Kisida Fumio, Japán miniszterelnökre pár napja, augusztus 14-én bejelentette, hogy nem indul újra a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) szeptemberi vezetői választásán. A lemondásának hátterében több összetett tényező áll, amelyek együttesen vezettek a döntéshez. Az egyik legfontosabb ok a csökkenő népszerűsége, amit a közvélemény-kutatások is alátámasztanak. Az NHK legfrissebb felmérése szerint a  

japán miniszterelnök kabinetjének a támogatottsága mindössze 25 százalékra esett vissza, ami jelentős mértékben aláásta politikai pozícióját.  

A megnövekedett kihívások, különösen az infláció és a gazdasági visszaesés, szintén hozzájárultak a kormányfő népszerűségének csökkenéséhez. Az ukrajnai konfliktus következtében emelkedő árak és a gyengülő jen tovább növelte az importköltségeket, ami súlyosan érintette a japán háztartásokat. 

Kisida kormányának gazdasági intézkedései, mint például a 100 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomag, nem hozták meg a várt eredményeket, a  helyzet tovább romlott. Az első negyedévben a gazdaság 0,7 százalékkal zsugorodott, ami egyértelmű jele a nehézségeknek. Emellett a politikai botrányok, különösen a finanszírozási, amely során rejtett kampánypénzek kerültek napvilágra, tovább erodálták a közbizalmat a  politikájával, személyével szemben. 

Kisida 2021 októberében vette át a párt vezetését, mindössze kilenc hónappal azt követően, hogy Abe Sinzó volt miniszterelnök ellen merényletet követtek el, miközben Nara városában kampányolt. A fegyveres azt állította, hogy az LDP-nek az Egyesítő Egyházzal való szoros kapcsolata motiválta Abe megölésére. 

Az ezt követő vizsgálatok azt sugallták, hogy a Dél-Koreából származó, közismertebb nevén a múniákból álló vallási csoport befolyásolta a kormány politikáját. A párt megszakított minden kapcsolatot az egyházzal – amely ellen még mindig folyik a vizsgálat –, de a közvélemény LDP-be vetett bizalma az ügy kapcsán súlyosan megromlott. 

A kormányba vetett hitet 2023 végén tovább rengették azok a leleplezések, amelyek szerint az LDP több tucat politikusa éveken át 600 millió jen (4,1 millió dollár, 3,7 millió euró) értékű titkos csúszópénzvagyont halmozott fel. Kisida elbocsátotta kabinetjének négy tagját, és a botrány teljes feltárása közben számos parlamenti segítő és könyvelő letartóztatására sor került. 

Maga a miniszterelnök nem állt közvetlen kapcsolatban sem az Egyesítési Egyházzal, sem a csúszópénzbotránnyal, de ezek az esetek az ő népszerűségét is megtépázták.  

A miniszterelnök lemondása mögötti politikai stratégia is figyelemre méltó. Kisida azzal indokolta döntését, hogy a Liberális Demokrata Párt megújulásának és a nyílt viták elősegítésének érdekében lép vissza.  

Ez a lépés pedig lehetőséget teremt az LDP számára, hogy új vezetőt válasszon, egy olyat, aki képes lehet revitalizálni a párt imázsát a következő választások előtt.  

Kisida lemondása tehát nem csupán személyes döntés, hanem egy átgondolt politikai lépés, amely a párt hosszú távú érdekeit szolgálja. 

A japán gazdaság szamurájkardja élezésre szorul  

A gazdaság jelenlegszámos kihívással néz szembe, amelyek közül az infláció az egyik legjelentősebb. Az ukrajnai konfliktus következtében megemelkedő energia- és nyersanyagárak jelentős nyomást gyakoroltak a gazdaságra, ami az inflációs ráta növekedéséhez vezetett. A pénzromlás mértéke meghaladta a jegybank, vagyis a Bank of Japan (BoJ) által kitűzött 2 százalékos célt, ami komoly aggodalmakat keltett a gazdasági stabilitás tekintetében.  

A gyenge jen súlyosbította a helyzetet, mivel az importköltségek növekedése tovább emelte a fogyasztói árakat, ami különösen a háztartások számára jelentett növekvő terhet. 

A gazdasági visszaesés is komoly probléma. Az első negyedéves 0,7 százalékos GDP-csökkenés egyértelműen jelzi, hogy a japán gazdaság nehezen tud kilábalni a hosszú távú deflációs időszakból. A BoJ 17 év után először emelte a kamatlábakat, ami ugyan a pénzügyi piacok stabilizálását célozta, egyúttal növelte a piaci volatilitást is, ami hozzáadott a befektetők bizonytalanságához. 

Kisida kormánya számos gazdasági intézkedést hozott a helyzet javítása érdekében, beleértve a már említett, 100 milliárd dolláros ösztönzőcsomagot, amelynek célja az inflációs nyomás enyhítése és a gazdasági növekedés ösztönzése volt. Azonban ezek az intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket, és a gazdasági helyzet továbbra is bizonytalan maradt. A gyenge jen és az emelkedő importköltségek mellett a japán gazdaságot a globális gazdasági lassulás is sújtja, ami tovább nehezíti a kilábalást. 

A Bank of Japan szerepe kulcsfontosságú a stabilitás megőrzésében. A hitelintézet monetáris politikája, beleértve a kamatlábak emelését és a pénzügyi piacok stabilizálására irányuló intézkedéseket, jelentős hatással van a gazdasági helyzet alakulására. Azonban a jegybank intézkedései önmagukban nem elegendők a gazdasági kihívások kezelésére, és további strukturális reformokra van szükség a hosszú távú stabilitásérdekében. 

Lehetséges utódok és politikai kilátások 

A Kisida Fumio lemondása után kialakult politikai vákuumot több prominens politikus is betöltheti, akik mind különböző politikai háttérrel és stratégiával rendelkeznek.  

Az egyik legesélyesebb jelölt Isiba Sigeru, a korábbi védelmi miniszter, aki jelenleg a közvélemény-kutatások élén áll.  

A népszerűsége a lakosság körében magas, míg az LDP törvényhozói között kevésbé, ami megnehezítheti számára a párton belüli támogatás megszerzését. 

Motegi Tosimicu, az LDP jelenlegi főtitkára szintén esélyes jelölt. Kiterjedt kabineti tapasztalata van, és a regnáló rendszer jelöltjeként ismert. Bár kevésbé karizmatikus, mint néhány riválisa, politikai stabilitást és folytonosságot kínálhat a párt számára. Takaicsi Szanae, aki korábban már indult a pártvezetői posztért, konzervatív nézeteiről ismert, és erős a támogatói bázisa a párt jobbszárnyán. 

Kono Tarodigitális miniszter a modernizáció és a technológiai fejlesztések élharcosa, és a függetlenebb irányvonalairól ismert. Népszerűsége különösen a fiatalabb választók körében magas, és reformista politikai stílusa friss lendületet hozhat a pártba. Koizumi Sindzsiro, a korábbi miniszterelnök, Koizumi Dzsunicsiró fia generációváltást képviselhet a politikában. Fiatalos energiája és progresszív nézetei vonzóvá tehetik őt a változást kereső választók számára. 

A következő miniszterelnök kiválasztása nem csupán az egyes jelöltek közötti versenyről szól, hanem arról is, hogy milyen irányba kívánja vezetni az LDP és Japán gazdaságát. Az új vezetőnek szembe kell néznie az inflációval, a pénzügyi piacok volatilitásával és a gyenge jen hatásaival, miközben meg kell őriznie a párt egységét és támogatottságát.  

A következő miniszterelnök előtt álló gazdasági kihívások 

A megválasztandó kormányfő előtt álló feladatok rendkívül összetettek, ezek  megoldása komoly szakértelmet és stratégiai gondolkodást igényel. Az új vezetőnek hatékony intézkedéseket kell majd hoznia az infláció megfékezésére, miközben biztosítania kell a gazdasági növekedést. 
 
A pénzügyi piacok volatilitása szintén komoly kihívást jelent. A gyenge jen hatásai különösen érzékenyen érintik a gazdaságot. Az alacsony valutaárfolyam növeli az importköltségeket, ami tovább emeli a fogyasztói árakat és csökkenti a háztartások vásárlóerejét. Az új miniszterelnöknek szoros együtt kell működnie a BoJ-vel, hogy olyan monetáris politikát alakítsanak ki, ami stabilizálja a piacokat, miközben támogatja a gazdasági növekedést. Emellett a globális gazdasági lassulás és a kereskedelmi feszültségek is befolyásolják Japán gazdasági helyzetét, ami további kihívásokat jelent a leendő új vezető számára. 

A következő miniszterelnöknek emellett foglalkoznia kell a hosszú távú demográfiai kihívásokkal is. Japán népessége öregszik, ami komoly terhet ró a szociális ellátórendszerre és a munkaerőpiacra.  

Az új kormányfőnek olyan politikákat kell kidolgoznia, amelyek támogatják a családokat és ösztönzik a születésszám növekedését, miközben biztosítják az idősek megfelelő ellátását. A strukturális reformok, mint például a munkaerőpiac rugalmasságának növelése – beleértve a nők és az idősek nagyobb arányú bevonását a munkaerőpiacra – és a technológiai innovációk támogatása, kulcsfontosságú lehet a gazdasági stabilitás és növekedés elérésében.  

Mindezek mellett szembe kell néznie a nemzetközi gazdasági és politikai trendekkel, amelyek jelentős hatással lehetnek az ország gazdasági helyzetére. A globális kereskedelmi kapcsolatok és a geopolitikai feszültségek kezelése rendkívül fontos lesz a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében. Az új vezetőnek olyan diplomáciai stratégiákat kell kidolgoznia, amelyek erősítik Japán nemzetközi pozícióját és elősegítik a gazdasági együttműködést a nemzetközi partnerekkel. 

A japán gazdaság jövője és nemzetközi kapcsolatok 

A gazdaság jövője szorosan összefügg a nemzetközi kapcsolatok alakulásával, különösen a globális gazdasági és politikai trendekkel. A megválasztandó kormányfőnek kiemelt figyelmet kell fordítania a Japán és az Egyesült Államok közötti szövetség megerősítésére, amely kulcsfontosságú a regionális biztonság és gazdasági stabilitás szempontjából. Az USA-val való szoros együttműködés nemcsak a védelmi kiadások növelését, hanem a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését is magában foglalja, és ez hozzájárulhat a japán export növekedéséhez és a gazdasági fellendüléshez. 

Bár az amerikai biztonságpolitikai szövetség továbbra is fontos pillére a japán külpolitikának, ha nem akar tovább a stagnálás közeli állapotban maradni, aktívan részt kell vennie az ázsiai csendes-óceáni térség gazdasági integrációjában, különösen a Kínával és Dél-Koreával fennálló kereskedelmi kapcsolatok erősítésében.  

A regionális gazdasági együttműködés elősegítheti a japán vállalatok versenyképességének növelését és a technológiai innovációk gyorsabb elterjedését. Az új vezetőnek olyan diplomáciai stratégiákat kell kidolgoznia, amelyek elősegítik a szabadkereskedelmi megállapodások megkötését és a gazdasági partnerségek bővítését. 

A nemzetközi gazdasági trendek, mint például a globális ellátási láncok átalakulása, a digitális gazdaság térnyerése vagy a zöldátállás szintén jelentős hatással lesznek Japán gazdaságára. A leendő miniszterelnöknek olyan politikákat kell kidolgoznia, amelyek támogatják a digitális infrastruktúra fejlesztését és a technológiai innovációk bevezetését, hogy országa versenyképes maradjon a globális piacon.  

(Források: TRT World; Reuters; Reuters; Reuters; Bloomberg; Bloomberg; Deutsche Welle)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime