Kína újabb kritikus nyersanyag exportját függesztette fel, ezúttal az antimonét, ami érzékenyen érintheti az európai és amerikai hadiipart, de a fotovoltaikus ágazatot is, amelyben a fémet a napelemek teljesítményének javítására használják. Az ázsiai nagyhatalom 48 százalékos részesedésével uralja a globális termelést, de nettó importőr a koncentrátumokból, amelyeket többnyire Thaiföldről, Mianmarból és Oroszországból szerez be.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása
A kínai kereskedelmi minisztérium nemrég bejelentette, hogy nemzetbiztonsági kockázatoktól tartva szeptember 15-től korlátozza az antimon exportját. A kritikus nyersanyagnak számító antimon ismét fájó pont többek között a nyugati hadiiparnak, mivel azt nukleáris fegyverek, különböző lőszerek, infravörös rakéták, fotovoltaikus rendszerek, akkumulátorok, éjjellátó szemüvegek esetében is felhasználják.
Kína uralja a termelést, de függ a koncentrátumoktól
Az már nem meglepő, hogy ha kritikus nyersanyagról van szó, akkor Kína megkerülhetetlen. Peking a tavalyi évben a globális antimontermelés 48 százalékát adta.
Ám miközben a finomított antimon legnagyobb szállítója, a vámadatok szerint nettó importőr a koncentrátumok tekintetében, és olyan országokból származó érctől függ, mint Thaiföld, Mianmar és Oroszország.
Az Oroszországból származó behozatal idén jelentősen visszaesett. Ez is azt mutatja, hogy az antimonpiac fő jellemzője jelenleg továbbra is a koncentrátum-alapanyag hiánya.
Az antimon ára idén rekordmagasságba szökött, amit a szűkös kínálat és a növekvő kereslet táplált, különösen a fotovoltaikus ágazatban, ahol a fémet a napelemek teljesítményének javítására használják.
A korlátozás hat termékre terjed ki
A hivatalos indok a korlátozást illetően a nemzetbiztonság és a nemzeti érdekek védelme, valamint a fegyverzet-ellenőrzés nemzetközi kötelezettségének teljesítése, de a valóságban ennél jóval többről van szó.
A konkrét ok inkább az lehet, hogy az antimonra mindenkinek szüksége van, aki fegyverkezni szeretne, így ha korlátozzák a kivitelt, akkor kontrollt tudnak gyakorolni a potenciális ellenfeleik felett.
A korlátozás konkrétan hatféle antimonterméket érint, többek között az antimonércet, az antimon-oxidot, az arany-antimont és az antimonfémeket. A szabályozás magában foglalja egyúttal az arany-antimon szétválasztásához, illetve olvasztásához szükséges technológia kivitelét is. Az exporthoz engedélyt kell szerezni a kínai hatóságoktól, legalábbis a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári felhasználású technológiák, illetve termékek esetében.
Az antimon kiterjedt használata az égésgátlókban jelentősen növeli a termék iránti keresletet, különösen az olyan iparágakban, mint az elektronika, a textilipar és a műanyagipar, ahol a tűzbiztonság alapvető fontosságú.
Az antimon iránti növekvő kereslet a savas ólomakkumulátorok miatt , különösen az autóiparban és a megújuló energia ágazatban, hozzájárul a piac növekedéséhez.
Az energiatárolási megoldások iránti igény az elektromos járművek és a megújuló energiával kapcsolatos projektek terjedésével tovább nő. Az antimon bővülő felhasználása az ólom és más fémek keményítésére és erősítésére értékessé teszi a lőszerek, kábelburkolatok és számos más ipari termék gyártásában, ami tovább segíti a piaci növekedést.
Ha az antimontermelés globális megoszlását nézzük, akkor a fentebb írtaknak megfelelően Kína ebben a tekintetben is megkerülhetetlen.
Tavaly a globális antimonpiac elérte a 83 ezer tonnát, az IMARC group pedig arra számít, hogy 2032-re meghaladja a 100 ezret is. 2023-ban Peking a globális termelés 48 százalékáért felelt, rajta kívül Tádzsikisztánnak jelentős a részesedése (25 százalék).
Kisebb arányban ugyan, de a globális termelésből való részesedés szemmel látható Törökország (7), Burma (6), Oroszország (5), Bolívia (4) és Ausztrália (3) esetében, ám ezek az országok összességében is csupán a globális termelés 25 százalékáért felelősek, ami azonban nem jelenti, hogy nem lehetnek jelentős beszállítók.
Ezt a fenti ábra is alátámasztja, amely az Európai Bizottság kritikus fontosságról szóló 2020. évi jelentésére alapozva állapítja meg, hogy az Európai Unió legnagyobb beszállítója (mintegy 62 százalékban) Törökország.
A tengerentúlon különböző támogatási csomagokkal próbálnak függetlenedni
Ez a felosztás tehát nem csupán az antimon, de rengeteg más stratégiai fontosságú nyersanyag esetében is hasonló, így ez megnehezíti Washingtonnak és hagyományos szövetségeseinek, hogy a kritikus nyersanyagok terén csökkentse Pekingtől és szövetégeseitől való függőségét.
Az USA persze erre törekszik, ezért különböző támogatási csomagokat dolgoz ki a kritikus nyersanyagokkal foglalkozó ágazatai számára.
Érdemes megemlíteni egy helyi antimon- és aranyprojektet is, amelyet a Perpetua Resources amerikai bányavállalat visz a Pentagon és az amerikai Export-Import Bank támogatásával. 2028-ra tervezték az amerikai termelés megindítását, de ehhez szükség van arra, hogy a projekt még az idei évben megkapja a engedélyeket. Peking bejelentése miatt azonban nincs kizárva, hogy az amerikai adminisztráció igyekszik majd gyorsítani a folyamatot.
Fokozottan igaz lehet ez annak fényében, hogy az USA 2018 és 2021 közötti antimonbehozatalának mintegy 63 százaléka Kínából származott.
Ha a globális antimontartalékokat vesszük figyelembe, akkor ugyan Kína továbbra is domináns szereplő (640 ezer metrikus tonna), de az Egyesült Államok a Statista adatai szerint nagyjából 60 ezer metrikus tonna antimontartalékon ül, amit minden bizonnyal az elkövetkező időszakban próbálnak majd kitermelni. Az alábbi ábrán jól látható, hogy ebben a tekintetben Tádzsikisztán már kevésbé hangsúlyos szereplő a maga 50 ezer metrikus tonnányi tartalékával, ami arra utal, hogy a közép-ázsiai országban az antimont már nagyrészt kitermelték.
Fel kell készülni további korlátozásokra
A kínai kereskedelmi minisztérium bejelentése okán feltételezhető, hogy mivel egyre fokozódnak a világban a geopolitikai feszültségek és reneszánszát éli a fegyverkezés, illetve a lőszerek iránti növekvő kereslet, fel kell készülni, hogy a jövőben Kína más, a hadiipar szempontjából kulcsfontosságú nyersanyagra is korlátozásokat fog bevezetni.
Kapcsolódó:
Borítókép: wikimedia commons
