Asztana az idén egy sor kulcsfontosságú találkozó központjává vált, amelyek mindegyike jelentős „első alkalom” volt a regionális diplomáciában. Augusztus 9-én Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök fogadta a másik négy közép-ázsiai ország jelenlegi vezetőit: Szadir Dzsaparov kirgiz, Emomali Rahmon tádzsik, Serdar Berdimuhamedov türkmén és Savkat Mirzijojev üzbég elnököt. A 2023 szeptemberében Dusanbéban tartott ötödik konzultációs ülésen kialakított precedensnek megfelelően az asztanai találkozón részt vett Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Kaha Imnadze, az ENSZ Közép-ázsiai Megelőző Diplomáciai Regionális Központjának a vezetője is.  

Együtt erősebbek 

A legutóbbi konzultációs ülésen a közép-ázsiai vezetők közös nyilatkozatot tettek, és aláírták a „Közép-Ázsia – 2040” regionális együttműködés fejlesztési koncepcióját, a 2025–2027 közötti regionális együttműködés fejlesztésére vonatkozó ütemtervet, valamint a közép-ázsiai országok közötti ipari együttműködés fejlesztésére vonatkozó cselekvési tervet a 2025–2027 közötti időszakra.  

A kazah vezetés reményeivel ellentétben az asztanai csúcstalálkozón Tádzsikisztán és Türkmenisztán ellentéte miatt nem sikerült elérni a barátságról, jószomszédságról és a Közép-Ázsia 21. századi fejlődését szolgáló együttműködésről szóló megállapodás aláírását.  

Tádzsikisztán tartózkodása a barátsági megállapodás jóváhagyásától a kirgiz–tádzsik határtárgyalásokban az idén elért jelentős előrelépés ellenére megmaradt. 

Időközben a regionális összeköttetés elmélyítésére tett kísérletek kedvező eredményeket mutatnak. Például a közép-ázsiai országok közötti kereskedelmi forgalom 2018 óta emelkedik, az elmúlt hat év alatt pedig megduplázódott, 5,7 milliárd dollárról 11 milliárdra. A régió nemzetei emellett igyekeznek összekapcsolni a közlekedési potenciáljukat és fejleszteni az energetikai infrastruktúrát. Ez a közép-ázsiai energiaügyi tárcavezetők első és a közlekedési miniszterek augusztus 6-án, illetve 8-án tartott második megbeszélésén is előkerült, közvetlenül az augusztus 9-ei hatodik konzultációs csúcstalálkozót megelőzően.  

Egyelőre a bilaterális együttműködések vezetnek 

Míg a szélesebb körű multilaterális kötelezettségvállalások általában a címlapokra kerülnek, a közép-ázsiai kétoldalú kapcsolatok jelentik a régió fejlődésének valódi mozgatórugóit.  

A kétoldalú szerződéseken keresztül Kazahsztán nemcsak a szomszédos államokkal való kapcsolatait mélyíti el, hanem egy koherensebb regionális integráció alapjait is lefekteti.  

Szövetséges kapcsolatokat alakítottak ki Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal, míg a stratégiai partnerségek Türkmenisztánnal folyamatosan bővülnek. 

Ebben az összefüggésben különösen sokatmondó a kazah és az üzbég elnök augusztus 7–8-án Asztanában, közvetlenül a közép-ázsiai vezetők konzultatív találkozója előtt tartott kétoldalú megbeszélése. A két, viszonylag nagy regionális hatalom közötti együttműködés nem pusztán szimbolikus, hanem alapvető jelentőségű. Az együttes erőfeszítéseik nélkül ugyanis az egységes Közép-Ázsia víziója valószínűleg nem valósulhat meg. 

A kazah–üzbég összefogás az egész régiónak kedvezhet 

Az együttműködés mérföldköve a Kazahsztán és Üzbegisztán Legfelsőbb Államközi Tanácsának augusztus 8-án, Asztanában tartott első ülése. A kettejük közötti fejlett integrációs mechanizmus hangsúlyozza e két nemzet vezető szerepét a regionális integráció előmozdításában. Az együttműködésük emlékeztet a francia–német partnerségre, amely meghatározó szerepet játszott Európa egyesítésében. Közép-Ázsiában Kazahsztán és Üzbegisztán egy hasonló regionális projekt mozgatórugója lehet. 

Figyelemre méltó az Asztana és Taskent közötti egyeztetések gyors üteme, csak az elmúlt öt évben 15 találkozót tartott a két ország elnöke. Felismerve a többi közép-ázsiai állam óvatos hozzáállását az integrációhoz, Kazahsztán és Üzbegisztán az Államközi Tanács létrehozásával, valamint a 2024–2034 közötti időszakra szóló stratégiai partnerségi és szövetségi program elfogadásával megalapozza a regionális egységet. 

A csúcstalálkozó előestéjén Tokajev megjelentetett egy cikket „Közép-Ázsia reneszánsza: A fenntartható fejlődés és jólét felé” címmel. Az írás a csúcstalálkozón elfogadott „Közép-Ázsia – 2040” regionális együttműködési fejlesztési koncepció lényegét foglalja össze, és főként a regionális integráció kulcsfontosságú pilléreit hangsúlyozza: egységes biztonsági és védelmi tér, közös gazdasági kezdeményezések, közlekedési projektek, valamint a víz-, energia- és élelmezésbiztonsággal kapcsolatos együttműködések. A cikk kiemeli a közös közép-ázsiai identitást is – ez egy megfoghatatlan, de kulcsfontosságú elem annak biztosításához, hogy ez az integrációs folyamat a politikai eliteken túlmutatva a társadalom szélesebb rétegeit is bevonja. 

Mirzijojev a konzultációs csúcstalálkozón tett megjegyzéseiben Tokajev cikkére hivatkozott mint a közös munkájuk mélyreható elemzésére. A kazah elnök elképzeléseit kiegészítette azzal, hogy közös koncepciók elfogadását javasolta a biztonság és a közlekedés területén. Tekintettel az ukrajnai és közel-keleti konfliktus által a hagyományos kereskedelmi, valamint szállítási útvonalakban okozott zavarokra és az ebből eredő szankciókkal szembeni sebezhetőségre, ez az együttműködés időszerű és szükséges. 

Mint ilyen, egyre nagyobb hangsúlyt kap a térségben és a térségen keresztüli szállítás stabilitása és biztonsága. Az idén áprilisban Kazahsztán és Üzbegisztán megállapodott a teherforgalom megszervezéséről a Kína–Kazahsztán–Üzbegisztán útvonalon.  

A közelmúltbeli találkozójuk során mindkét elnök részt vett egy konténervonat érkezésének megünneplésén, amely a kínai Hszian szárazkikötőből Kazahsztánon keresztül közel 4500 kilométert tett meg mindössze öt nap alatt Taskentig. Ez a szállítási útvonal új távlatokat kínál a régió más államai számára. 

A találkozók további jelentős eredménye a Külügyminiszterek Tanácsának létrehozása. Ennek a testületnek az a feladata, hogy biztosítsa a kölcsönös támogatást a nemzetközi és regionális struktúrákon belül – ez pedig egy kritikus lépés a kétoldalú és regionális együttműködésük megszilárdításában. 

Tokajev nyilatkozata, miszerint „a sikeres Közép-Ázsia sikeres Kazahsztánt jelent”, a regionális integráció elmélyítése iránti bátor elkötelezettséget tükrözi. Ha ez az elv szélesebb körű elfogadottságot nyer a többi térségbeli nemzet körében, akkor ez lehet a kulcsa az egységes Közép-Ázsia hosszú távú sikerének. 

(Források: The Diplomat; Eurasianet; Asian Times)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr