Németország legfőbb ügyésze elfogatóparancsot adott ki egy ukrán férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy közel két évvel ezelőtt felrobbantotta az Északi Áramlat gázvezetékeket a Balti-tengeren – írja a Financial Times. A feltételezett elkövető azonosítása áttörést jelent az elmúlt évek egyik leglátványosabb európai szabotázsakciójának ügyében.

A lengyel ügyészség szóvivője, Anna Adamiak szerdán megerősítette, hogy a német hatóságok júniusban adták ki az európai elfogatóparancsot bizonyos Volodimir Z., Lengyelországban élő ukrán állampolgár ellen. A szóvivő elmondta, hogy a férfi július elején Ukrajnába költözött, mielőtt letartóztathatták volna.

Kit gyanúsítanak?

A letartóztatási parancs részleteiről először egy német médiacsoport és az Expressen című svéd lap számolt be. Az utóbbi egy 44 éves, Volodimir Zsuravlov nevű férfit említ, akit „alkotmányellenes szabotázzsal és robbanás okozásával” gyanúsítanak.

A német ügyészség nem kívánt nyilatkozni. A kormány szóvivője, Wolfgang Büchner sem kommentálta az elfogatóparancs kiadását, csak annyit mondott: „Függetlenül attól, hogy milyen eredményre jutnak az ilyen vizsgálatok, ez nem változtat azon a tényen, hogy Oroszország agresszorként a nemzetközi joggal ellentétes háborút folytat Ukrajna ellen”.

Két fontos vezeték sérült meg

A 2022. szeptember 26-i víz alatti robbanások következtében a balti-tengeri dán Bornholm szigetének a közelében

megrepedt egy olyan vezeték, amelyen keresztül az ukrajnai háború előtt az Európába irányuló orosz gázexport 40 százaléka áramlott.

Oroszország már korábban leállította az Északi Áramlat 1-en Németországba irányuló fő gázvezetékét, és ezzel a lépéssel akartak nyomást gyakorolni az európai kormányokra, hogy csökkentsék a Kijevnek nyújtott támogatások mértékét.

A párhuzamos vezeték, az Északi Áramlat 2 soha nem kezdte meg a működését, miután Berlin 2022 februárjában, néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, lemondta az engedélyezési eljárást. Ez is megsérült a robbanás következtében.

A két vezeték már régóta ellentétek forrása volt Berlin és a szomszédai között. A többi európai ország szerint a két cső Lengyelország és Ukrajna megkerülésével, a régió legnagyobb gazdaságának és ipari erőművének közvetlen gázellátásával Oroszország befolyását növelné az európai energiapiacok felett.

A robbantások drasztikusan csökkentették Moszkva azon képességét, hogy az energiaexportján keresztül gyakoroljon befolyást Európára. Oroszország az EU gázimportjának mindössze 16 százalékát adta 2023-ban, szemben a 2021-es 46-tal.

Oroszország és a Nyugat sokáig egymást vádolta a robbantással.

Tettestársakat is keresnek

Az ARD közszolgálati televízió szerint a feltételezett támadók 2022 szeptemberében kibéreltek egy német vitorlásjachtot, az Andromedát, és azzal hajóztak be a Balti-tengerre. A nyomozók 2023 júliusában robbanóanyag nyomaira bukkantak a hajón, amelyről úgy vélték, hogy a támadáshoz szükséges töltetek szállítására használták.

A televíziós csatorna szerint a nyomozók két másik ukrán állampolgárt, köztük egy nőt is azonosítottak mint lehetséges gyanúsítottakat. Mivel mindketten tapasztalt búvárok, ők lehettek a felelősek a robbanóanyagok csővezetékekhez való rögzítéséért.

Az ARD arról is beszámolt, hogy a rendőrség és az ügyészség eddig nem talált bizonyítékot arra, hogy az ukrán hadseregnek vagy a hírszerzésnek köze lenne a támadásokhoz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindig is tagadta, hogy kormányának köze lenne a merényletekhez.

Bár Svédország és Dánia az idei év elején felfüggesztette a robbantásokkal kapcsolatos nyomozást, a német ügyészség folytatta a vizsgálódást.

A médiajelentések szerint a német nyomozóknak június elején sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteniük ahhoz, hogy a szövetségi bíróság egyik bírója elfogatóparancsot adjon ki Zsuravlov ellen. Ezt követően európai elfogatóparanccsal fordultak a lengyel hatóságokhoz.

Adamiak a lengyel ügyészség részéről azt mondta, hogy a hivatal „lépéseket tett annak kiderítésére”, hogy hol tartózkodott Zsuravlov, „ami lehetővé tette volna őrizetbe vételét” és Németországnak való átadását.

A letartóztatására azonban nem került sor, „mivel [Zsuravlov] idén július elején elhagyta Lengyelország területét, átlépve a lengyel–ukrán határt”.

A varsói hatóságok jelezték, hogy az ukrán gyanúsított neve nem került be a „schengeni nyilvántartásba”, amely az európai elfogatóparanccsal körözöttek nevét tartalmazza. Adamiak szerint a lengyel határőrségnek „semmi alapja” nem volt Volodimir Z. őrizetbe vételére, mert „nem szerepelt a körözött személyek adatbázisában”.

(Forrás: Financial Times)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime