Oroszországnak és Ukrajnának is tárgyalnia kellene végre a konfliktus befejezéséről, hogy elkerüljék a háború átterjedését Fehéroroszországra. Erről Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök, Vlagyimir Putyin egyik legfőbb szövetségese beszélt az orosz állami televíziónak adott interjúban. 

Lukasenka ezt annak az ukrán támadásnak a fényében mondta, amely – mint ismert – augusztus 6-án átlépve az orosz–ukrán határt, Kurszk régió területén indult meg, kínos helyzetbe hozva ezzel az orosz hadvezetést. 

A mélyinterjúban – amelynek a kivonatát az elnöki weboldalon is közzétették – elmondta, csak „magas rangú amerikai származású személyek” akarják folytatni az orosz–ukrán háborút. A Nyugat, szerinte, azért buzdítja harcra Kijevet, mert azt szeretnék, ha Ukrajna és Oroszország „elpusztítaná egymást”. 

Moszkva augusztus 13-án jelezte, hogy megerősítik a határvédelmét, miután több ezer embert kellett evakuálnia a nyugat-kurszki régióból. Kijev jelentései szerint az ukrán csapatok 35 kilométert haladtak előre orosz földön az elmúlt héten, és a hírek szerint tovább folytatják a területszerzést. 

Minszk nem akar eszkalációt, de fel fog lépni bármilyen fenyegetéssel szemben 

Lukasenka azt is felvetette, hogy szerinte az ukrán vezetés országa megtámadására készül, igaz, erre konkrét bizonyítékot nem említett, de elmondta, Minszk nem fogja engedni, hogy ukrán katonák „gázoljanak át országukon”. Az ukrán hadsereg részéről nem válaszoltak a Reuters írásbeli megkeresésére ezt illetően. 

A fehérorosz vezető Putyin legfőbb támogatója, amióta az orosz elnök 2022 februárjában elrendelte az Ukrajna elleni teljes körű inváziót, amely részben Belarusz területeiről indult. A további eszkaláció és a harcok folytatása helyett azonban Lukasenka tárgyalásokat sürget:  

Üljenek le, és a tárgyalóasztalnál vessenek véget ennek a viszálynak! Sem az ukrán, sem az orosz, sem pedig a belarusz népnek nincs szüksége erre. A Nyugat akarja, hogy folytatódjon a konfliktus”. 

Moszkva álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy bármiféle béketárgyalásra csak akkor kerülhet sor, ha Ukrajna átengedi területének egyötödét, amelyek nagy részét az orosz hadsereg tartja ellenőrzése alatt. Eközben Kijev jelezte, hogy a megbeszélésekre abban az esetben áll készen, ha az ukrán szuverenitást és területi integritást teljes mértékben tiszteletben tartják. 

Lukasenka szerint a Nyugat arra játszik, hogy a kurszki helyzet eszkalációja további mozgósításra ösztönzi Oroszországot és Fehéroroszországot, ezzel „belülről rendítve meg a két ország társadalmát”. 

Nem akarunk eszkalációt és háborút a NATO-val szemben” – mondta. Figyelmeztetett azonban, hogy ha Ukrajna provokálja országát, akkor „nem lesz más választásuk”.  

Az elnök Oroszország és Belarusz „közös háborújának” nevezte a konfliktust „ezek ellen a fenevadak ellen” – azaz Kijev és nyugati szövetségeseivel szemben –, és jelezte, Moszkva „támogatni fog minket”, ha Fehéroroszországot támadás éri. 

Mozgolódás az ukrán határnál? 

Minszk augusztus 10-én jelezte, hogy megerősítette a katonai jelenlétet az Ukrajnával közös déli határánál, miután állítása szerint Kijev drónokkal sértette meg az ország légterét. Az ukránok azt mondták, nem látják jeleit ilyen jellegű erősítésnek. Lukasenka azonban megerősítette a légtérsértésről szóló vádakat, és azt is, hogy katonákat küldtek a határhoz „egy betörés megelőzése” érdekében. Hozzátette: Minszk nem lát okot arra, hogy használja a tavaly Fehéroroszország területére telepített orosz nukleáris fegyvereket, amíg a határait nem éri sérelem. „Nem fogunk semmilyen fegyvert bevetni, amíg nem lépnek át államunk határain” – zárta gondolatait az elnök. 

(Forrás: Reuters) 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Wikimedia Commons/Okras