A Yougov legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a britek döntő többsége, mintegy 59 százaléka már megbánta az Európai Unióból való kilépést, és szívesen utat találna Brüsszel irányába. 

Míg a 2019-es parlamenti választások meghatározó témája volt a brexit és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolata az Európai Unióval, a téma alig kapott szerepet a 2024-es kampányban. Egy héttel a 2019-es voksolás előtt 63 százalék sorolta az EU-ból való kilépést az ország előtt álló legfontosabb kérdések közé.

Ehhez képest röviddel a 2024-es választások után mindössze 7 százalék mondta azt, hogy Nagy-Britannia és az unió jövőbeli kapcsolata az egyik leginkább aggodalomra okot adó terület. 

Keir Starmer frissen megválasztott munkáspárti miniszterelnök igyekezett hangsúlyozni, hogy egy munkáspárti kormány nem vinné vissza az országot az EU-ba, sőt odáig ment, hogy azt mondta, erre még az ő életében nem kerülne sor. 

 

Csakhogy néhány lelkes EU-párti úgy gondolja, hogy a Munkáspárt most, hogy hatalomra került, megváltoztathatná az eddigi unióellenes politikai irányt. Ezt a várakozást azonban kevéssé teszi reálissá az, hogy a közvélemény 51 százaléka úgy véli: Starmer választási győzelme nem ad neki felhatalmazást arra, hogy Nagy-Britanniát visszavezesse az EU-ba. 

Hogy áll ma a brexit támogatottsága? 

A brexitszavazók 67 százaléka tagadja, hogy az új kormánynak felhatalmazása lenne az EU-hoz való csatlakozásra, és ugyanígy vélekednek az uniópárti szavazók is, 48:28 arányban (tehát 48 százalék szerint a kabinetnek nincs erre felhatalmazása). A 2024-es munkáspárti választók szinte pontosan ugyanolyan arányban vélekednek a kérdésről (47:27). 

A közvélemény szerint tehát a Munkáspártnak csak két lehetősége van. Az első a dolgok jelenlegi állapotának fenntartása, amelyet 40 százalék támogat, 23 százaléka ellenez.

A második, hogy Nagy-Britannia szorosabb kapcsolatot alakít ki az Európai Unióval anélkül, hogy újra csatlakozna ahhoz, az egységes piachoz vagy a vámunióhoz – 45 százalék szerint a Munkáspártnak erre van felhatalmazása, míg 21 százalék nem ért egyet ezzel. 

Történetesen a Munkáspárt pontosan ezt ígérte a 2024-es választási programjában. A megkérdezettek 63 százaléka támogatná Nagy-Britannia közeledését az EU-hoz anélkül, hogy csatlakozna annak főbb intézményeihez. Ez a munkáspárti szavazók 70, az uniós tagságra voksolók 70 és a kilépésre vágyók 61 százalékát jelenti. A vámunióhoz (49:20) vagy az egységes piachoz (48:25) való csatlakozást a többség támogatná. 

Bár a közvélemény szerint Starmer felhatalmazást kaphat a status quo fenntartására, nem akarják, hogy ezt tegye: a felmérésben részt vevők mindössze 29 százaléka szeretné, ha Nagy-Britannia és az EU kapcsolata a jelenlegi formájában maradna, míg 50 százalék ellenzi ezt. A legkevésbé támogatott opció az uniótól való további távolodás – 22 százalék ezt szeretné, 59 százalék viszont nem. 

A britek most már mégis az újbóli csatlakozásra szavaznának 

Immár nyolc éve, hogy Nagy-Britannia úgy döntött, kilép az Európai Unióból, és négy és fél éve, hogy az eredmény végül valósággá vált, és megtörtént a kilépés.  Ahogyan a fentiekből is kiderült: a britek 62 százaléka a mai napig úgy látja, hogy a brexit inkább kudarc volt. Mindössze 12 százalék szerint volt inkább siker, 19 százalék szerint pedig sem siker, sem csalódás nem volt. 

Érdekes, hogy maguk a brexitszavazók is megosztottak a kérdésben: 33 százalék inkább kudarcnak, 28 inkább sikernek, 34 pedig egyiknek sem tartja.  

Azok, akik a legutóbbi parlamenti választásokon a konzervatívokra voksoltak, még jobban megoszlanak: 32 százalékuk sikeres, 31 kudarcnak, 32 pedig egyiknek sem gondolja a kilépést. A Reform Párt szavazói nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a brexit sem siker, sem kudarc (40 százalék), míg egyenlő arányban osztoznak azon, hogy inkább sikeres (27) vagy csalódás (28) volt-e. 

 

Azok között, akik szerint a brexit inkább kudarcot vallott, a szavazók véleménye eltér abban, hogy a kilépés valaha is sikeres lehetett volna. A toryk megosztottak: a brexitet csalódásnak tartók 49 százaléka úgy gondolja, hogy az mindig is kudarc volt, és egyik kormány sem tehetett semmit annak érdekében, hogy sikeressé tegye, míg  

46 százalék úgy véli, hogy a brexitnek megvolt a lehetősége, hogy sikeres legyen, de az egymást követő kormányok tették azt kudarccá. 

Ezzel szemben azok a reformpárti szavazók, akik szerint a brexit túlnyomórészt csalódást okozott, megvannak győződve arról, hogy siker lehetett volna belőle (76 százalék), de az előző konzervatív kormányok elszúrták. Mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy a kilépés mindig is kudarcra volt ítélve. Ebben a tekintetben a Reform Párt szavazóinak a nézete sokkal közelebb áll a szélesebb, a kilépésre voksoló választópolgárok véleményéhez, mint a tory szavazóké: az unió elhagyására szavazók 71 százaléka, akik szerint a brexit eddig többnyire kudarcot vallott, azt mondják, hogy lehetett volna sikeres is, míg 19 százalékuk visszatekintve azt mondja, hogy mindig is bukásra volt ítélve. 

Tekintettel arra, hogy a többség szerint a brexit kudarcba fulladt, nem meglepő, hogy a britek 55 százaléka most úgy gondolja, rosszul tették, hogy nyolc évvel ezelőtt az EU elhagyására szavaztak. Csak 34 százalék véli még mindig úgy, hogy ez volt a helyes döntés – ezek az arányok nagyjából változatlanok 2022 vége óta. 

A kilépésre voksolók 72 százaléka továbbra is úgy véli, hogy a 2016-os elhatározás helyes volt, míg 18 százalék utólag visszatekintve úgy gondolja, hogy rosszul döntött. 

Bár a britek 52:48 százalékos arányban az EU elhagyása mellett voksoltak, ha ez a választás megismétlődne, 62:38 százalék lenne ez az arány a maradás mellett. Ebben természetesen benne van az eredetileg a kilépésre szavazók 18 százaléka, akik azóta meggondolták magukat. 

 

Mi legyen ezután? 

Most azonban felmerült a kérdés, hogy csatlakozzanak-e újra a blokkhoz. A 2024-es választási programjukban csak a Zöldek ígérték meg, hogy Nagy-Britanniát a lehető leghamarabb visszavezetik az EU-ba, bár a Liberális Demokraták ezt hosszabb távú célként jelölték meg, olyan köztes lépések után, mint az egységes piachoz való újbóli csatlakozás. 

Egyik párt sem ígért a legutóbbi választásokon második népszavazást az unióba való visszatérésről, de ha erre sor kerülne, akkor a lakosság valószínűleg a csatlakozás mellett szavazna.  

A legfrissebb felmérés szerint a csatlakozók tábora ezúttal 59 százalékkal megnyerné a szavazást. Ebben a számban ismét benne van a 2016-os brexit mellett szavazók 18 százaléka, akik mostanra ismét az EU tagjai szeretnének lenni. 

Kapcsolódó:

Borítókép: flickr