Az elmúlt mintegy 30 évben, habár a népesség globálisan nőtt, elérve a 8 milliárdot, Kelet-Európa vészesen fogy. Az IMF szerint 1990 és 2015 között közel 20 millió, főként fiatal és képzett kelet-európai hagyta el a régiót, ami nagyjából megegyezik Csehország és Magyarország lakosságával. Közben Nyugat-Európa népességfogyását a migrációs többlet beáramlás egyelőre elfedi, Magyarország középmezőnyben.
Ha az elmúlt mintegy 30 évet népesedési szempontból elemezzük, azt láthatjuk, hogy 1990 és 2023 között a világ népessége több mint 50 százalékkal nőtt. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy ez a világ minden országára érvényes: a migráció irányai, a ki- és bevándorlás alapjaiban határozta meg az egyes nemzetek népességének alakulását. Sem a növekedés, sem a népességfogyás nem volt ugyanolyan ütemű.
A globális színtérről érdemes a fókuszt Európára helyezni. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy a kontinens népessége az egyes országok esetében milyen arányban változott 1990 és 2023 között, mindezt az ENSZ World Population Prospects 2024 kiadványának adataira alapozva.
A térképen kristálytisztán kirajzolódik, hogy a népességnövekedés és -csökkenés mennyire megoszlik Nyugat- és Kelet-Európában – az egykori vasfüggöny nyomvonalával néhol teljesen egybeesik.
A nyugati országokban jelentős növekedés volt tapasztalható, még akkor is, ha a születési arányszámok a fejlett gazdaságokra jellemzően csökkentek: népesség bővülése a régióba irányuló nagyarányú, sok esetben kellő szabályozás híján illegális migrációra utal.
Ha tovább böngésszük a térképet, azt láthatjuk, hogy Luxemburgban, Cipruson és Törökországban nőtt leginkább a népességszám, 1990 óta 74, 71, illetve 56 százalékkal. Itt azonban érdemes szűkíteni a fókuszt, és csupán az 1 millió főnél népesebb államokat górcső alá venni.
Ebben a tekintetben már Törökország, Írország (48 százalék) és Svájc (32 százalék) regisztrálta a legnagyobb növekedést.
Ha megnézzük azokat az államokat, ahol a népesség ez idő alatt fogyott, akkor jórészt Kelet-Európára kell tekintenünk. Oroszországban és a volt szovjet blokk több országában ma kevesebb ember él, mint 1990-ben, a berlini fal leomlásakor. A balkáni államokban szintén csökkenés tapasztalható, miután a térségből a jugoszláv háborúk után kivándorlási hullámok indultak meg. Ha sorrendet szeretnénk felállítani, Moldovában, Georgiában és Lettországban esett a legnagyobb arányban a népesség, 31, 30, illetve 29 százalékkal.
Az IMF becslései szerint 1990 és 2015 között közel 20 millió kelet-európai hagyta el a régiót, ami nagyjából megegyezik Csehország és Magyarország lakosságával.
Kapcsolódó:
Borítókép: flickr
