„Eljött az idő a politika kiigazítására” – mondta Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke pénteken a Kansas City Fed éves gazdasági konferenciáján, a wyomingi Jackson Hole-ban tartott beszédében. Ez meghatározó fordulatot jelent. Az amerikai elnökválasztás közeledtével a hangsúly az infláció elleni harctól a munkahelyek elvesztése elleni védekezés felé tolódik.
Powell a wyomingi Grand Teton Nemzeti Parkban található Jackson Lake Lodge-ban beszélt a központi bankárok és közgazdászok rendezvényén, amely globális platformmá vált a monetáris politikáról és a gazdaságról alkotott vélemények alakításában.
Powell ezzel tulajdonképp jóváhagyta a kamatcsökkentések küszöbön álló megkezdését, amit azzal is magyarázott, hogy a munkaerőpiac további lehűlése nem lenne kívánatos.
Nem csoda, pár napja lett világos, hogy a Biden-kormányzat munkahelyekről szóló jelentései a valós helyzethez képest pozitívabb képet igyekeztek nyújtani, és az egész évi munkaügyi jelentést 818 ezer munkahellyel revidiálni kellett (lefelé – azaz nem osztogattak, hanem fosztogattak). Lassabb lett a munkaerő-felvétel, nem az elbocsátások növekedtek veszélyesen, de így is 4,3 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta.
Powell egyébként nem szívbajos, két évvel ezelőtt jelezte is, hogy a Fed a vezetése alatt elfogadná a recessziót az infláció helyreállításának áraként. Most, hogy a „munkaerőpiaci feltételek lehűlése félreérthetetlen” és „nőttek a foglalkoztatás lefelé mutató kockázatai”, „nem tűnik valószínűnek, hogy a munkaerőpiac a közeljövőben megnövekedett inflációs nyomás forrása lesz”.
Tehát jöhet a politikai fordulat, ahol majd mindent megtesznek az erős munkaerőpiac támogatása érdekében, miközben további előrelépést tesznek az árstabilitás felé.
A Fed elnöke mindenesetre bizakodik abban, hogy az infláció innentől a kívánatos 2 százalékon stabilizálható. Az infláció a COVID–19-világjárvány során emelkedett körülbelül 7 százalékra, de a Fed szerint felfelé mutató kockázatok csökkentek. Az elemzők és a pénzügyi piacok már széles körben arra számítottak, hogy a Fed a szeptember 17–18-i politikai ülésén végrehajtja az első kamatcsökkentést. A legtöbb elemző azt jósolta, hogy a Fed negyed százalékpontos kamatcsökkentéssel, a jegybank szokásos emelésével indítja el a politika lazítását.
Powell szerint az irányadó kamatláb jelenleg 5,25-5,50 százalék között van, ami a Fednek „bőséges mozgásteret” teremt a hitelfelvételi költségek csökkentésére a gazdaság csillapítása érdekében. A szakértők ebből azt következtették, hogy kamatcsökkentések sorozatát láthatjuk majd, amelyek közül néhány akár 50 bázispontos (fél százalékpontos) is lehet.
A piacok arra tippelnek, hogy a Fed irányadó kamata 2025 végére a 3,00–3,25 százalékos tartományban lesz, ami több mint 2 százalékponttal alacsonyabb a jelenleginél.
Powell megjegyzéseinek hatása várhatóan a többi jegybankra is átgyűrűzik. Az amerikai tőzsdék a Fed elnökének szavai után mindenesetre megugrottak és rekordmagassághoz közelednek. Az amerikai kincstári hozamok csökkentek, az arany emelkedett, és a dollár gyengült a valutakosárral szemben. Az időzítésben az a legfurább, hogy Jerome Powell a kamatcsökkentést lényegében az elnökválasztási kampány utolsó heteiben húzza meg, hirtelen most vált oly fontos prioritássá a munkaerőpiac megvédése. Csupán pár nappal vagyunk attól, hogy Kamala Harris alelnök elfogadta a demokraták elnökjelöltségét, ami megzavarta Donald Trump volt elnök felé hajló versenyt.
Trump egyébként erősen kritizálta Powellt a lépés miatt, pedig ő választotta meg a Fed vezető posztjára annak ellenére, hogy akkor néhány republikánus képviselő figyelmeztetett: Powell a gazdaságot könnyen tekintheti a gazdaságra irányuló pártpolitikai erőfeszítésnek is.
Nem ez lesz az első alkalom, hogy a Fed választási évben kezd kamatcsökkentési ciklusba. A szeptember 18-i kamatcsökkentés azonban – nagyjából hét héttel – 1976 óta a második legközelebbi fordulat lenne az elnökválasztás előtt. Akkoriban a Fed vezetője, Arthur Burns rövid lazítási ciklusba kezdett, ami mindössze négy héttel a választások előtt kezdődött. A Gerald Ford republikánus elnök és Jimmy Carter demokrata kihívó között zajló versenyben Ford vesztett.
Mindenesetre nem mutat jól, hogy a választás évében a munkanélküliségi ráta közel egy százalékponttal 3,4-ről 4,3 százaléka nőtt. Az inflációt jelenleg 2,5 százalékosra becsülik, ami már ugye majdnem annyi, mint a Fed által kitőzött két százalékos irány. Egyes kekeckedő szakértők már korábban emlegették, hogy a novemberi választások közeledtével
a Fed mindent megtesz annak érdekében, hogy a preferált jelöltjüket ne zavarja meg olyan triviális dolog, mint a piac összeomlása.
Az inflációs várakozások nem annyira rózsásak, ha a lakásárak és a tényleges bérleti díjak alakulását nézzük. Ha ehhez még befutna Kamala Harris ígérete, 25 000 dolláros új lakásvásárlási támogatásról, akkor ezek még tovább növekednének. A lakhatás mellett pedig ott vannak az élelmiszerárak, amelyek soha nem látott magasságba emelkedtek.
Ám Powellt bírálják amiatt is, hogy a Fed mindenkori csúcson lévő részvények idején kezdi meg a következő lazítási ciklust, amire még soha nem volt példa a tőkepiacok történetében. Úgy vélik, meg van a veszélye annak, hogy hacsak a jelenlegi terjeszkedés nem ér véget egy iszonyatos recesszióban, ami összeroppantja a gazdaságot, a részvénypiac egy teljes felfújt buborékba kerül.
