Akkora a költségvetési hiány Németországban, hogy Lindner pénzügyminiszter elővette a vastag fekete filctollat. Repül minden, ami repülhet, közte az Ukrajnának szánt további gigasegélyek is.

Össztűz zúdult a háborúpárti német politikusok részéről Christian Lindner pénzügyminiszterre azóta, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung megírta: a tárcavezető a súlyos költségvetési hiányok miatt (Olaf Scholz kancellár javaslatára) közölte a kormánnyal: le kell állítani Ukrajna további finanszírozását úgy a fegyver, mint a pénzsegélyezés területén. A döntés kifejezetten az új segélyeket érintené, a már odaígérteket a német kormány teljesítené.

A költségvetési lyukak miatt hónapok óta állandó feszültség van az egyébként is robbanásközeli állapotban vegetáló német kormány három koalíciós pártja között. A legerősebb hang a pénzügyminiszteré, a fiskálisan kőkemény, hitelfelvételekről hallani sem akaró szabaddemokrata Lindneré, aki az alkotmányos adósságfékre hivatkozva húzza egyre szorosabbra a nadrágszíjat, és zsinórban utasítja el az egyes minisztériumok büdzsétervezetét.

A katasztrofális pénzügyi helyzet miatt Berlin már a nyár elején jelezte, hogy 2025-ben felére, 8 milliárd euróról 4 milliárd euróra csökkenti Ukrajna támogatását, most azonban az is kiderült, hogy a tárcavezető által aláírt tervezet lépcsőzetesen ki is végezné az egész ukrán segélyprogramot, olyannyira, hogy 2026-ban már csak 3 milliárd, 2027-ben pedig csupán 500 millió eurót juttatna Kijevnek.

A segélyezési hátraarc máris érezteti a hatását: Európa egyik legnagyobb fegyvergyártója, a német Rheinmetall részvényei egyetlen nap alatt több mint 5 százalékot zuhantak, ami pedig a konkrét szállításokat illeti: a Diehl, amely (költségvetési forrásból) légvédelmi rendszereket szándékozott küldeni Kijevnek, visszavonta ígéretét, és fedezet hiányában lemondta a szállítást. 

Az nem is úgy volt…

Bár a Scholz-kormány szívesen hangoztatta, hogy az Egyesült Államok után Németország a világ második legnagyobb donorországa, és 2022 óta 34 milliárd eurónyi katonai, humanitárius és pénzügyi segélyt juttatott Ukrajnának, a pénzescsapot most egyetlen határozott mozdulattal zárja el. Lindner szerint innentől az ukrán segélyeket nem a német költségvetésből, hanem a befagyasztott orosz vagyonokból kell folyósítani, amelyre a G7 áldását adta a nyáron.

Csakhogy a pénzügyminiszter erősen leegyszerűsítette a helyzetet: az orosz zárolt vagyonok ügyében egyelőre kizárólag az a döntés született, hogy azok Európában összegyűlt kamataiból küldenek meghatározott összeget Ukrajnának (ez ráadásul az állam működtetéséhez szükséges pénz lenne, nem pedig katonai segély), magához a mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott jegybanki összeghez továbbra sem nyúlnának hozzá, elkerülve a pénzügyi piacokba vetett globális bizalom összeomlását. Az orosz vagyonokból származó pénz ráadásul csupán fedezetként szolgálna a G7-ek által nyújtott hitelre, amit Kijevnek ajánlottak fel, vagyis még csak segélyként sem értelmezhető.

A német kormány a botrány kirobbanása után igyekezett tüzet oltani, és sietve közölte: a segélyek azonnali csökkentésére vonatkozó állítások pontatlanok, hiszen még folynak a tárgyalások. A pénzügyminisztérium pedig közleményben tudatta, hogy Németország Ukrajna elkötelezett támogatója, „ameddig csak szükséges”.

Mindez azonban már csak panelekből álló klisékommunikáció. A német közvélemény jelentős része kiábrándult az ukrajnai háború folyamatos pénzeléséből, és jobban érdekli a megélhetési válságának kezelése, mint Zelenszkij igényei. Scholz kancellárnak már saját szociáldemokrata párttársait is le kell időnként csillapítania, amikor azok kérdőre vonják a folyamatosan a recesszió szélén tántorgó gazdaság kapcsán az ukrán segélyek miatt.

Jövőre választások jönnek, amelyen a belső viszályoktól zengő hárompárti koalíció szinte bizonyosan elvérzik majd (ebben a formában valószínűleg nem is indul, miután Robert Habeck, a Zöldek vezetője kijelentette, hogy a pocsék népszerűségi indexe ellenére is bejelentkezik a kancellári állásért): a háborús finanszírozás tehát ugyanúgy kampánytémává vált, mint az Egyesült Államok elnökválasztási küzdelmében.

***

Fotó: Dreamstime