Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdaság elemzője 

Jelentős visszaesést mutatnak a beruházások a második negyedévben. Éves alapon 16,8 százalékkal, míg negyedéves bázison 7 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Ezek alapján a második negyedéves gazdasági visszaesésben is a beruházások alakulása játszhatta az egyik legnagyobb szerepet. 

A KSH előzetes becslése szerint a beruházási teljesítmény részletei még nem ismertek, de kiemelték, hogy a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem ágazatok visszafogták a beruházási dinamikát. Ezzel szemben a közigazgatásban, az energiaiparban és az ingatlanügyletek ágazatokban nőtt a beruházási aktivitás. Mindhárom terület esetében szerepet játszhatott a növekedésben a tavalyi alacsony bázis. 

Ugyanakkor, míg az előbbi két ágazat esetében az első negyedéves növekedés után várható volt a második negyedéves kedvező teljesítmény, az ingatlanügyletek ágazat fellendülése meglepetést jelentett az első három havi 20 százalékot meghaladó éves csökkenés után.  

Itt az ingatlanpiac fokozatos helyreállása, a tranzakciók számának érdemi felfutása játszhatta a szerepet a kedvezőbb adatokban. 

Hogyan alakult a többi ágazat? 

A feldolgozóipar és a szállítás, raktározás ágazatok esetében kiemelendő, hogy ezeket a területeket érinti legnagyobb mértékben a külső kereslet gyengülése, amely óvatosságra, a tervezett beruházások elhalasztására ösztönözheti a vállalatokat. Ugyanakkor  

a feldolgozóipar esetében a magasabb bázis is szerepet játszhatott a visszaesésben, hiszen a tavalyi harmadik negyedéves adatok még növekedést mutattak. 

Mi a helyzet a hitelezéssel? 

A beruházások kedvezőtlen alakulását a hitelezési adatok is tükrözik: a vállalati hitelezés esetében is csak lassú felfutás látható. Az MNB adatai szerint  

a nem pénzügyi vállalatok 1 millió euró érték alatti új forinthitel-szerződéseinek értéke még júniusban is kismértékben elmaradt a megelőző évi szinttől, miközben a kamatok több mint 5 százalékponttal mérséklődtek. Az egymillió eurós értékhatár feletti hitelezés ellenben már éves alapon növekedést mutatott. 

Itt a kamatok is nagyobb mértékben, több mint 6 százalékponttal csökkentek egy év alatt –, itt azonban jelentősebb a havi ingadozás, ami miatt egyértelmű trend nem látszik az adatokban. Hasonló képet fest az euró alapú hitelszerződések alakulása is, bár itt a kamatszintek nem változtak az egy évvel korábbihoz képest. A gyenge hitelkereslet a kamatok csökkenésével együtt is arra utal, hogy a vállalati szférában az óvatosság a fő motivációs tényező, és a cégek kivárnak a hitelfelvétellel, amíg javulnak a gazdasági kilátások és csökken a külső kereslet alakulása kapcsán a bizonytalanság. 

Mi várható a közeljövőben? 

Előretekintve: amíg a jelentős gazdasági bizonytalanság fennáll és nem javulnak a külpiaci kilátások, addig várhatóan a hitelkereslet és a vállalatok beruházási hajlandósága is visszafogott maradhat. Vagyis már nem elsősorban a kamatszintek befolyásolják a beruházási döntéseket, és a bankrendszer tőkehelyzete alapján sem a hitelezési hajlandóság gátolja a beruházásokat. Emellett a költségvetési hiány csökkentése érdekében a kormányzat is jelentős összegű beruházásokat ütemezett át, aminek hatása a második negyedéves adatokban is megmutatkozik. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: A Hilton Garden Inn Debrecen City Centre hotel a nyitónapon, 2024. augusztus 15-én.
MTI/Czeglédi Zsolt