A transzatlanti együttműködés helyzete 

Az Egyesült Államok szenátusának Külügyi Bizottsága jelentős hatalommal bír a külpolitika alakításában, mivel felelős a külügyi törvények kidolgozásáért és megvitatásáért, beleértve a szankciókat és a katonai beavatkozások engedélyezését. Emellett a bizottság hagyja jóvá a kulcsfontosságú külügyi tisztségviselők kinevezését, felülvizsgálja a külpolitika végrehajtását és jelentéseket készít, biztosítva az elszámoltathatóságot. A nyilvános meghallgatások és jelentések révén aktívan formálja a közvéleményt a külpolitikai kérdésekről, befolyásolva a politikai vitákat és a döntéshozatalt, így központi szerepet játszik az amerikai külpolitika irányainak formálásában.  

Mindezek fényében a bizottság által 2024 júliusában kiadott jelentés kiemelt fontossággal bír Washington külpolitikájának alakulásával kapcsolatban, amely átfogó elemzést nyújt az USA és Európa közötti együttműködésről, különös tekintettel Kína globális befolyásának visszaszorítására. James E. Risch, a Szenátus Külügyi Bizottságának rangidős tagja szerint az Egyesült Államok és Európa együttműködése kulcsfontosságú a nemzetközi rend fenntartásában, amelyet Kína egyre inkább veszélyeztet.

Risch szerint az elmúlt négy évben az együttműködés nem volt elég hatékony. „Kína továbbra is kihasználja a nyitott, demokratikus társadalmak gyengeségeit, hogy előmozdítsa saját érdekeit, miközben az USA és európai partnerei csak korlátozott lépéseket tettek ennek megakadályozására” – mondta a szenátor.

A jelentés szerint a Biden–Harris adminisztráció számos területen kudarcot vallott, beleértve a kereskedelmi politikát, a technológiai együttműködést és a transzatlanti biztonság megerősítését. 

A dokumentum külön fejezetekben tárgyalja a legkritikusabb területeket, ahol a két szövetséges együttműködése elmaradt a várakozásoktól. Az egyik ilyen terület a kereskedelem. Az Egyesült Államok gazdasági vezető szerepének visszaszorulása különösen aggasztó, mivel Kína egyre nagyobb befolyást szerez a nemzetközi kereskedelemben. Az USA nem haladt előre a digitális kereskedelem és a szabadkereskedelmi megállapodások terén, ami jelentős hátrányt jelent a transzatlanti kapcsolatokban. 

Egy másik problémás terület a technológiai együttműködés. Bár az Egyesült Államok és Európa megkezdte a kritikus technológiai kérdések tárgyalását, a szabályozások terén jelentős eltérések vannak. A jelentés szerint Kína továbbra is sikeresen lop technológiát és szellemi tulajdont az Egyesült Államoktól és Európától, miközben az együttműködés ezen a téren is csak korlátozott eredményeket hozott. 

A társadalmi védelem kihívásai: egyetemek és nemzetközi szervezetek 

A 160 oldalas jelentés első fejezete a társadalmaink védelméről szól, különösen arról, hogyan használja ki Kína a nyitott demokratikus rendszereket a saját érdekeinek előmozdítására. Az Egyesült Államok és Európa csak mérsékelt előrelépést tett a kutatási biztonság és a külföldi befolyás megakadályozása terén. Az egyetemek és a kutatóintézetek továbbra is veszélyeztetettek, mivel a külföldi finanszírozásra vonatkozó szabályozások nem elég szigorúak, így Kína továbbra is hozzáférhet a fejlett technológiákhoz és kutatásokhoz. 

A jelentés külön kiemeli, hogy a Biden–Harris-adminisztráció elbukott a szükséges lobbitörvények reformjában, amelyek megakadályozhatnák Kína befolyását az amerikai politikai rendszerre.  

A lobbitörvények reformja kulcsfontosságú lenne mind az USA, mind Európa számára, hogy megvédjék a demokratikus rendszereiket Kína és más autoriter rezsimek befolyásától. 

A jelentés szerint Kína egyre nagyobb befolyást gyakorol a nemzetközi szervezetekre, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetére (ENSZ), ahol Peking arra törekszik, hogy minél több pozíciót töltsön be kínai állampolgárokkal, akik kizárólag Kína érdekeit képviselik. Az Egyesült Államok elismerte ezt a problémát, de a jelentés szerint a Biden–Harris-adminisztráció stratégiája ebben a tekintetben is hiányos volt. Például az adminisztráció többször is olyan szavazásokat kezdeményezett emberi jogi kérdésekben, amelyek végül Kína győzelmét hozták. 

A jelentés javasolja, hogy az Egyesült Államok és Európa közösen dolgozzanak ki egy erőteljes stratégiát a nemzetközi szervezetek védelmére. Ez magában foglalná egy különleges megbízott kinevezését, aki felügyelné a kínai befolyás elleni küzdelmet az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. Továbbá javítani kellene az interagency koordinációt az Egyesült Államok kormányszervei között, hogy hatékonyabban tudják felvenni a harcot Kína befolyásolási kísérleteivel szemben. 

A nemzetközi kereskedelmi rendszer védelme 

A nemzetközi kereskedelmi rendszer védelme érdekében az USA-nak és Európának szorosabb gazdasági együttműködésre van szüksége. A jelentés azonban azt állítja, hogy a Biden–Harris adminisztráció nem folytatott elég erős kereskedelmi politikát, és visszalépések történtek a digitális kereskedelem terén is.  

Az adminisztráció inkább az ideológiai alapú klímapolitikát helyezte előtérbe, miközben a kereskedelmi kapcsolatok erősítése háttérbe szorult. Ennek eredményeként Kína tovább növelte gazdasági befolyását, miközben az USA és Európa közötti kereskedelmi kapcsolatokban egyre több feszültség keletkezett. 

A Biden-kormányzat nem mutatott kellő szigorúságot a nemzetközi kereskedelem terén, különösen Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben. Az Egyesült Államok gazdasági vezető szerepe csökkent, miközben az EU diszkriminatív jogszabályokat fogad el, amelyek növelik a transzatlanti kereskedelmi súrlódásokat. Az amerikai kormányzat hiányosságai miatt az Egyesült Államok és szövetségesei versenyképessége Kínával szemben tovább csökkent. 

A jelentés szerint az Egyesült Államoknak vissza kell szereznie gazdasági vezető szerepét, és erőteljesen kell fellépnie Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben. Az adminisztrációnak el kell fogadnia egy átfogó kereskedelmi stratégiát, amely magában foglalja a szabadkereskedelmi megállapodások előmozdítását az Egyesült Királysággal és más közeli szövetségesekkel. Ezenkívül újra kellene tárgyalnia a klímaváltozás elleni küzdelemre vonatkozó politikáit, hogy azok ne ássák alá az ország gazdasági érdekeit. 

A technológiai jövő alakítása 

Az USA és Európa közötti technológiai együttműködés az egyik legkritikusabb terület a Kína elleni versenyben. A jelentés szerint bár történt néhány előrelépés, az együttműködés még mindig nem elég erős ahhoz, hogy megakadályozza Kína technológiai előretörését. Az ázsiai ország továbbra is a világ legnagyobb szellemi tulajdonjog-sértője, de az adminisztráció nem tett jelentős lépéseket ennek megakadályozására. Az olyan kezdeményezések, mint az AUKUS partnerség, ígéretesek lehetnek, de a jelentés szerint ezek is elakadtak a bürokrácia útvesztőjében. 

A jelentés szerint az adminisztrációnak erőteljesebb intézkedéseket kell hoznia a technológiai együttműködés terén, különösen a kutatási biztonság és a szellemi tulajdonjogok védelme terén. Az Egyesült Államoknak és Európának közösen kellene kidolgoznia egy egységes szabályozási rendszert, amely megakadályozza Kína technológiai előretörését és biztosítja a transzatlanti technológiai fölényt. 

Kína stratégiai befektetéseinek hatása 

Kína stratégiai beruházásai globális szinten jelentős hatással vannak az ellátási láncokra és a transzatlanti biztonságra. A jelentés szerint az USA és Európa ezen a területen némi előrelépést tett, különösen az infrastrukturális beruházások és az egyes iparágak ellenőrzése terén.  

Azonban a Biden–Harris-adminisztráció és európai partnerei túlságosan engedékenyek Kína irányába a klímaváltozás elleni küzdelem nevében, ami hosszú távon Kína gazdasági érdekeinek kedvez. 

A jelentés megjegyzi, hogy az USA és Európa közötti együttműködésnek tovább kell fejlődnie a kritikus infrastruktúrák, mint például a kikötők védelme terén. Ezen túlmenően a jelentés kritizálja a Biden–Harris-adminisztráció azon politikáját, amely előtérbe helyezi a klímaváltozás elleni harcot a stratégiai érdekek rovására. A jelentés szerint ez a megközelítés gyengíti az USA energiapiacát és partnereit, miközben Kína tovább növelheti gazdasági befolyását. 

Együttműködés Afrikában 

Az USA és Európa közötti együttműködés Afrikában eddig elmaradt a várakozásoktól. A Biden-Harris-kormány által meghirdetett átfogó Afrika-stratégia nem hozta meg a kívánt eredményeket, különösen Kína szerepének visszaszorítása terén. Az adminisztráció hiányosságai miatt Afrika továbbra is ki van téve az erőszakos szélsőségesség, a puccsok és a konfliktusok növekvő veszélyének, amelyeket Kína és Oroszország kihasználhat. 

Az Egyesült Államoknak és Európának sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az afrikai kontinensre, különösen a biztonsági és gazdasági együttműködés terén.  

Az előbbinek rendszeresen meg kellene rendeznie az U.S.–Africa Leaders Summitot, amelyet intézményesíteni kellene az amerikai kormányban. Emellett fontos lenne a Prosper Africa program kodifikálása és az African Growth and Opportunity Act (AGOA) reformja és újraengedélyezése. Ezáltal az Egyesült Államok és Európa közösen léphetne fel Kína befolyásával szemben, és erősíthetné kapcsolatait az afrikai országokkal.

Együttműködés az indo-csendes-óceáni térségben 

Az indo-csendes-óceáni térségben az USA és Európa közötti párbeszéd ambiciózusabb megközelítést igényel a Kína elleni versenyben. A jelentés szerint ugyan történt némi előrelépés a biztonsági együttműködés terén, de az gazdasági együttműködés továbbra is korlátozott. Az olyan kezdeményezések, mint a Partners in the Blue Pacific és az Illegal, Unreported, Unregulated Fishing Action Alliance, még nem hozták meg a várt eredményeket. 

A jelentés szerint a két kontinensnek sokkal ambiciózusabb és konkrétabb lépéseket kellene tennie az indo-csendes-óceáni térségben való együttműködés érdekében. Ennek részeként a transzatlanti párbeszédnek konkrét eredményeket kellene hoznia, különösen a gazdasági növekedés és a beruházások terén. Emellett fontos lenne, hogy a Biden-kormányzat teljesítse az olyan bejelentett kezdeményezéseket, mint a Partners in the Blue Pacific és az Illegal, Unreported, Unregulated Fishing Action Alliance, amelyek célja a térségbeli stabilitás és a biztonság megőrzése. 

A jövőre vonatkozó javaslatok 

A dokumentum végén Risch szenátor javaslatokat fogalmaz meg az USA és Európa közötti együttműködés javítására.  

Az egyik legfontosabb javaslat az, hogy az USA következő kormányzatának határozottabb lépéseket kell tennie a Biden–Harris-adminisztráció hibáinak korrigálására. Ez magában foglalja a kereskedelmi politika megerősítését, a technológiai szabályozások összehangolását és a nemzetközi szervezetekben való hatékonyabb szerepvállalást. 

Elengedhetetlen, hogy az együttműködés erősebb és hatékonyabb legyen, különösen Kína növekvő befolyásának visszaszorítása érdekében. Risch szenátor hangsúlyozza, hogy a közös fellépés döntő fontosságú lesz abban, hogy a következő évtizedekben sikeres legyen a Kína elleni versenyben. 

Következmények 

Az Egyesült Államok és Európa közötti együttműködés a Kína elleni harcban jelenleg vegyes eredményeket mutat. Bár történtek előrelépések, számos kritikus területen továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók. A Biden–Harris-adminisztráció nagyszabású terveket hirdetett meg, de a gyakorlati megvalósítás sokszor elmaradt.  

A jelentés rávilágít arra, hogy az USA és Európa közötti Kínaellenes együttműködés megerősítése kulcsfontosságú lesz a következő amerikai adminisztráció külpolitikájában, függetlenül attól, hogy ki ül majd az elnöki székbe.  

(Források: One Step Forward , Two Steps Back. A Review of U.S. – Europe Cooperation on China.)  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: DALL-E