Nem áll szóba egymással a két háborús fél, Ukrajna azonban szívesen fogadná közvetítők segítségét. Törökország már tető alá hozott egy megállapodást Kijev és Moszkva között, most ugyanazt próbálhatja meg nagyban.

Ukrajna Oroszország elleni villámtámadása Zelenszkij bevallása szerint is azért történt, hogy országát jobb alkupozícióba hozza egy esetleges béketárgyaláson. Putyin elnöknek azonban a jelek szerint nincs kedve szóba állni Kijevvel. „Miféle tárgyalásokról beszélhetünk azokkal, akik válogatás nélkül támadják a polgári lakosságot, a civil infrastruktúrát, és fenyegetést jelentenek az atomerőművekre?? Mégis miről beszélhetnénk velük?” – tette fel a kérdést, amire az ukránok nagyon is számítottak, ugyanis egyáltalán nem ragaszkodnak ahhoz, hogy közvetlenül a Kremllel vitassák meg a háború befejezésére vonatkozó elképzeléseiket.

Kijev új ötlete valójában nem új. A közvetítős modellt a két fél már alkalmazta 2022 nyarán, amikor úgy tudtak megállapodni a fekete-tengeri gabonakereskedelem újraindításáról, hogy egyszer sem találkoztak egymással. A párhuzamos diplomáciai vonalak akkor az ENSZ, de még inkább Törökország segítségével találkoztak végül, a kereskedelem pedig valóban elindulhatott a hatékony közvetítői segítségnek köszönhetően. (Más kérdés, hogy az ideiglenes szerződés lejárta után Oroszország a maga részéről nem hosszabbította meg azt, így a háború a Fekete-tengerre is átterjedt.)

Tartalmi akadályok

A reménybeli tárgyalások eredményességének azonban egyelőre nem sok alapja van. Az ukránok ragaszkodnak Zelenszkij tíz pontból álló béketervéhez, amely az élelmezés- és energiabiztonság mellett magában foglalja az oroszok által elfoglalt területek visszaadását és az orosz hadsereg teljes kivonulását Ukrajna területéről. E feltételek elfogadhatatlanok az oroszok számára, ennek ellenére az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint máris tíz nagy munkacsoport dolgozik az ütemterveken és a különböző forgatókönyveken.

Lassítja a folyamatot, hogy Kijevnek valamennyi országgal együtt kell működnie, amelyek az eddigi (Oroszország teljes kizárásával lebonyolított), gyakorlatilag súlytalan békekonferenciákon beleegyezésüket adták, hogy segítenek megvalósítani a tíz pontból legalább az első hármat: a nukleáris, energia- és élelmezésbiztonságra, valamint a hadifoglyok hazatérésére vonatkozó részeket. Ez közösen kidolgozott béketárgyalási javaslatot feltételez, amely az év vége előtt nem fog elkészülni, Moszkvának pedig csak azt követően lehet benyújtani.

Feltéve, ha hajlandó lesz egyáltalán érdemben foglalkozni vele. A Kreml már kijelentette, hogy az ukrán békejavaslat elfogadhatatlan a számára, éppen ezért feleslegesnek tart bármilyen szintű részvételt a „békekonferenciákon”. Kijev saját bevallása szerint éppen emiatt tört be katonáival Oroszországba. Reményei szerint, ha Moszkva a saját bőrén és területén tapasztalja a háborút, talán nagyobb hajlandóságot mutat a tárgyalásos rendezésre. „Minél hamarabb vállalja Oroszország az igazságos békekötést, annál hamarabb véget érnek az ukrán erők műveletei a területén” – nyilatkozta az ukrán külügyi tárca.

Ami Törökországot, a fekete-tengeri gabonakereskedelem újraindításában főszerepet játszó közvetítő államot illeti, most is készen áll a diplomáciai tolmácsolásra. Olyannyira, hogy maga jelentkezett a feladatra. Az ukránok már elfogadták szándékát, az oroszok egyelőre mereven elzárkóznak bármilyen párbeszédtől Kijevvel. Ez valószínűleg így is marad addig, ameddig nem likvidálják a területükre betörő ukrán haderőt, vagy nem foglalnak el még nagyobb területeket Kelet-Ukrajnában, amitől a számukra legkedvezőbb tárgyalási pozíciót remélhetik.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Rawpixels