Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

Júliusban az USA inflációja összességében az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult. Havi alapon 0,2 százalékkal nőttek az árak a júniusi 0,1 százalékos csökkenés után, miközben az éves ráta 2,9 százalékra lassult a megelőző havi – és e hónapra várt – 3,0 százalékról. 

A havi infláció kiegyensúlyozottan alakult az egyes termékkategóriák között, az élelmiszerek, az energiaárak, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások ára is 0,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Csak az utóbbi csoportban látható jelentősebb eltérés: az egyéb termékek esetében 0,3 százalékos volt a defláció, elsősorban a használt autók és a ruházkodási cikkek árcsökkenése nyomán, miközben a szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak. A kiegyensúlyozott havi inflációs folyamatok mindenképp kedvező hírt jelentenek a monetáris politika számára. 

Az éves rátát illetően viszont kissé árnyaltabb a kép, itt az élelmiszerárak 2,2 százalékos növekedést mutatnak, de az energiaárak alakulása is visszafogja az áremelkedést az 1,1 százalékos éves drágulással. Eközben az egyéb termékek esetében is azt látjuk, hogy az előző évhez képest a fogyasztói árak 1,9 százalékkal csökkentek.  

Egyedül a szolgáltatások húzzák felfelé a fő indexet, itt 4,9 százalékos éves alapú áremelkedés következett be, leginkább a szállítási szolgáltatások árnövekedésének köszönhetően, de a lakbér és a lakásszolgáltatások is átlag felett drágultak, 5,1 százalékkal.  

Az árfolyamatok tehát összességében nem térnek el a többi fejlett országétól, a 2022-es inflációs sokk után a szolgáltatások drágulása tartósabban magas szinten ragadt, és ez a jegybankok dolgát is megnehezíti a monetáris kondíciók lazításánál. 

Hogyan reagálnak a piacok? 

A mai adatok megnyugvást jelenthetnek a piacok számára. A júliusi, vártnál gyengébb munkaerőpiaci számok az Egyesült Államokban jelentős pánikot okoztak a pénzpiacokon. Felmerült a lehetősége, hogy a Fed túlságosan sokáig tartotta fenn a magas kamatszinteket, és így a gazdaság nem tudja elkerülni a recessziót, és szeptemberben a várt 25 helyett 50 bázispontos kamatvágás jöhet.  

Ez, kiegészülve a japán nemzeti bank váratlan kamatemelésével, az ázsiai piacokról kiinduló pánikot okozott, amelyet végül a jegybankok (Fed és BoJ) döntéshozóinak megszólalása enyhített.  

Bár enyhültek, a feszültségek ezzel együtt sem múltak el, a befektetők továbbra is kiemelten figyelik a monetáris politikák rezdüléseit, illetve a friss inflációs adatokat. 

A várakozásoknak megfelelő inflációs adatok ezúttal sem okoztak érdemi elmozdulást a pénzpiacokon, a tőzsdeindexek minimálisan emelkedtek, és a dollár sem mozdult el jelentősen az euró ellenében. 

A befektetők azonban még mindig megosztottak a szeptemberi kamatvágás mértékét illetően, nagyjából ugyanannyian várnak 50 bázispontos csökkentést, mint ahányan 25 bázispontost áraznak a határidős árak alapján. 

Fotó: Unsplash

KAPCSOLÓDÓ: