A Reuters jelentése szerint Donald Trump lehetséges Fehér Házba való visszatérése nyolc prominens iparági vezető és befektető szerint hozzájárult ahhoz, hogy Európa-szerte megugrottak a védelmi technológiai startupokba történő befektetések. A republikánus elnökjelölt az Egyesült Államok NATO-ból való kilépésével fenyegetett, és azt mondta, nem fogja megvédeni azokat a szövetségeseket, amelyek nem növelik védelmi költségvetésüket. A volt elnök a november 5-i választáson szoros versenyben áll Kamala Harris alelnökkel. 

Felpörögtek a beruházások a startupokba 

Trump kiszámíthatatlansága az ukrajnai háborúval és a közel-keleti feszültségekkel együtt hozzájárult ahhoz, hogy a globális katonai kiadások 2023-ban rekordmagasságú, 2,4 ezermilliárd dollárra emelkedjenek a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint. Júniusban a NATO 1,1 milliárd dolláros Innovációs Alapja (NIF) bejelentette, hogy partnerségeket alakít ki kockázati tőkebefektetőkkel és védelmi startupokkal Európa-szerte a kontinens biztonságának megerősítése céljából. Eközben az Európai Unió az év elején bemutatta első védelmi ipari stratégiáját, amelyben több mint 1 milliárd dollárt fordít a katonai innovációra. 

Bár a Trump-elnökség kilátása nem egyedüli tényezőként áll e kezdeményezések mögött, a kormányok és a kockázatitőke-befektetők által a drónok, a robotika és a kvantumszámítástechnika gyártóiba tett későbbi befektetések egyik jelentős mozgatórugója 

– mondta a nyolc vezető. 

A müncheni székhelyű Vsquared Ventures Európa egyik vezető mélytechnológiai befektetője, amely nemrégiben 214 millió eurós alapot hozott létre az űrkutatásba, robotikába és más technológiákba történő befektetésekre. 

Mi az a deep tech? 

A mélytechnológia (deep tech) / hard tech a szervezetek vagy tipikusabban az induló vállalkozások olyan besorolása, amelyek kifejezett célja, hogy jelentős tudományos vagy mérnöki kihívásokon alapuló technológiai megoldásokat kínáljanak. Ezek a kihívások hosszadalmas kutatást és fejlesztést, valamint nagy tőkebefektetést igényelnek a sikeres forgalmazás előtt. Elsődleges kockázatuk a technikai kockázat, míg a piaci gyakran lényegesen alacsonyabb a megoldás egyértelmű potenciális társadalmi értéke miatt. Az alapjául szolgáló tudományos vagy mérnöki problémák, amelyeket a deep tech és hard tech vállalatok megoldanak, értékes szellemi tulajdont teremtenek, és nehezen reprodukálhatók. 

Trump fenyegetései miatt az európai országok egészen másképp gondolkodnak a saját képességeikbe való befektetésről és a szerződések kiosztásáról, amelyeket most egyre gyakrabban startupok kapnak”  

– mondta Herbert Mangesius, a NATO-alapban partner Vsquared alapító tagja a Reutersnek. 

„Gyorsabb ciklusokat, szélesebb körű kísérletezést és jobb képességeket szeretnénk látni. A minisztériumi tervezés nagyon lassú, és a kockázatitőke-világ az egyik lehetséges válasz erre a problémára” – tette hozzá. A Vsquared portfóliójába tartozik az IQM, Európa egyik vezető kvantumszámítástechnikai vállalata, valamint az Isar Aerospace, egy rakétagyártó cég, amely maga is több mint 400 millió euró magántőkét gyűjtött be. 

A NIF-et jelenleg 24 NATO-ország támogatja, a fennmaradó nyolc ország – köztük Kanada és az Egyesült Államok – nem vesz részt benne. „Az a célom, hogy végül az összes NATO-szövetséges csatlakozzon az alaphoz” – mondta Andrea Traversone, a szervezet ügyvezető partnere a Reutersnek adott interjúban. Arra a kérdésre, hogy Trump esetleges visszatérése befolyásolta-e a NIF tevékenységét, azt mondta: „Nem hiszem, hogy ez változtatni fog a küldetésünkön. Ez mindenkinek számít, akit érdekel a küldetésünk, vagyis a szövetséges partnerek állampolgárainak védelme”. 

A legfőbb okok a fokozódó konfliktusok és Trump esetleges visszatérése 

Bár Oroszország ukrajnai inváziója volt az elsődleges oka a magasabb kiadásoknak, egyes védelmi ipari befektetők szerint Trumpnak az amerikai szövetségesekkel szembeni megközelítése megingatta a NATO és egész Európa vezetőit. Ez azt eredményezte, hogy a kormányok növelték védelmi kiadásaikat, és új technológiai vállalatokba fektettek be, illetve új technológiai vállalatokkal kötöttek partnerséget. 

Ricardo Mendes, a lisszaboni székhelyű Tekever dróngyártó vezérigazgatója, akinek többek között Nagy-Britanniával, Ukrajnával és az EU-val is vannak szerződései, elmondta: „Trump elnök esetleges második ciklusa különböző következményekkel jár mind az amerikai, mind az európai védelmi vállalkozások számára”. 

„Folyamatban vannak a megbeszélések a közbeszerzési eljárások átalakításáról, a nagyobb rugalmasságra és az agilitás bevezetésére összpontosítva, ami a kisebb és közepes méretű technológiai vállalatoknak kedvezne” – tette hozzá. 

A SIPRI által összegyűjtött adatok szerint 2022 és 2023 között a védelmi és biztonsági kiadások Európa-szerte 16 százalékkal, 552 milliárd euróra emelkedtek. 

Az ARX Robotics, egy német startup, amely nemrégiben 9 millió eurós finanszírozási forrást vett fel a NIF támogatásával, olyan autonóm robotokat épít, amelyeket a harctéren lehet bevetni. Arra a kérdésre, hogy a novemberi Trump-győzelem lehetősége befolyásolja-e a védelmi beruházásokat, Stefan Roebel vezérigazgató azt mondta: „Teljes mértékben. Ez mindenkinek ott van a hátsó gondolatai között. Európának növelnie kell a védelmi beruházásokat, és most látjuk a lendületváltást”. 

Rugalmassabb ágazat 

A kockázatitőke-finanszírozás 2023-ban világszerte jelentős visszaeséssel szembesült, mivel a befektetők arra vártak, hogyan alakulnak a világjárvány korszakát megjárt vállalkozásaik az emelkedő kamatlábak és az állami piacok volatilitásának hátterében. Európában a Pitchbook adatai szerint a teljes startupberuházás 44 százalékkal, 103 milliárd dollárról mindössze 57 milliárd dollárra esett vissza. Ehhez képest a helyi védelmi technológiai startupokba történő befektetések viszonylag rugalmasak maradtak, bár ugyanebben az időszakban még így is 21 százalékkal, 2,6 milliárd dollárról 2 milliárd dollár körüli összegre csökkentek. 

Christian Lindner pénzügyminiszter februárban a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy Németország enyhíti a védelmi vállalatokba történő befektetésekkel kapcsolatos bürokráciát, mivel Berlin növeli katonai kiadásait. Mangesius a Quantum Systems német dróngyártót, amely a közelmúltban kötött üzleteket hazája kormányával, olyan cégként említette, amely közvetlenül profitált abból, hogy Németország Trump visszatérését tervezi. „Ez közvetlen következménye volt annak, amit Trump mondott. Ez arra késztette a német államot, hogy reagáljon, és pénzt fektessen ebbe, mert az európai országoknak önellátónak kell lenniük” – fejtette ki a véleményét, majd gyakorlatilag beismerve a volt elnök érvelését úgy folytatta: 

 Nem lehet kiszervezni a saját biztonságunkat egy másik országnak”. 

Bulent Altan, a szintén müncheni székhelyű Alpine Space Ventures alapító partnere a Reutersnek elmondta, hogy Európa azért fektetett be a védelmi technológiákba, hogy jobb partnere legyen az Egyesült Államoknak. Úgy nyilatkozott: „És ha a partnerségnek útközben csuklásai lennének, akkor sem állsz ott üres kézzel.” 

(Források: Reuters; The Wall Street Journal)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime