A brit munkáspárti kormány tervei az északi-tengeri kőolajra és földgázra vonatkozóan elég „homályos lépések”, amelyek munkahelyek ezreit veszélyeztethetik, és nem csak az energiaszektorban – figyelmeztet számos energiaipari cég vezetője. 

A brit gazdasági és pénzügyminisztériumnak küldött nyílt levélben több mint 40 Északi-tengeren tevékenykedő vállalat adott hangot „aggodalmának” az új kormány energiaipari nyereségadójával kapcsolatban, amelynek értelmében többek között 78 százalékra emelnék az általános adókulcsot és megszüntetnék a feltárási, valamint a beruházási támogatásokat. 

Az aláírók – amelyek között olyan mérnökcégek találhatók, mint a Wood Group, techcégek, például a 3t vagy  Sodexo vendéglátóipari vállalat – figyelmeztetnek, hogy a nyereségadó veszélyeztetné az olyan új, átmeneti technológiába való beruházásokat, mint az úszó tengeri szélerőművek és a szén-dioxid-leválasztás. A vállalatok fő aggodalma az, hogy az intézkedés kedvezőtlen hatásokkal járna a munkahelyekre nemcsak az energiaiparban, hanem az azt támogató ágazatokban is. 

 

A reform súlyosbítaná az északi-tengeri cégek profitkiesését 

Az északi-tengeri energiaipar körülbelül 200 ezer munkahelyet biztosít, amelyek többsége a kapcsolódó ágazatokhoz köthető az ellátási, a szállítási és az infrastrukturális szférában – mondta a nyílt levelet megfogalmazó ipari szakszervezet, az Offshore Energies UK. Teljes közösségek – például Aberdeen és Észak-Skócia nagy része – függnek az iparágtól, amely az említett városokban élők 30 százalékának biztosít munkát. 

„Vállalataink számára [az adótervek] azt kockáztatják, hogy a gazdasági szereplők – kicsik és nagyok egyaránt – tovább csökkentik vagy elhalasztják a beruházási terveiket.  

A következmények az egész ellátási láncban, a munkahelyeket tekintve és az iparág által közvetlenül, illetve közvetve támogatott közösségeken keresztül is érezhetők lesznek”  

– áll a levélben. 

A kormány azonban azzal érvel, hogy a reform több ezer munkahelyet teremtene az Egyesült Királyság ugyanazon részén, köszönhetően a tengeren dolgozó munkások „létfontosságú” képességeinek az ország megújuló kapacitásainak kiépítéséhez. 

Az állami tulajdonú Great British Energy (GB Energy), amely egy a munkáspártiak tiszta energiára vonatkozó ipari stratégiájának az alapját képező zöldenergiaipari vállalat, a következő hónapokban várható hivatalos megalapítását követően skóciai székhelyű lesz. 

A levél arra is kitér, hogy a jelenlegi tervek elmélyítenék az ország energiakereskedelmi deficitjét, és kiemelték, hogy „az Egyesült Királyság tavaly majdnem 27 milliárd fontot költött a nyersolaj és 21 milliárdot a földgáz importjára. Ez 6 milliárddal több az állam nyersolajexportjánál és 17 milliárddal haladja meg a földgázkivitelt.  

Az intézkedések így nemcsak az üzemanyagok nettó importját, hanem az abból származó kibocsátás növekedését is kockáztatják, bőven az előtt, hogy az Egyesült Királyság megbízható, megfizethető alternatív energiaforrásokat tudna biztosítani.” 

 

A vállalatok „meglepetésnek” nevezték a Munkáspárt terveit, annak ellenére, hogy azok a párt kiáltványának központi részét képezték. Keir Starmer elnök ugyanis 2023 februárjában bejelentette, hogy Nagy-Britannia „tisztaenergia-nagyhatalommá” tétele egyike a kormány öt fő „küldetésének”. A kabinet az energiaipari nyereségadó reformját a választások előtt jelentette be, mindezt azzal indokolva, hogy ez körülbelül 23,7 milliárd dollárral támogatja a zöldkiadásokat.  

Ezt az adónemet először az előző kormány jelentette be, miután az Ukrajna elleni orosz invázió következtében az energiacégek bevételei az egekbe szöktek. E közteher eredetileg 60, majd egy emelés után 75 százalékos volt, és tartalmazott beruházási, illetve feltárási támogatásokat is. Amikor azonban az olaj- és gázárak visszatértek a normális szintre, az adó számos fontos északi-tengeri szereplő profitját csökkentette. Mindezt súlyosbítja, hogy ez a régió a világ egyik leginkább kiaknázott, így legkevésbé jövedelmező olajmezője. 

A kormány a zöldátállásra hivatkozik 

A régió egyik legnagyobb vállalata, az Ithaca Energy augusztus 22-én jelentős nyereségcsökkenést könyvelt el féléves viszonylatban, ami állítása szerint részben a váratlan adónak tudható be. Korábban pedig a Harbour Energy jelentette be, hogy 350 munkahelyet szüntet meg az Egyesült Királyságban, azzal érvelve, hogy a vállalat 2022-es bevételeit szinte teljesen elszipkázta a nyereségadó. 

„A miniszterelnök megnyugtatta az ágazatot, hogy az Északi-tengert úgy kezelik, hogy az nem veszélyeztet munkahelyeket – folytatódik a levél. – A gazdasági és pénzügyminisztériumnak mindig is az volt a feladata, hogy a legjobban kiálljon a növekedés mellett, a brit pénzügyminiszter pedig elkötelezte magát, hogy a »vállalatokkal karöltve fog dolgozni«. A tárcavezetők beszéltek a partnerségben való együttműködésről, valamint a tengeri energiaágazat munkavállalóinak fontos szerepéről, de szükségünk van arra, hogy ezeket az általuk vállalt kötelezettségeket tiszteletben tartsák.” 

A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta:  

Azért erősítjük meg az előző kormány által bevezetett adót, hogy biztosítsuk az északi-tengeri kőolaj- és földgázkitermelők zöldátálláshoz való méltányos hozzájárulását. A terveink, egy új nemzet vagyonalap és a GB Energy több ezer új munkahelyet fog teremteni a jövő iparágaiban.” 

(Forrás: Oilprice) 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: X/Keir Starmer/Great to visit the @AcornProject_UK in Aberdeenshire.