Kína államtanácsa öt új nukleáris erőműprojektet hagyott jóvá – írja a Global Times minapi anyaga. Ezzel rekordszintre pörög fel az effajta beruházások volumene az óriási ázsiai országban, mivel az egyre inkább a nukleáris energiára támaszkodik a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás részeként – értékelték a megkérdezett szakértők.  

A frissen jóváhagyott öt nukleáris erőműprojekt összesen 11 reaktorblokkból áll, amelyek Kína saját fejlesztésű harmadik és negyedik generációs nukleáris technológiáit (lásd alább) kombinálják. A beruházások összértéke várhatóan meghaladja a 240 milliárd jüant (33,3 milliárd dollár) – jelentették kedden a Nemzeti Energiaügyi Hivatal (NEA) tisztviselőire hivatkozva. 

Az új kínai reaktortechnológiák hatékonyabbak, biztonságosabbak 

Kína saját fejlesztésű harmadik és negyedik generációs nukleáris technológiái jelentős előrelépést jelentenek a korábbi, második generációs reaktorokhoz képest mind a biztonság, mind a hatékonyság terén. 

Az ázsiai nagyhatalom harmadik generációs technológiái, mint például a Hualong One és a CAP1400 reaktorok, az AP1000 amerikai technológia továbbfejlesztett változatai. Ezek a reaktorok magasabb szintű biztonságot garantálnak, hosszabb élettartammal rendelkeznek (akár 60 év), és jobban ellenállnak a természeti katasztrófáknak, például a földrengéseknek és árvizeknek. Emellett a harmadik generációs reaktorok hatékonysága is javult, mivel kevesebb üzemanyag-fogyasztással nagyobb mennyiségű energiát képesek termelni. Ezek a reaktorok teljesen kínai fejlesztésűek, ami azt is jelenti, hogy Kína független a külföldi technológiától, és exportálhatja is ezeket a technológiákat más országokba.  

A negyedik generációs nukleáris technológiát különösen az úgynevezett magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktorok (HTGR) alkalmazása jellemzi. Ezek a reaktorok forradalmian új hűtési módszert használnak, ami lehetővé teszi, hogy sokkal magasabb hőmérsékleten működjenek, növelve ezzel az energiahatékonyságot és a biztonságot. A HTGR-technológia nagy előnye, hogy nem igényel vízhűtést, ami különösen előnyös olyan régiókban, ahol a vízkészletek korlátozottak. Emellett ezek a reaktorok kevesebb radioaktív hulladékot termelnek, és alkalmasak ipari gőztermelésre is – írta korábban a China Daily portál. Ezen új technológiák jelentős előrelépést jelentenek a második generációs reaktorokhoz képest, amelyeket még a 20. század közepén fejlesztettek ki, és a biztonsági és hatékonysági szintjük jelentősen alacsonyabb.

Az új reaktorok a tengerparti tartományokban, köztük Kelet-Kínában, a Csiangszu, Santung és Csöcsiang tartományban, valamint Dél-Kínában, Kuangtung tartományban és a Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen fognak megépülni – közölte a NEA alá tartozó China Energy News Network. 

Az egyik kiemelt projekt a Csiangszu tartományban található Xuwei nukleáris energiával fűtött erőmű, amely  

a világ első olyan létesítménye, amely magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktorokat kombinál nyomottvizes reaktorokkal.  

Ez az erőmű alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari gőzt fog biztosítani a Lianyungang vegyipari bázis számára, és előmozdítja az energiaintenzív iparágak dekarbonizációját – közölte a China National Nuclear Corp, a projekt üzemeltetője. 

A projekt első szakaszának építési munkálatai 2025-ben kezdődnek, és évente 32,5 millió tonna ipari gőzt fognak előállítani, valamint több mint 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek. Ezzel 7,26 millió tonna szén felhasználását váltják ki és 19,6 millió tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást – közölte a vállalat. 
A növekvő villamosenergia-igények miatt Kína folyamatosan növeli a zöldenergia, azon belül is az atomenergia felhasználását – mondta Lin Boqiang, a Hsziameni Egyetem Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója. Hangsúlyozta, hogy „a víz- és az atomenergia igen lényeges marad az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra történő átmenet, azaz a zöldátmenet támogatásában, mivel más megújuló energiaforrások felhasználása még közel sem olyan nagy léptékű, mint szükséges lenne” – értékelte a szakértő. 

Bár Kína világszinten élen jár az atomenergia-fejlesztésben, az ország továbbra is racionálisan és óvatosan támogatja az atomenergiát, különös tekintettel a biztonságra  

– vont konklúziót Lin. 

Ahogyan a friss hírből is látható: Kína nemcsak a zöldgazdasági fejlesztésekben és gyártásban jár élen, de immár egy olyan energiatermelési technológiában is a világ vezető hatalmai közé számít, mint az évtizedeken át a nyugati és az orosz gazdaságok, energiarendszerek de facto monopóliumának számító nukleáris energiatermelés. 

(Forrás: Global Times)

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Wikimedia Commons/Photo Credit: Petr Pavlicek/IAEA – IAEA Imagebank