Európa gazdasága lassú, de egyre láthatóbb növekedést mutat, azonban a jövőbeli kilátások aggodalomra adnak okot. Németország gyengélkedése és az inflációs kockázatok miatt a fellendülés továbbra is törékeny lábakon áll.
Az euróövezet gazdasága végre megindult a növekedés irányába, miután tavaly közel állt a recesszióhoz. Az Európai Unió (EU) legfrissebb adatai szerint a 20 tagállamból álló euróövezetben a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben 0,3 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest. Ez az arány ugyanaz, mint az előző negyedévben, és éves szinten 0,6 százalékos növekedést jelent.
Azonban, ahogyan azt az adatok is alátámasztják, az euróövezet gazdasági növekedése továbbra is törékeny, különösen Németország gyenge teljesítménye miatt.
Németország: a gazdasági motor egyre többször kihagy
A második negyedéves növekedést visszafogta Németország, ahol a reál GDP 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Ez már a harmadik negyedév, amikor a német gazdaság stagnál vagy visszaesik. A német kormány szerint
a gyengélkedés fő oka az üzleti beruházások visszaesése, amit a magas energiaárak, a gyenge kínai kereslet, a belső kereslet hiánya és az intenzív verseny okoz Kína és az Egyesült Államok részéről.
Németországban a legfrissebb adatok szerint az ipari termelés is csalódást keltő volt. A júniusi 0,1 százalékos csökkenés különösen a nem tartós fogyasztási cikkek termelésének visszaesése miatt következett be. A német ipari vállalatoknak, amelyek nem tudtak megfelelően modernizálni, most szembe kell nézniük a kínai alacsony költségű elektromos járművek versenyével. Emellett a német munkaerőpiac hosszú távú kilátásai sem kedvezőek:
az OECD előrejelzése szerint Németországban lesz a csoporton belül a legmagasabb a nyugdíjba vonuló munkavállalók aránya (Litvániát leszámítva), ami tovább csökkentheti az ország gazdasági potenciálját.
Spanyolország: az euróövezet reménysugara
Ezzel szemben Spanyolország gazdasága erőteljes növekedést mutatott. A spanyol GDP a második negyedévben 0,8 százalékkal nőtt, amit az első negyedév 0,8 százalékos, illetve a 2023-as negyedik negyedév 0,7 százalékos növekedése előzött meg.
A spanyol gazdaság minden jelentős összetevője, beleértve a fogyasztást, a beruházásokat és az exportot is, erős növekedést mutatott.
Az országban az infláció mérséklődött, részben az energiaárak csökkenése miatt, ami hozzájárult a fogyasztói költések növekedéséhez. Az országban a munkanélküliségi ráta 2008 óta a legalacsonyabb szinten van, ami szintén a gazdasági fellendülés egyik motorja.
Inflációs kihívások és a monetáris politika dilemmái
Az euróövezet inflációja azonban továbbra is kihívást jelent az Európai Központi Bank (EKB) számára. A legfrissebb adatok szerint júliusban a fogyasztói árak éves szinten 2,6 százalékkal emelkedtek, ami növekedést jelent a júniusi 2,5-höz képest.
Az infláció látszólag megrekedt ezen a szinten, mivel februárban is 2,6 százalék volt, míg tavaly novemberben már 2,4 százalék.
Az infláció alakulása különösen problematikus lehet az EKB számára, mivel a szolgáltatások árai továbbra is magas ütemben emelkednek, 4 százalékos éves növekedést mutatva júliusban. A bérnövekedés felülmúlja az inflációt, ami a reálbérek emelkedéséhez vezet, de egyben hozzájárul a szolgáltatások árainak növekedéséhez is, miközben a termelékenység csökken.
Az infláció kezelésében az EKB-nak egyensúlyt kell találnia. Bár a főbb gazdasági mutatók kedvezőek, a szolgáltatások inflációja és Németország gyengesége miatt nehéz döntések várnak az EKB-ra. Szeptemberben várhatóan újabb kamatcsökkentés következik, azonban a jövőbeli kamatpálya bizonytalan, mivel a döntéshozóknak figyelembe kell venniük az infláció további alakulását és az euróövezet gazdasági kilátásait.
A munkaerőpiac lassulása: a vihar előtti csend?
Az euróövezet foglalkoztatási adatai is aggodalomra adnak okot. A második negyedévben a foglalkoztatás mindössze 0,2 százalékkal nőtt, ami lassulást jelent az előző negyedévi 0,3 százalékhoz képest.
Ez azt jelzi, hogy a vállalatok óvatosak a munkaerő-felvételben, mivel egyre több jel mutat gazdasági gyengélkedésre.
Bár a bérek növekedése meghaladja az inflációt, a fogyasztók még mindig vonakodnak költeni, inkább megtakarítanak, ami visszafogja a belső kereslet növekedését. A munkaerőpiac lehűlése különösen aggasztó, mivel a szolgáltatási szektor, amely az elmúlt években a munkahelyek fő forrása volt, most lassuló növekedést mutat. Ez azt eredményezheti, hogy a háztartások továbbra is visszafogják a fogyasztást, ami tovább lassíthatja a gazdasági növekedést.
Az euróövezet jövője: törékeny egyensúly
A régióban érezhető a gazdasági fellendülés, de az alapok törékenyek. A német gazdaság gyengesége, a gyenge ipari teljesítmény és a makacs inflációs nyomás mind olyan tényezők, amelyek veszélyeztethetik a további növekedést. Az európai döntéshozóknak nehéz feladatuk lesz megtalálni az egyensúlyt a gazdaság élénkítése és az infláció megfékezése között, miközben figyelembe kell venniük a globális gazdasági kihívásokat is. Ahogy Európa gazdasága egy törékeny fellendülés irányába tart, a politikai döntéshozóknak ébernek kell maradniuk, hogy elkerüljék a gazdasági visszaesést és biztosítsák a hosszú távú fenntartható növekedést.
Források:
https://www2.deloitte.com/us/en/insights/economy/global-economic-outlook/weekly-update.html
Címlapkép: Dreamstime