Az Egyesült Államok egy hidegháborús szabály kiterjesztését tervezi annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy Kína a chipgyártásához szükséges eszközöket és csúcsminőségű chipeket szerezzen be olyan országoktól, mint például Izrael, Szingapúr vagy Tajvan. 

A Biden-adminisztráció kiterjeszti a Foreign Direct Product Rule (FDPR, azaz közvetlen külföldi termékszabályozás) nevű intézkedésének területi hatályát, amelyet 1959-ben vezettek be, hogy az amerikai technológiák kereskedelmét ellenőrizni tudják. Minderre augusztus végéig sor kerül – jelentette a Reuters július 31-én. 

Ugyanakkor az USA szövetségesei, mint Japán, Hollandia és Dél-Korea, akik kulcsszereplők a chipgyártásban használt eszközök előállításában és beszállításában, nem lesznek érintettek a változásban.  

Mi a lépés mögötti motiváció? 

Az amerikai kormány valószínűleg arra használja az FDPR-t, hogy megakadályozza Kínát az SK Hynix és a Samsung Electronics által gyártott nagy sávszélességű memóriával felszerelt chipekhez és ezek gyártásához szükséges eszközökhöz való hozzájutásban – erről már a Bloomberg írt, névtelen forrásokra hivatkozva. 

A lap szerint, ha beiktatják a módosított FDPR-t, az blokkolni fogja a HBM2- és más fejlett megoldások, így a HMB3-, a HBM3E-, valamint egyéb olyan chipek szállítását, amelyek a mesterségesintelligencia (MI)-modellek gyorsítóiként alkalmazhatók. Ezek lényege, hogy felgyorsítják és optimalizálják például a generatív MI-modellek és chatbotok teljesítményét. 

A cikk arra is kitér, hogy az amerikai székhelyű Micron Technologyt, amely szintén gyárt HBM-chipeket, nem érinti a szabályozás kiterjesztése, miután a vállalat tartózkodott termékeinek Kína számára való értékesítésétől, mivel a memóriachipjeit még tavaly betiltották az ország kritikus infrastruktúrájában. 

Kína üldözése és feltartóztatása nem fogja megállítani az ország fejlődését, csak még elszántabbá és sikeresebbé teszi Pekinget saját technológiai és innovációs erejének megerősítésében.  

Reméljük, hogy az érintett országok határozottan ellenállnak majd a kényszernek, és közösen lépnek fel egy korrekt és nyílt nemzetközi kereskedelmi rend mellett, hogy megvédjék hosszú távú érdekeiket” – mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian egy július 31-i sajtótájékoztatón. 

A Reuters azt is észrevette, hogy az USA körülbelül 120 új névvel tervezi bővíteni a kereskedelmi korlátozó listáját. Ezek között hat chipgyártó szerepel a hardver- és szoftverellátóikkal együtt. 

Az idén márciusban Washington a kínai ChangXin Memory Technologies Inc. (CXMT) feketelistára tételét fontolgatta. A vállalat dinamikus RAM-ot gyárt számítógépes szerverek és okosjárművek számára, további öt távol-keleti chipgyártó mellett – írta meg akkor a Bloomberg. Júniusban pedig az amerikai kereskedelmi minisztérium iparért és biztonságért felelős irodájának vezetője, Alan Estevez látogatott Hollandiába és Japánba, hogy nyomást gyakoroljon a két szövetséges kormányra, hogy korlátozzák jobban két cég, az ASML, illetve a Tokyo Electron Ltd kínai exportját. 

A kínai fogadtatás 

A két nagyhatalom közötti felerősödő chipháborút változatos kínai kommentárok kísérték.  

A szigorodó amerikai korlátozások Kínával szemben azt mutatják, Washington attól tart, lemarad Pekingtől a technológiai fejlődés terén”  

– írta Csen Fej, Central China Normal University politikai és nemzetközi tanulmányok szakának egyetemi docense egyik cikkében. 

Ven Ji-csaj egy honani lap rovatvezetője az egy cikkében azt írta, országának egyre inkább törekednie kell csúcskategóriás chipek területén való önellátásra, mivel az importcsatornák a nemzetközi helyzet változékonysága miatt akármikor elzáródhatnak.  

„Miért kell Pekingnek még mindig több mint évi 300 milliárd dollárt költenie félvezetők importálására? Azért mert  

a kínai chipgyártók nem képesek versenyezni a globális óriásokkal a termékek minősége és a termelés mennyisége terén.  

Annak ellenére, hogy a távol-keleti cégek fejlődnek, nem valószínű, hogy rövid távon jelentős áttörést tudnának elérni” – írta Ji-csaj. Rámutatott, hogy az ottani memóriachip-gyártók, például a Yangtze Memory Technologies Co. (YMTC) és a CXMT csak 5 százalékkal járulnak hozzá a belföldi piachoz, mivel a szektort a dél-koreai Samsung és az SK Hynix dominálja. 

Idén az első öt hónapbanaz integrált áramkörök kínai importja éves alapon csupán 13,2 százalékkal nőtt – 148,4 milliárd dollárra –, míg a chipgyártáshoz szükséges eszközök behozatala 64,4 százalékkal, 18,2 milliárdra emelkedett a China Cutsoms adatai szerint. Ez idő alatt a Kínába irányuló japán chipgyártó eszközök importja 21,5 százalékkal, 10,55 milliárd dollárra nőtt, amely az ázsiai nagyhatalom behozatalának az 58 százalékát teszi ki. A dél-koreai chipexport 46,5 százalékkal és 44,8 milliárd dolláros mértékével a teljes kínai chipimport 30 százalékáért felel. 

Egy kiskapu bezárul 

A Reutersnek nyilatkozó források szerint a tengerentúli Ipari és Biztonsági Iroda (Bureau of Industry and Security, BIS) be akar zárni egy FDPR-kiskaput azáltal, hogy az amerikai termékek esetén csökkenti azt a mennyiségi szintet, amely meghatározza, hogy mely esetekben kell ellenőrizni a külföldi termékeket. 

Hollandia 2019 óta felfüggesztette az extrém ultraibolya hullámhosszú litográfiai (EUV) eszközök Kínába szállításra jogosító engedélyek kiadását az ASML számára. Az idei év elején pedig a mély ultraibolya hullámhosszú (DUV) litográfiai gépek, nevezetesen az NXT:2050i és NXT:2100i modellek exportálását is megtiltották. 

Tavaly júliusban Japán követte a példát, és 23 chipgyártásban használt eszközt, valamint alapanyagot vett fel az exportellenőrzési listájára.  

Ezeknek a szigorításoknak köszönhetően a kínai öntödék csak 7 nanométerig képesek chipeket gyártani, kisebbeket, mint amilyenek a fejlettebb termékekben való felhasználásra is alkalmasak lennének.  

Az Egyesült Államok egyes csúcstechnológiás MI-chipek Kínába való exportját is betiltotta, például az Nvidia A100-as modelljét – ezt két intézkedéscsomag keretein belül jelentették be 2022 és 2023 októberében. 

Médiajelentések szerint a kínai chipgyártók most Szingapúrban és Malajziában keresik az üzemtelepítési lehetőségeket, hogy az ott elérhető DUV és EUV litográfiai eszközöket tudják használni. Néhány amerikai gyártó pedig azt tervezi, hogy Délkelet-Ázsiában állít elő chipeket, és azokat adja el az ázsiai nagyhatalomnak. 

Washington azonban új chipexport-ellenőrzési csomagot állít össze, amellyel megakadályozhatja az említett terveket. Az FDPR segítségével a BIS szabályozhatja a külföldön gyártott termékek újraexportálását és szállítását, amennyiben azok amerikai technológiát, szoftvert vagy alkatrészt tartalmaznak. 

A BIS további technológiákat, szoftvereket és alkatrészeket ad hozzá az exportadminisztrációs szabályzathoz. Az iroda évek óta használja az FDPR-t, hogy megakadályozza a kínai techóriást, a Huaweit abban, hogy csúcskategóriás chipeket szerezzen be a tengerentúlról. 

(Forrás: Asia Times) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Az amerikai kereskedelmi minisztérium épülete
Forrás: Flickr