döntés lesújtó lenne a mesterségesintelligencia-iparágra nézve.  

Nehéz bizonyítani 

A zenegeneráló MI-cégeknek nehezebb dolguk lehet a tisztességes felhasználás bizonyításával, mint a chatbotok készítőinek, hiszen náluk sokkal bonyolultabb a helyzet. Julie Albert, a New York-i Baker Botts ügyvédi iroda szellemi tulajdonjogi partnere szerint a gyorsan fejlődő mesterségesintelligencia-technológia további bizonytalanságot teremt a szerzői jog minden szintjén. „A zenei szerzői jog mindig is egy zűrzavaros terület volt” – mondta. 

A legfelsőbb bíróság tavalyi döntése a tisztességes felhasználásról nagy hatással lehet a zenei jogi ügyekre, mivel az nagyrészt arra összpontosított, hogy az új felhasználásnak ugyanaz-e a kereskedelmi célja-e, mint az eredeti műnek. 

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább belép a művészeti világba, a művészeknek szembe kell nézniük azzal a kérdéssel, hogy az MI-t versenytársnak vagy partnernek tekintik-e. A technológia fejlődése nemcsak új kihívásokat jelent, hanem olyan lehetőségeket is, amelyek kibővíthetik a művészetek határait. 

Inkább partner, mint ellenség 

A művészek akár a saját előnyükre is fordíthatják a technológiát, a mesterséges intelligenciával együttműködve ugyanis új és izgalmas módon alkothatnak. Az algoritmusok képesek olyan monoton vagy időigényes feladatok elvégzésére, amelyek megkönnyítik munkájukat, így több időt szentelhetnek a kreatív folyamatoknak.  

Például az MI segíthet új dallamokat komponálni, amelyeket aztán a művész a saját stílusával ötvözhet. Az algoritmusok képesek kísérletezni különböző zenei stílusokkal, inspirációt adva a szerzőknek. A vizuális művészetek terén segíthet képeket és grafikákat generálni, amelyek alapját képezhetik a művész további alkotásainak. Az íróknak pedig új narratív struktúrák és karakterek kidolgozásában lehet segítségére. A szöveggeneráló algoritmusok képesek javaslatokat tenni a történetvezetésre vagy a karakterek fejlesztésére, megkönnyítve ezzel a munkát. 

Borítókép: Dreamstime