Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedek leszerelési hulláma után most újult erővel veti bele magát a nukleáris fegyverek kapacitásbővítésébe. A fegyverkezési verseny már meg is kezdődött, de 2026-tól brutális szintet fog lépni.

Régi-új világvége-hangulat ütötte fel a fejét az Egyesült Államok védelmi minisztériumában. Míg a hidegháború alatt a Pentagon alapvetően Oroszországra koncentrált mint ellenségre egy lehetséges atomháborúban, a helyzet napjainkra megváltozott, és Washingtonnak egyszerre minimum három államot kell potenciális nukleáris fenyegetettségként kezelnie – írja az Economist.

A legrosszabb forgatókönyv szerint Oroszország megtámad egy NATO-tagállamot, ezzel automatikusan berántja az Egyesült Államokat a háborúba. Az erőforrások lekötését és a figyelem elterelődését kihasználva nem sokkal ezután Kína úgy érzi, eljött a cselekvés ideje, és lerohanja Tajvant, ez pedig annyira felbátorítja Észak-Koreát, hogy háborút indít Dél-Korea ellen. A három ország mindegyikének van atomfegyvere, a kérdés tehát az, hogy az Egyesült Államok rendelkezik-e megfelelő mennyiségű nukleáris töltettel az elrettentéshez és/vagy megelőző, illetve válaszcsapásokhoz?

Új végzet

Két év múlva lejár az Egyesült Államok és Oroszország között kötött Új START egyezmény, amely a nukleáris fegyverkezést korlátozza. Ennek és a korábbi ellenőrzési szerződéseknek köszönhetően (SALT, START) a világ nukleáris készlete az 1986-os több mint 70 ezer robbanófejről napjainkra körülbelül 12 ezerre csökkent.

Oroszország felfüggesztette az Új START egyes részeit (tehát nem kilépett az egyezményből, ahogyan azt egyesek előszeretettel állítják), de arra ügyelt, hogy a nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó megállapodások felrúgását elkerülje – ezeket 1550 robbanófejben és 700 rakétában limitálták a felek. Az nyilvánvaló, hogy a szerződésnek 2026-ban nem lesz folytatása: jelen helyzetben sem Moszkva, sem Washington nem érdekelt a hosszabbításban.

A Biden-kormány névtelenséget kérő forrásai úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi amerikai arzenál nagyjából megfelel a mostani fenyegetéseknek, amennyiben azonban eszkalálódik a helyzet, vagy megvalósul a Pentagon rémálom-forgatókönyve, az teljesen új nukleáris korszakot teremt olyan szereplőkkel, „akiket nem érdekelnek a fegyverzet-ellenőrzési vagy a kockázatcsökkentési erőfeszítések, és egy céljuk van: modernizálni és bővíteni a nukleáris fegyvermennyiségüket”.

Oroszország valóban többször fenyegetőzött nukleáris fegyver bevetésével Ukrajnában, az USA szerint azonban nem ez az egyetlen atomterve, hiszen Moszkva nyugati műholdak megsemmisítésére tervezett nukleáris fegyverek pályára állítását is tervezi. Kína eközben csúcsra járatja az atomfegyverek számának bővítését: a Pentagon becslése szerint tíz éven belül már 1500 robbanófeje is lehet. Eközben Észak-Korea mindent belead az interkontinentális, atomtöltettel felszerelhető ballisztikus rakéták tesztelésébe, ez a programja pedig nagyon is valós fenyegetést jelent Washington számára.

A megoldás a felfokozott atomfegyverkezésre a Pentagon szerint kézenfekvő és törvényszerű: az Egyesült Államoknak pontosan ugyanezt kell tennie. Az Új START egyezmény végével valóban új atomhajnal virrad majd. Senkinek nincsenek illúziói: még ha a kapacitásnövelés jelenleg nem is kezdődött meg, a Pentagon lázas sietséggel készít elő mindent, hogy két év múlva, a nukleáris startpisztoly eldördülésekor minden készen álljon a villámgyors fejlesztésre.

Hány rakéta kell az apokalipszishez?

Az Új START részeként az Egyesült Államok „atomfegyvermentessé” alakított át néhány tengeralattjárót, nagy hatótávolságú rakétákról távolított el nukleáris tölteteket és bombázókat alakított át úgy, hogy ne legyenek képesek atomfegyvert magukkal vinni a fedélzetükön. Vagyis csupa olyan dolgot tett, ami visszafordítható. Az elzárva heverő 1900 robbanófej csak arra vár, hogy újra egy teljes fegyverzet részévé váljon: egy számítás szerint is a repülőgépek felszerelése mindössze pár napba telne, a tengeralattjáróké néhány hónapot venne igénybe, míg az interkontinentális ballisztikus rakéták újbóli „üzemkész” állapotba helyezése maximum egy évig tartana.

De mennyi kellene belőlük, hogy az USA védelmi képességeinek teljes kapacitását a „világbéke” szolgálatába állítsa? A legvérmesebb elemzők 3000-3500 nukleáris robbanófejet tartanának üdvösnek, szerintük ennyi elegendő lenne akár több ellenséggel szemben is az elrettentéshez, a megelőző csapásokhoz vagy éppen egy totális atomháború megvívásához. Mások túlzásnak tartják ezt a számot, a „békülékenyebbek” szerint éppen csak annyi atomfegyverre lenne szükség, hogy meglepetésszerűen el tudják vele pusztítani az ellenség fő- és nagyobb városait, vagyis szinte az egész országot, mielőtt az támadná meg az Egyesült Államokat.

Ehhez azonban semmi szükség rakéták ezreire. Ahogyan az Economistnak nyilatkozó egyik volt Pentagon-alkalmazott mondta: Oroszország elrettentéséhez az USA 5000 robbanófeje semmiben nem különbözik Franciaország háromszázától.
Biztató számítások.

***

Kapcsolódó:

Fotó: DeviantArt