Peking egy óriási napenergia-projektet indított Belső-Mongólia sivatagos területein, hogy egyszerre küzdjön az elsivatagosodás ellen és termeljen hatalmas mennyiségű tiszta energiát.
Pekingtől mintegy 500 mérföldre nyugatra, a kínai Belső-Mongólia sivatagában egy olyan napenergia-projekt van folyamatban, amely – még kínai viszonylatban is – merész méreteket ölt:
az Ordosz nevű településen a következő években 100 gigawattnyi napelemet fognak telepíteni – több mint háromszor annyit, mint amennyit az Egyesült Államok jelenleg országszerte épít – egy 400 kilométer hosszú és 5 kilométer széles területen.
A cél nem csupán az, hogy hatalmas mennyiségű tiszta energiát termeljenek, hanem hogy helyreállítsák az ott elterülő „senki földjét”, és zöldterületet, sőt még állatállományt is létrehozzanak egy olyan területen, amely nagyjából akkora, mint Puerto Rico. Ezzel megdupláznák Kína két, az elmúlt évek legsikeresebb erőfeszítését: a napenergia nagymértékű elterjedését és jelentős előrelépést az elsivatagosodás elleni küzdelemben.
Sokak szerint már így is túl nagy
Az ázsiai nagyhatalom központi szerepe a globális napenergia-kapacitás bővítésében jól ismert: a napelemek gyártásától a telepítésen át a javításig tartó ipari láncban való globális dominanciája olyan mértékű, hogy a nyugati kereskedelmi szervezetek arra ösztönzik a politikai döntéshozókat, hogy vessenek ki vámokat a kínai napenergia-vállalatokra – bár az Ember energiaipari agytröszt szakértői szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások miatt a „kihasználatlanság” megfelelőbb kifejezés, mint a „túlkapacitás”.
Kevésbé értékelik azonban azt a figyelmet, amelyet Peking az elsivatagosodás elleni küzdelemnek szentel, és azt, hogy szerintük ez a kettő egyre inkább kéz a kézben jár.
Pedig Kínáról általában nem a sivatag ugrik be elsőként
Kína sivatagai a teljes szárazföldi területének több mint egynegyedét teszik ki, ami majdnem akkora terület, mint egész India. Peking már az 1950-es évek óta igyekszik enyhíteni a porviharok súlyosságát, hatásait, és hosszabb távon megakadályozni a sivatagok városi területekre vagy termékeny, megművelhető földterületekre való benyomulását. Mivel az éghajlatváltozás világszerte súlyosbítja az elsivatagosodást, a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak erre a kihívásra.
A felszínen a logika egyszerű: egy viszonylag kevés karbantartást igénylő, tisztaenergia-termelési technológiát kombinálnak olcsó, napfényben bővelkedő földterületekkel. A valóság ennél összetettebb: a kínai vállalatok már több mint egy évtizede próbálkoznak hatalmas naperőműparkok telepítésével az ország sivatagjaiban, változó sikerrel.
Az utóbbi években azonban jelentős előrelépést értek el. A tét nagy: mivel a világ célja, hogy ebben az évtizedben megháromszorozza a megújuló energiaforrásokból származó energiakapacitását, egy olyan nagy ország, amely képes lenne tömegesen napenergiát telepíteni a sivatagban, globális következményekkel járna.
Ahová napelemet telepítek, ott fű terem
Kezdetben a sivatagi éghajlaton tevékenykedők homoktorlaszok létrehozásával és fák ültetésével igyekeztek megvédeni a működésüket. „Olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel minimalizálják a helyi ökológiára és környezetre gyakorolt károkat, miközben a saját bázisaikat is megvédik a homokviharok okozta károktól” – mondta Vang Vej-csüan, egy pekingi székhelyű civil szervezet, a Kínai Energiakutató Társaság Energia- és Környezetvédelmi Bizottságának főtitkára.
Legnagyobb meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a munkájuk nyomán fű nőtt a sivatagban.”
Egy 2022-es tanulmány szerint a sivatagi napenergia-projektek valóban „jelentős zöldítéseket” eredményeztek: a 12 kínai sivatagban épített naperőművek alatt lévő földek körülbelül egyharmadán elkezdett nőni a növényzet.
Ahogy egy másik, nemrégiben készült tanulmány kimutatta,
a napelemek nemcsak árnyékot vetnek, lehetővé téve a növények és zöldségek növekedését, hanem csökkentik a talajszél sebességét is, megakadályozva a homok felszedését.
A napelemes cégek meglátták a lehetőségeket: keresni kezdték a panelek alatt termeszthető növényeket. Az egyik, amelyről megállapították, hogy bevált, az édesgyökér volt, amely képes túlélni a zord környezetben, és termékenyebbé teszi a talajt azáltal, hogy a levegőből nitrogént vesz fel, és azt alakítja át a talajba.
Már élesben is üzemel
Az Elion Resources Group, egy sivatagok helyreállítására szakosodott kínai vállalat által működtetett, a Kubuqi-sivatagban lévő napelemes farmon burgonyát, dinnyét termesztenek és juhokat tartanak.
A mezőgazdasági munka nemcsak a homok helyben maradását segíti elő, hanem két másik kínai nemzeti kampányt is célba vesz: a szegénység enyhítését (mivel munkát adhat a helyi munkásoknak) és az élelmezésbiztonság növelését.
2017 óta több nagy napelemes cég, például a Longi, demonstrációs projekteket épített a sivatagban, hogy bemutassa annak ökológiai és társadalmi előnyeit. Emellett folytatták a termékeik frissítését, hogy azok jobban működjenek szélsőséges időjárási körülmények között: tavaly decemberben például egy hatalmas, két gigawattos naperőművet kapcsoltak a hálózatra Kubuqiban, amely kétoldalas paneleket használ az energiatermelés növelése érdekében, és a hagyományos tartószerkezeteket elhagyva hosszú drótokkal tartják meg a panelsort mindkét oldalról, hogy alatta több hely maradjon az élelmiszer-termeléshez és az állattenyésztéshez.
Nemrégiben a kormány májusi közleménye arra utasította az északi és északnyugati régiókat, hogy a napelemes flottáik kiépítéséhez részesítsék előnyben a „kezeletlen, sivatagos területeket”.
A napelemes fotovoltaikus energiatermelés a Belső-Mongólia sivatagi fotovoltaikus ökológiai parkjában, Kínában . Forrás: Dreamstime
A projekt kritikusai sem maradnak csendben
Kína azt tervezi, hogy a szárazföldi sivatagi bázisokon termelt nap- és szélenergiát ultranagyfeszültségű távvezetékeken keresztül juttatja el a nagyrészt a part közelében fekvő energiaéhes gazdasági központokba. „E vezetékek építése azonban lassan halad, és nem terveznek belőlük eleget” – mondta Yu Aiqun, a Global Energy Monitor, egy kaliforniai székhelyű civil szervezet vezető elemzője. Ráadásul a stratégia a szénenergiára támaszkodik, hogy enyhítse a megújuló energiaforrások instabilitását, ami aláássa az ország tisztaenergia-fejlesztését – jegyezte meg.
Vannak környezetvédelmi aggályok is. Egyrészt a legtöbb kínai fejlesztő úgy építi a sivatagi bázisait, hogy homokdűnéket buldózerol, ami homok- és porviharokhoz vezethet – mondta egy névtelenséget kérő kínai homokszabályozási szakértő. Egy korábbi tanulmány azt is kimutatta, hogy a Szahara napelemekkel való befedése valójában elősegíti a globális felmelegedést, mivel jelentősen megemelheti a környező levegő hőmérsékletét és világszerte átformálhatja a csapadékviszonyokat.
(Források: Semafor; Solondais; Science Direct; Frontiers; The Conversation)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
