Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

Továbbra is összességében kedvező képet fest a munkaerőpiac helyzete. A május–júliusi időszakban 4,746 millióan dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban, ami több mint 18 ezer fős bővülést jelent a megelőző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a szezonálisan kiigazított adatok alapján a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban tetőzhetett. A gazdasági növekedés lassulása, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a belső kereslet a háztartások óvatossági motívuma miatt vártnál lassabb helyreállása visszafogja a vállalatok munkaerőigényét. 

Egy év, 26 ezer fős emelkedés  

A májusi–júliusi időszak esetében is elmondható, hogy a foglalkoztatás éves alapú növekedése elsősorban a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe. Itt a foglalkoztatás egy év alatt 26 ezer fővel emelkedett, a rendelkezésre álló második negyedéves adatok alapján elsősorban a szolgáltató szektorban, amelyet a külső kereslet gyengélkedése kevéssé érint. 

Nőtt emellett a külföldi telephelyen dolgozó, azonban magyarországi háztartásban élők száma is kismértékben, azonban 109 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől, vagyis hasonlóan a nemzetközi turizmushoz, lassú visszarendeződésről beszélhetünk ezen a téren is. 

A közfoglalkoztatás elérte a kitűzött célját 

Tovább csökkent ellenben a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma. A KSH felmérése szerint a május–júliusi időszakban már csak közel 57 ezren dolgoztak a közfoglalkoztatási programok keretében. Ez 2013 eleje óta a legalacsonyabb létszám.

Az adatok azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatás elérte a kitűzött célját: nagyszámú, korábban inaktív munkaerőt tudott bevonzani az elsődleges munkaerőpiacra

egyrészről a munkalehetőség biztosítása, másrészről pedig a képzések révén. Ezzel együtt is szükség lehet a programok további fenntartására, tekintve hogy jelentős, sok esetben alacsonyan képzett, bevonható munkaerő áll még rendelkezésre a gazdaságban, illetve az ország egyes területein az elhelyezkedés továbbra is érdemi akadályokba ütközik, így a közfoglalkoztatás átmeneti megoldást tud jelenteni. 

Aktivitási trendek 

A foglalkoztatással párhuzamosan az aktivitás fokozódása is lelassult az elmúlt hónapokban, ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest még így is 30 ezer fővel nőtt a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelenők száma. A jelenlegi 68,0 százalékos aktivitási arány több mint 3 százalékpontos növekedést jelent a koronavírus-járvány előtti időszakhoz és nagyságrendileg 11 százalékpontosat 2010-hez viszonyítva, ugyanakkor az északi uniós országokhoz viszonyítva 3-4 százalékpontos bővülésre még lehet tér a munkaerő-kínálatot illetően. 

Folytatódott ezen felül a munkanélküliségi ráta mérséklődése is. A 15–74 éves korosztályban a május–júliusi időszakban a munkaerőpiacon megjelenőknek már csak a 4,2 százaléka nem rendelkezett álláshellyel, amely 210 ezer főt jelent.    

Mi várható idén a munkaerőpiacon? 

Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma a következő hónapokban lassú ütemben, de tovább emelkedhet, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is tovább tud majd mérséklődni, azonban idén éves átlagban még 4 százalék felett maradhat az állástalanok részaránya. Jövőre a gyorsabb gazdasági növekedés, valamint a zajló nagyberuházások nyomán tovább fokozódhat a munkaerő iránti kereslet, miközben a gazdaságban lévő munkaerő-tartalék kiaknázása csak fokozatosan mehet végbe. Ennek eredményeként ismét erősödhet a munkaerőhiány a gazdaságban, ami így a bérek további emelkedésének ad majd támaszt, miközben a munkanélküliségi ráta is 3,8 százalékra mérséklődhet. 

A munkaerőpiaci aktivitást növelő programok hatására egyre többen és egyre gyorsabban tudnak elhelyezkedni 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 júliusában az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 4,765 millióra bővült a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottak mellett a gazdaságilag aktívak száma is tovább nőtt, számuk 2023 júliusához képest 36 ezer fővel, 4,974 millióra emelkedett, miközben a munkanélküliek aránya változatlanul alacsony maradt. Ezzel Magyarország ebben a hónapban az Európai Unió hetedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa volt. 

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a júliusi munkaerőpiaci adatok is az aktivitás növelését célzó programok eredményességét tükrözik: folyamatosan olyanok jelennek meg a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak, ezáltal töretlenül bővül az aktivitás, és a munkaerőpiacra lépők többsége szinte azonnal el is tud helyezkedni. 

Az államtitkár emlékeztetett: a kormány célja 2010 óta változatlanul az, hogy mindenki, aki tud és akar, dolgozhasson, így 2010 előtthöz képest ma már 1 millióval többen dolgoznak, miközben egy átlagos magyar munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza. A regisztrált álláskeresők száma pedig továbbra is történelmi mélyponton van. Mindezek eléréséhez a hazai és uniós finanszírozással megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is érdemben hozzájárultak. 

A kormány célja, hogy a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával a jelenlegi 81-ről 85 százalékra növelje a foglalkoztatottságot a 20–64 évesek körében. Az ennek érdekében tavasszal indított 30 év alattiak és 30 év felettiek aktivitásának növelését célzó uniós finanszírozású programok segítségével eddig mintegy 10 ezer álláskereső helyezkedett el. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Flickr