Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen ma reggel megjelent interjújában hangsúlyozta, hogy bár a gazdaság újraindítása – részben a háborús helyzet és az óvatossági motívumok miatt – idén lassabban halad a vártnál, a cél mégis az, hogy 2024-re stabil növekedést érjünk el. A GDP és a fogyasztás növekedése ugyan elmaradt a várakozásoktól, ám Magyarország még mindig az EU élmezőnyében marad. A lakosság magas megtakarítási hajlandósága pedig továbbra is kihívást jelent a belső kereslet, így a gazdaság élénkítésében.
Az Index.hu portálnak adott interjújában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság újraindítása az idei évben összekapcsolódik a költségvetési egyensúly helyreállításával.
A költségvetési politika fókuszába a cash flow-szemlélet kerül, amely a költségek és bevételek egyensúlyának fenntartására koncentrál.
Az energiaárak növekedése miatti kiadásnövekedés és a fogyasztás visszaeséséből eredő bevételcsökkenés után az idén a magas kamatok okozta adósságszolgálati költségek fedezésére kell összpontosítani. Nagy szerint mindez nem strukturális, hanem pénzáramlás-alapú intézkedéseket igényel.
Oldani kell az óvatosságot
A miniszter továbbá kiemelte, hogy a háztartások és vállalatok óvatosságát, amelyet az inflációs várakozások, a magas kamatok és a háborús fenyegetettség táplál, oldani szükséges. A magyar lakosság megtakarítási rátája történelmi csúcson van, miközben a magasabb jövedelműek külföldön költik el a pénzüket, az alacsonyabb jövedelműek pedig inkább az otthonteremtésre és lakásvásárlásra fókuszálnak. Nagy Márton arra számít, hogy
jövőre már „békeköltségvetést” lehet tervezni, amelyet az alacsony infláció, csökkenő kamatok, valamint célzott gazdaságpolitikai beavatkozások jellemeznek.
Ezek lehetővé teszik, hogy a gazdaság magasabb sebességfokozatra kapcsoljon, miközben figyelmet kell fordítani a gazdaság bevonó jellegére is.
Így alakulnak a gazdasági kilátások
Az interjú során a miniszter a magyar gazdaság makrogazdasági kilátásait vázolta fel, hangsúlyozva, hogy az energiaválság és az infláció kezelésére tett lépések mellett a gazdaságpolitika további beavatkozásokat igényel a háborús helyzet okozta bizonytalanságok és a fogyasztás fellendítése érdekében. Nagy Márton részletesen beszélt arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt időszakban gazdaságpolitikai központtá vált, és jelenleg főként tőlük várják a gazdasági növekedés biztosítását. Visszatekintve, a miniszter kiemelte, hogy a COVID–19-világjárvány utáni helyreállás gyorsan megtörtént, köszönhetően a fiskális és jegybanki expanziónak, aminek eredményeként 2021-re visszatértek a válság előtti gazdasági szintekhez.
Energiapiaci kihívások és az inflációs válság
Azonban 2022-ben az orosz–ukrán háború új kihívásokat hozott, különösen az energiaválság formájában, ami gyors cselekvést igényelt. A magas energiaárak ellensúlyozása érdekében extraprofitadókat vezettek be, amelyekből fedezték a rezsivédelmet. Bár sikeresen kezelték az energiaválságot, ennek középtávú hatásai jelentős inflációhoz vezettek, ami leginkább az élelmiszerárakban volt érezhető. Az infláció következtében a kamatok megemelkedtek, hitelszűke alakult ki, és ez a lakossági fogyasztás visszaesését, valamint a vállalatok beruházási aktivitásának lassulását eredményezte.
Nagy Márton szerint 2023-ban az inflációs válság kezelésére kellett koncentrálni, amit év végére sikerült is stabilizálni. Bár a válságkezelés fő szakasza talán lezárult, a miniszter hangsúlyozta, hogy amíg a szomszédos országban háború zajlik, a gazdaságot továbbra is óvatosan kell irányítani, és a válságkezelési készültséget fenn kell tartani.
A várnál lassabb az újraindulás, de így is az EU-s élmezőnyben vagyunk
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az interjúban elismerte, hogy bár a kormány tavaly decemberben azt ígérte, hogy 2023 a növekedés éve lesz, a gazdaság újraindítása lassabb folyamatnak bizonyul. A miniszter hangsúlyozta, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívumok továbbra is erősek, ami türelmet igényel, miközben a háborús helyzet és a költségvetési, valamint monetáris politika is csak fokozatos helyreállást tesz lehetővé. Arra is kitért, hogy bár a GDP és a fogyasztás növekedése elmaradt a várakozásoktól, Magyarország teljesítménye még mindig az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. A miniszter hangsúlyozta, hogy
a fogyasztás maradt a gazdasági növekedés legfőbb hajtóereje, különösen a kiskereskedelem, a turizmus és a szolgáltatások terén.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet egyfajta „fogyasztási puzzle”-ra is, mivel a lakosság magas reálbér-emelkedés és hitelkiáramlás mellett is jelentős megtakarításokat halmoz fel, ami az óvatossági motívum fennmaradására utal.
Az Index.hu teljes interjúja itt érhető el:
https://index.hu/gazdasag/2024/08/21/nagy-marton-interju-makrogazdasag-kormany-inflacio-novekedes
Kapcsolódó: