A Financial Times annak az ukránokat égető kérdésnek járt utána, hogy az ország fennmaradása szempontjából megóvnák-e a munkaerőt a haderőre éhes frontvonaltól, hogy legalább valamilyen szinten megtartsák a gazdaságot.
A Financial Times összefoglalóját egy közép-ukrajnai vasipari cég példájával kezdi, ahol egykor négy férfi működtetett egy bonyolultabb gépet. Azóta egyiküket besorozták a hadseregbe, ahol meghalt, a második eltűnt, a harmadik nyugdíjba vonul. A gyár tulajdonosa kétségbeesetten próbálja megtartani a negyediket, egy fiatal, katonakorú szakembert, akit bármelyik pillanatban besorozhatnak. Nem csoda, hogy a példaként felhozott vállalatnak 1000 üres álláshellyel kell szembesülnie, hasonlóan más ukrán cégekhez. Az ottani vállalatok pedig alkalmazottjaik tömeges felmentését követelnék a katonai szolgálat alól, mivel szerintük ez elengedhetetlen az ország gazdasági túléléséhez.
Bár a példabeli cég stratégiai vállalatnak minősül, ami azt jelenti, hogy a dolgozók fele mentesülhet a katonai szolgálat alól, körülbelül 1000 embert továbbra is fenyeget a mozgósítás veszélye. Nélkülük azonban a cég vezetői nehezen tudják elképzelni a további működést.
A munkásokat besorozhatják reggeli buszozás közben, vagy akár a gyárkapu előtt. Az üzemvezető pedig, mint egy sakkozó, a munkahelyére beérkezve döbbenhet rá, hogy egy újabb bábu hiányzik a tábláról. Maradnak a pluszműszakok, és ha tovább csökken a dolgozók száma, akkor vissza kell fogniuk a termelést, amivel kevesebb lesz az általuk befizetett adó is.
A legnagyobb ukrán vállalatok a parlament elé törvényjavaslatot nyújtottak be, ami lehetővé tenné, hogy a cégek havonta munkavállalónként 20 ezer hrivnya (487 dollár) katonai díjat fizessenek, amivel mentesítenék őket a sorkatonai szolgálat alól.
Egy további törvényjavaslat azt szeretné elérni, hogy mentesítsenek minden ukrán férfit, aki 36 500 hrivnya feletti fizetést kap. A tervezett jogszabály azonban heves vitát váltott ki arról, hogy
mi az előbbre való – a gyár vagy a front, a gazdaság vagy a háború.
Persze mindez megosztja a társadalmat is, hogy miként lehetne kialakítani egy igazságos sorkatonai rendszert. A vállalkozásoknak annyiban igazuk van, hogy meg kellene védeni a gazdaságot, már csak azért, hogy Ukrajna finanszírozni tudja fegyveres erőit. A logikájuk könyörtelen: lehet egymillió katonája az országnak, de ha források hiányában nem tudnak nekik fegyvert adni, akkor nincs háború – fogalmazta meg Dmitro Natalukha, a parlament gazdasági bizottságának vezetője és az egyik törvényjavaslat szerzője, hozzátéve, hogy a hadsereg tehetetlen marad, ha a gazdaság nem működik.
A képviselő szerint az invázió óta a vállalatok átlagosan az alkalmazottjaik 10-20 százalékát már elveszítették, vagy a behívás, vagy a kivándorlás miatt. Az idei orosz offenzíva, amely még több halálos áldozatot és pusztítást, valamint áramkimaradást eredményezett, még több embert késztethet távozásra. A törvényjavaslatát azzal támasztja alá, hogy egyre több vállalkozás fog bezárni, egyszerűen azért, mert nem lesz elég forrásuk a továbbműködéshez, és mindez jelentős tovagyűrűző hatást jelent a gazdaságra.
Ha elfogadnák a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy fizessenek a sorozás alól mentesülő dolgozókért, azzal mintegy 895 ezer férfit mentesítenének a katonai szolgálat alól, és ez nagyjából 200 milliárd hrivnyát hozna a hadseregnek.
Natalukha azzal is érvel, hogy „ez egy olyan pénz, amely nem attól függ, hogy Orbán Viktor milyen hangulatban ébred, vagy hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke”. A másik oldalon viszont a frontszolgálatosok létszámhiánya már most is nyilvánvaló, így a hadseregben sokan továbbra sincsenek meggyőződve a javaslat hasznosságáról, hiszen ezzel tovább csökkenne a besorozható férfiak száma.
Mások azzal érvelnek, hogy nem lenne igazságos, ha egy új törvény – legyen szó akár egy vállalatról, akár egy magánszemélyről – olyan helyzetet teremtene, amelyben ha van pénzed, akkor mentességet kapsz. Igazságtalannak tartják azokkal szemben is, akik 2022-ben önkéntesen vonultak be.
Ukrajna az idén várhatóan 500 ezer embert is besorozhat
A 25 és 60 év közötti ukrán férfiak száma 11,1 millió, közülük 7,4 millió nem áll rendelkezésre vagy már mobilizálták őket.

Az ábra szerint már 1,2 milliónyi férfi szolgál, 2,9 milliónyian élnek az elfoglalt területeken, 1,3 millióan külföldre távoztak, 0,6 milliónyian kritikus ágazatokban dolgoznak és 1,5 milliónyira becsülik a sérültek, illetve a valamilyen fogyatékkal élők számát. Közülük 2,8 milliónyian önfoglalkoztatók, vállalkozók, regisztrált adófizetők, míg 0,9 milliónyian nincsenek regisztrálva. Nagyjából még 3,7 milliónyi férfit lehetne a frontra küldeni.
Az ukránok a sorozás megkönnyítése és több potenciális újonc felkutatása érdekében július közepéig minden férfit arra köteleztek, hogy frissítse az elérhetőségét és az egyéb adatait. Emellett az év elején a sorkötelezettség alsó korhatárát két évvel, 25 esztendőre csökkentették. Sok gazdasági vezető azonban azzal érvel, hogy a sorkatonai rendszer már most is igazságtalan a széles körű korrupció miatt, mivel az ukránok a becslések szerint évente 700 millió és 2 milliárd hrivnya közötti összeget költenek mentesítési okmányok vásárlására.
Persze a korrupció így is megtalálható a sorozás során. Akiknek módjuk van rá, egyszerűen kivásárolják magukat. Akik szegények, azok mennek a hadseregbe, akiknek pedig megvannak az eszközeik, azok megússzák. Ráadásul a pénzek nem az állami költségvetésbe, hanem egyenesen a korrupt tisztviselők zsebébe kerülnek.
Natalukha úgy véli, hogy ha a kormány a gazdasági mentességi javaslatok közül csak az egyiket választja, akkor az inkább a második lesz, amelyben a bizonyos összeg felett kereső férfiak mentesülnek. Ez ugyanis arra ösztönözné az embereket, hogy kilépjenek az árnyékgazdaságból, bevallják jövedelmüket és elkezdjenek adót fizetni.
Szerinte mintegy 800-900 ezren „bújtak a föld alá”, hogy elkerüljék a sorozást, lakcímet változtattak és készpénzzel fizető feketemunkát vállaltak.
Emiatt a sorozótisztek olyan tisztességesen működő vállalatokat vesznek célba, ahol a dolgozók szerepelnek a bérlistákon és fizikailag is jelen vannak a munkahelyükön.
Az üzleti vezetők azzal is érvelnek, hogy egy magasan képzett programozó egy banknál vagy egy online piactéren hasznosabb lehet, mintha a fronton vetnék be őt. Viszont egy olyan kimerítő háborúban, amelyben Oroszország erőforrásai messze meghaladják Ukrajnáét, nem a méltányosságról, hanem a hatékonyságról van szó – állítja a másik oldal.
A Financial Times cikkéből csak egy variáns hiányzik, amelyben az ukránok vennék maguknak a bátorságot, és igyekeznének minél hamarabb lezárni a konfliktus katonai szakaszát.